Ausztria bekeményített a migráció kérdésében

Ausztria nem tud hozzájárulni a csütörtökön kezdődő rendkívüli EU-csúcs záródokumentumának elfogadásához, ha a közösség nem állapodik meg az illegális migráció visszaszorítását szolgáló konkrét lépésekről – jelentette ki az osztrák kancellár a Die Welt című német lapnak.

Karl Nehammer a Die Welt hírportálján szerdán közölt összeállításban kiemelte: „Legfőbb ideje, hogy a migráció ismét az (uniós tagállami vezetőket összefogó) Európai Tanács napirendjének élére kerüljön, de most már konkrét intézkedéseknek kell következniük.”

Az „üres szavakból” elég, a közösségnek végre világosan és egyértelműen el kell köteleznie magát a külső határ védelmének megerősítése és az ehhez szükséges uniós költségvetési források biztosítása mellett, és ha ezt nem sikerül elérni, Ausztria nem támogatja az Európai Tanács kétnapos rendkívüli ülésének záródokumentumát – fejtette ki a jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke.

Kifejtette, hogy mindenekelőtt a belső határok állandó ellenőrzése nélküli térség, a schengeni övezet működésének reformját szorgalmazza. Tavaly az Ausztriába érkező több mint százezer menedékkérő mintegy háromnegyedét nem regisztrálták más schengeni tagországban, ami „óriási biztonsági probléma az egész EU számára”.

Tízezrek ellenőrizetlen beáramlása EU-s országok és schengeni tagállamok határán keresztül azt mutatja, hogy „Schengen nem működik”, és azt is jelenti, hogy „az EU menekültügyi rendszere megbukott” – jelentette ki az osztrák kancellár.

Számos tagállam osztja Bécs véleményét, és ezek az országok közösen sürgetnek konkrét előrelépést a tavaly ismét erősen megnövekedett illegális migráció megfékezése érdekében – mondta Karl Nehammer.

Az osztrák kancellár Dánia, Észtország, Görögország, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovákia kormány-, illetve államfőjével együtt levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének és Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének.

A Die Welt összeállításában idézett levélben kiemelték, hogy a közös „menekültügyi rendszer összeomlott”, csak a nők, férfiak és gyermekek szerencsétlenségét kihasználó embercsempészeknek használ.

Ezért a lehető leggyorsabban előre kell lépni a migráció és a menekültügy közös kezelésének rendszerében tervezett reform ügyében, felül kell vizsgálni a schengeni térség külső határának igazgatásáról szóló úgynevezett schengeni határellenőrzési kódexet, és meg kell állapodni a migrációs helyzet kezelését szolgáló jogalkotási javaslatokról – írta a nyolc tagországi vezető.

Csütörtökön kétnapos EU-csúcs kezdődik Brüsszelben. Az állam- és kormányfők találkozójának egyik fő témája ismét az illegális bevándorlás lesz, ugyanis tavaly, csaknem annyi migráns érkezett az unió területére, mint a rekordnak számító 2015-2016-ban. Közben változás tapasztalható a brüsszeli vezetők hozzáállásában, mert már ők is a határvédelem fontosságát hangsúlyozzák. Orbán Viktor miniszterelnök ismét felszólította Brüsszelt, hogy szálljon be a határvédelem finanszírozásába.

A migránsok ellepték B

elgrád parkjait, a téli időjárás sem tántorítja el őket, amint megkapják az útbaigazítást, máris folytatják útjukat az Európai Unió irányába.

„Pakisztánon, Iránon, Törökországon, Bulgárián is átkeltem már. Szerbiából Magyarországra megyek. Át kell jutnom a magyar határon is, de ez nekünk afgánoknak nem lesz nehéz” – vallotta egy afgán migráns az M1 stábjának Belgrádban, de arra már nem válaszolt, hogy miért tartja könnyűnek a magyar határon való átjutást.

A magyar kormány hatalmas nemzetközi ellenszélben kezdett hozzá a határkerítés megépítéséhez és ezáltal az EU külső határainak megvédéséhez.

Úgy tűnik azonban, hogy az egykor a magyar kormányt 2015-ben élesen támadó nyugati-európai hangok mintha 180 fokos fordulatra készülnének.

