Az Egyesült Államok költ legtöbbet a háborúra

A németországi kieli Világgazdasági Intézet (Kiel Institute for the World Economy) a háború kezdete óta nyomon követi a külföldi kormányok Ukrajnának nyújtott mindennemű (katonai, pénzbeli, humanitárius) segítségét.

Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy Ukrajna legnagyobb támogatója az Egyesült Államok.

Az amerikai kormányzat 73 milliárd eurót kitevő összeggel segíti az ukránokat, az Európai Unió intézményei 35 milliárd eurót, míg az Egyesült Királyság közel 8,5 milliárdot áldoztak erre a célra.

Érdekes az amerikai támogatás összetétele is: a katonai részre 44 milliárd jutott, közvetlen pénzügyi támogatásként 25, humanitárius segélyként pedig 3,7 milliárd euró érkezett Washingtonból Kijevbe. Ez az Európai Unió esetében úgy néz ki, hogy a pénzügyi támogatások a katonainak mintegy tízszeresét teszik ki (30 milliárd eurót). Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyság humanitárius segély formájában gyakorlatilag nem juttatott el pénzt az ukránoknak, viszont közel 5 milliárd eurónyi katonai szubvencióban részesítette őket.

GDP-arányosan ugyanakkor az Egyesült Államok természetesen nincs az élmezőnyben, hiszen bruttó haza termékének „csupán” 0,4 százalékát fordítja az ukránok megsegítésére. A lista élén Ukrajna szomszédai, a balti országok és Lengyelország vannak, őket követi érdekes módon Bulgária és Szlovákia. (Az említett országok az egyéni felajánlásaikon kívül a közös EU-s segélyekből is kiveszik a részüket.)

Vannak olyan tehetős országok, amelyek nem vállalnak ilyen komoly szerepet az ukránoknak nyújtott segítségben. A franciák és a spanyolok GDP-jük 0,1-0,2 százalékát fordították erre a célra.

Herszoni terület, 2022. november 7. 2022. november 7-én közreadott képen ukrán katonák amerikai nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszerrel (HIMARS) tüzelnek a Herszoni területen november 5-én.
MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Meg kell jegyezni, hogy a kutatóintézet február 21-én közzétett jelentése a 2022 januárjától 2023. január 15-ig terjedő időszakra közölt adatokat, és nem tartalmazza még többek között a harckocsik szállítására tett ígéreteket, melyek bizonyosan hatalmas összeget fognak kitenni. Szintén nem tartalmazza azt az amerikai, 500 millió dolláros vállalást, amelyet Joe Biden amerikai elnök jelentett be a héten, kijevi látogatása alkalmával.

A kutatóintézet munkatársai tettek néhány érdekes összehasonlítást is. Megnézték például, hogy Németország bruttó hazai terméke mekkora hányadát ajánlotta fel Kuvait védelmére az 1990-91-es öbölháborúban. A németek közvetlenül nem vettek részt a konfliktusban, ám komoly pénzügyi forrásokat szabadítottak fel az Irak által megtámadott öböl menti országnak, többet, mint amennyit – egyelőre – a jelenlegi konfliktus során Ukrajnának eljuttattak. Az Egyesült Államok szintén többet költött akkor, GDP-je közel 1 százalékát használta fel akkor, míg most „csak” 0,4 százalékát.

És hogy mekkora összegű volt a támogatás, mely január közepéig Ukrajnába érkezett? Mindent egybevéve mintegy 145 milliárd euróról (kb. 53 ezer milliárd forint) beszélhetünk.

Ez nagyjából a 2021-es ukrán GDP 83 százalékának felel meg.

Elképzelhetetlen mennyiségű fegyvert küldött a háború eddigi egy éve alatt az Egyesült Államok Ukrajnába. Szinte számolatlanul öntik egyebek mellett a lőszert, az ágyúkat, a drónokat és a rakétavetőket a konfliktusba. A kongresszus viszont most centre elszámoltatná a Biden-adminisztrációt, ugyanis olyan hírek járnak, hogy a szállítmányok alig egyharmada jut el a frontra, a többi pedig eltűnik egy fekete lyukban.

A háború kitörése óta az Egyesült Államok döbbenetes mennyiségű fegyvert küldött a háborúba. A Fehér Ház közlése szerint az amerikaiak tavaly tavasz óta nyolcezer Javelin és 1700 Stinger rakétavetővel segítették az ukránokat.

Joe Biden amerikai elnök beszédet mond a Lockheed Martin üzemében tett látogatása során, ahol olyan fegyverrendszereket gyártanak, mint a Javelin páncéltörő rakéták, amelyeket a Biden-Harris-adminisztráció biztosít Ukrajnának Troyban, AL, Egyesült Államok 2022. május 3-án (Photo by Peter Zay/Anadolu Agency via Getty Images).

Hamarosan megjelent a nehéztüzérség és a légvédelem is az amerikai fegyverszállítmányokban. Eddig 160 nagy kaliberű tarack és 38 darab légvédelmi ágyú érkezett a donbaszi régióba. Az összefoglalóból az is kiderül, hogy az Egyesült Államok hadserege több mint 1,2 millió darab különböző ágyúkhoz való tüzérségi és tankelhárító lövedéket küldött a konfliktusba.

És ez csak a jéghegy csúcsa ugyanis a többoldalas listából jól látszik, hogy az Egyesült Államok önti a fegyvert Ukrajnába.

A támogatások részeként több mint 100 millió darab kézifegyverekhez való lőszert, 13 ezer gránátvetőt, önvezető drónokat, 75 ezer golyóálló mellényt és sisakot adtak át az amerikaiak az ukránoknak a szállítójárművek és aknakeresők mellett.

Bahmut, 2023. február 10.Ukrán tüzérek orosz állásokat ágyúznak a frontvonalon, a Donyecki területen fekvõ Bahmut közelében 2023. február 9-én. MTI/AP/Libkos

Az Biden-kormányzat európai partnereivel együtt eddig legalább 50 milliárd dollárt – csaknem 18 ezer milliárd forintot – költött Ukrajna felfegyverzésére.

És ebben az elképesztő összegben a humanitárius támogatás még nincs benne.

Az amerikai kongresszus centre pontosan elszámoltatná a Joe Biden vezette kormányt és nyomozást indított az Ukrajnának küldött amerikai támogatás kapcsán – erről a Metropol írt. A lap úgy tudja, a testület azt akarja megtudni, hogy történtek-e visszaélések, csalások és pazarlás az Ukrajnának küldött támogatásoknál.

Amerikai sajtóhírek szerint ugyanis a nyugati fegyverek alig egyharmada érkezik meg a frontra, a maradékról pedig semmit sem tudni.

Az amerikai hírszerzés információi pedig arról szólnak: a fegyverek köddé válnak, miután bejutottak Ukrajnába.

Az Egyesült Államok újabb 2 milliárd dollár (mintegy 760 milliárd forint) katonai segítséget jelentett be Ukrajna számára az Oroszország által indított háború kezdetének első évfordulóján, pénteken.

A támogatási csomag a többi között tartalmaz HIMARS rakétaindítókat, rakétákat, különböző drónokat, valamint drónelhárító eszközöket és aknamentesítéshez szükséges felszerelést.

A bejelentett intézkedés az úgynevezett Ukrajnai Biztonsági Támogatás Kezdeményezés keretében jut el Ukrajnába, vagyis az amerikai kormányzat közbeszerzés nyomán vásárolja meg a gyártóktól a szóban forgó eszközöket, és később születik majd döntés arról, hogy mikor indulhatnak Ukrajnába.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában is az ukrajnai háború lesz a téma pénteken New Yorkban. Joe Biden amerikai elnök hétfőn kijevi látogatásán 500 millió dollár azonnali támogatást is bejelentett.

Az Egyesült Államok a háború kezdete óta mintegy 113 milliárd dollár támogatást nyújtott Ukrajna számára, katonai, pénzügyi és humanitárius segítség formájában.

Döntő harctéri fölényhez kell juttatni Ukrajnát ahhoz, hogy megnyerhesse az Oroszországgal vívott háborút – közölte pénteken, az ukrajnai háború kitörésének évfordulóján Rishi Sunak brit miniszterelnök.

Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán világegyház első számú vallási vezetője ugyanakkor annak a véleményének adott hangot évfordulós üzenetében, hogy Oroszországgal nem szabad ugyanúgy bánni, ahogy Németországgal bántak az első világháború után.