A Frontex legfrissebb adataival kezdte múlt szerdai beszédét Ursula von der Leyen Brüsszelben.

Az uniós határvédelmi ügynökségre hivatkozva azt mondta: 2016 óta nem látott csúcsot döntött az Európába érkező illegális bevándorlók száma.

„Majdnem tíz évbe telt számunkra, amíg tudomást vettünk arról, hogy ez a valóság”

– mondta Ursula von der Leyen.

A Kossuth Rádióban és a közösségi oldalán is reagált Orbán Viktor a bizottsági elnök szavaira. Bejegyzésében a kormányfő úgy fogalmazott:

„Ursula von der Leyen és Manfred Weber megerősítenék az EU határvédelmét. Na ugye! A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz”.

A csütörtökön kezdődő uniós csúcs egyik fő témája is az illegális migráció megfékezése lesz. A találkozót előkészítő brüsszeli tanácskozáson az eddig tabunak számító határkerítések finanszírozása is előkerült.

Ulva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa ugyanakkor a múlt héten, brüsszeli újságíróknak még azt nyilatkozta: a falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás.

„Az EU költségvetésében nincs erre pénz. Tehát ha háborúkra és kerítésekre kellene pénzt költenünk, akkor másra nem marad pénz”

– mondta Ulva Johanson aki később már úgy fogalmazott: „nem zárja ki, hogy a külső határok ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúrát uniós költségvetésből finanszírozzák” – mondta Ylva.

Szerbia, Ausztria és Magyarország vezetői tavaly novemberben írták alá azt a megállapodást, amelynek értelmében közösen lépnek fel az illegális migráció megfékezése érdekében a balkáni útvonal mentén. A cél az, hogy már Szerbia déli határán megállítsák az illegális bevándorlókat.

Az együttműködés keretében szerdán a második magyar rendőri kontingens indult el a szerb-észak-macedón határra. A kontingens búcsúztatóján a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, tavaly csaknem 270 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg a hatóságok Magyarország déli határán.

„Ez egy óriási szám, hiszen több mint kétszerese az azt megelőző évinek, és azt megelőző évi is két és félszerese volt az egyel korábbi évinek. Láthatóan ez a szám emelkedett, és az első bő egy hónap adataiból azt látjuk, hogy nem csökkent az intenzitás tavalyhoz képest a magyar határon”

– mondta Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtökön kezdődő uniós csúcsot előkészítő videókonferencián ismét felszólította Brüsszelt, hogy szálljon be a határvédelem finanszírozásába. Ahogy a kormányfő fogalmazott: a kerítések ugyanis egész Európát védik.

Újabb magyar rendőri egység indul Észak-Macedóniába határvédelmi céllal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata a police.hu oldalon kedden.

Azt írták, a magyar rendőrség elkötelezett, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarország, illetve az Európai Unió területére. Ezért a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országoknak.

Az Észak-Macedóniába induló magyar rendőri kontingens tagjait kedden Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában Balázs László ezredes, az ORFK határrendészeti főosztályának vezetője búcsúztatta.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése érdekében,

valamint közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek majd szolgálatot, hanem a mélységi területeken található utakon is.

A kontingens terepjáró szolgálati gépkocsikkal, kézi éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, valamint mobil hőkamerával támogatja a határszakasz védelmét.

A 30 fős északmacedón kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – olvasható a közleményben.

Válaszul a jelentősen fokozódó migrációs nyomásra, Európa érdeke az erős külső határok biztosítása – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.

Ursula von der Leyen hangoztatta: az Európai Unió képes megerősíteni a határigazgatási képességeket, támogatni tudja a vonatkozó infrastruktúra létrehozását, és berendezéseket – például drónokat, radart és egyéb megfigyelési eszközöket – tud biztosítani a tagállami hatóságok részére.

A bizottsági elnök közölte:

az EU továbbra is támogatni fogja a tagállamokat és az észak-afrikai partnerországokat a kutatási és mentési kapacitásaik összehangolásában, ahogy valamennyi migrációs útvonalon a jelentkező kihívások kezelését, köztük az embercsempészet elleni fellépést.