III. Károly király – a brit monarchikus protokollban rendkívül szokatlan módon – hivatalos üzenetben szólt elismerően a Nagy-Britannia és szövetségesei által Ukrajnának nyújtott támogatásról.

Rishi Sunak miniszterelnök a Downing Street ismertetése szerint a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) virtuális csúcstalálkozójához intézett felhívásában hangsúlyozta: a háború megnyeréséhez Ukrajnának döntő harctéri fölényt kell kivívnia. Sunak szerint ez szükséges ahhoz is, hogy változzon Vlagyimir Putyin orosz elnök gondolkodásmódja.

A konzervatív párti brit kormányfő szerint ennek érdekében „a lépésenkénti megközelítés” helyett arra van szükség, hogy a szövetségesek felgyorsítsák a tüzérségi, páncélozott és légvédelmi eszközök ukrajnai szállítását. Sunak szerint a következő néhány hét nehéz lesz Ukrajna számára, de Oroszország számára is, amely „ismét túlterjeszkedik” kapacitásain. Ezért most van itt az ideje az ukrán újrafelfegyverzési, átcsoportosítási és előrenyomulási tervek támogatásának – fogalmaz üzenetében a brit miniszterelnök.

Sunak továbbra sem vállalt kötelezettséget arra, hogy Nagy-Britannia korszerű harci repülőgépeket szállítson Ukrajnának, de megismételte azt az álláspontot, hogy London támogat olyan országokat, amelyek Ukrajna által azonnal használható repülőgépeket tudnak átadni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két hete előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és a londoni parlament két házának tagjai előtt elmondott beszédében korszerű harci repülőgépek szállítását kérte Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől.

A kérést a brit kormány érzékelhető tartózkodással fogadta, azzal érvelve, hogy a pilóták kiképzése a nyugati vadászgépek üzemeltetésére hosszú időbe telik, és Ukrajnának jelenleg a rövid távon hozzáférhető védelmi eszközök beszerzésére van a legnagyobb szüksége.

Sunak ugyanakkor a minap már jelezte, hogy London támogatná azokat az országokat, amelyek Ukrajna által „már most” használható repülőgépeket tudnak szállítani.

Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését, de a brit kormány rendre hangsúlyozza: ez a kiképzés arra irányul, hogy Ukrajna a NATO által meghonosított harcászati módszerekkel védhesse meg légterét a jövőben.

Justin Welby, Canterbury érseke a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban pénteken megjelent cikkében úgy fogalmaz, hogy Ukrajna ellen indított orosz invázió „a gonosz monumentális cselekedete volt”, amely 18 millió ukránt ítélt száműzetésre, egyben 200 ezer orosz és több mint százezer ukrán halálos ítéletét is jelentette

Az anglikán egyház vallási vezetője nem részletezte a halálos áldozatokról általa idézett adat forrását. Azt írta ugyanakkor, hogy Ukrajna saját katonáinak és civil polgárainak életével fizet Európa biztonságáért.

Welby szerint Ukrajna nyugati támogatásának folytatódnia kell. Az érsek hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Nyugat nem áll háborúban és nem kíván háborúba bocsátkozni Oroszországgal.

Kiemelte azt a véleményét, hogy Ukrajnát nem szabad rászorítani egy igazságtalan békemegállapodásra. Az anglikán egyház vallási főméltósága szerint igazságos béke elérése esetén olyan biztonsági struktúrát kell kiépíteni, amely valószínűtlenné teszi az újabb háborút. Justin Welby szerint Oroszország nem kerülhet olyan helyzetbe, amilyenben Németország találta magát 1919-ben, az első világháború után. Oroszországnak lehetővé kell tenni, hogy magához térjen és biztonságban éljen, anélkül, hogy újabb agressziót indíthasson – fogalmaz igen szokatlan mértékben politikai jellegű állásfoglalásában Canterbury érseke.

Ugyancsak rendkívül szokatlan üzenetben dicsérte az Ukrajnával szembeni nyugati szolidaritást csütörtökön a brit uralkodó. III. Károly a Buckingham-palota által ismertetett állásfoglalásában nem nevesíti Oroszországot, de úgy fogalmaz, hogy a világ „elszörnyedve nézi az ukránokra zúdított szükségtelen szenvedést”.