Ezzel összefüggésben arról tájékoztatott, hogy a migránscsempészek elleni küzdelem fokozására az uniós bizottság új partnerségeket fog létrehozni a kulcsfontosságú unión kívüli országokkal, igazságügyi és a bűnüldöző hatóságaikkal, az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) és az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, szintén hágai székhelyű uniós ügynökség (Eurojust) támogatásával.

„Kötelességünk biztosítani, hogy Európa továbbra is a biztonság tere maradjon azok számára, akiknek erre szükségük van, de tény, hogy a menedékjogot kérők többsége nem szorul védelemre” – fogalmazott.

Közölte: hatékonyabbá kell tenni az uniós tartózkodásra nem jogosultak visszaküldésének rendszerét egyebek között azáltal, hogy bármely tagállamban hozott kiutasítási határozatnak minden tagországban érvényesnek kell lennie.

A tavaly nyáron elfogadott, a migránsok tagállamok közötti átvételét lehetővé tevő önkéntes szolidaritási mechanizmussal kapcsolatban pedig azt mondta: az intézkedésnek „nem csak papíron kell léteznie”.

Az európai szolidaritásnak a jelenleginél erősebbnek kell lennie

– emelte ki.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta: a migrációs nyomásra a legjobb válasz, ha a tagállamok előrelépnek az új migrációs és menekültügyi paktum elfogadásával, továbbá fontosnak nevezte, hogy a biztonságos és legális beutazási lehetőségek továbbra is a migrációkezelésre vonatkozó átfogó uniós megközelítés részét képezzék.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta: az egyre erősebben jelentkező migrációs nyomásra megoldást csak az unió külső határainak megerősítése és az illegális migráció megállítása jelenthet.

Figyelmeztetett: a migránsok tagországok közötti elosztását lehetővé tevő szolidaritási, kvótákon alapuló rendszer meghívót és ösztönzést jelent illegális bevándorlók százezrei és az embercsempész bűnszervezetek számára.

„Az unió menekültügyi rendszere megbukott, a tagállamok maguk lépnek fel az illegális migráció megfékezése érdekében” – fogalmazott. Magyarországot a közös külső határaink védelme érdekében tett áldozatvállalásai ellenére csak jogi eljárások és hátbatámadás érte Brüsszel részéről.

Az Európai Bizottságnak meg kell térítenie Magyarország határrendészeti intézkedésekre fordított költségeit, és támogatni végre a külső határokat védő tagállamokat azokért az erőfeszítésekért, melyeket az unió egészének biztonsága érdekében tesznek

– tette hozzá Gál Kinga.

Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője a vitához benyújtott írásbeli felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország tavaly mintegy 270 ezer illegális határátlépést akadályozott meg a nyugat-balkáni útvonalon, ennek ellenére eddig semmilyen uniós segítséget nem kapott a határkerítések felépítéséhez.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a határvédelem mellett, a migráció megfékezéséhez a kiváltó okokat, köztük a biztonság, az oktatás és a munkalehetőségek hiányosságait is kezelni kell. Közölte továbbá: az elvándorlás nem jelent igazi megoldást sem az európai elöregedésére, sem pedig az afrikai országok társadalmi, gazdasági kihívásaira.

„Európa kapui nem állhatnak nyitva mindenki előtt. Ne hagyjuk, hogy az illegális migráció és a menekültkérdés összemosásával a valóban rászorulóknak fordítsanak hátat” – tette hozzá Hölvényi György.

Az Európai Bizottság belügyi biztosa ugyanakkor a múlt héten, brüsszeli újságíróknak még azt nyilatkozta: a falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás.

„Az EU költségvetésében nincs erre pénz. Tehát ha háborúkra és kerítésekre kellene pénzt költenünk, akkor másra nem marad pénz” – mondta Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa, aki később már úgy fogalmazott: nem zárja ki, hogy a külső határok ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúrát uniós költségvetésből finanszírozzák.

A kerítések egész Európát védik

Sok migráns érkezik a balkáni útvonalon olyan új országokból is, amelyekből korábban nem volt jellemző a tömeges illegális bevándorlás – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója példaként indiaiakat, pakisztániakat, nepáliakat, bangladesieket említve. Bakondi György úgy fogalmazott: a biztonság iránti igény – a közelgő uniós választásokra is tekintettel – arra ösztönzi az uniós döntéshozókat, hogy a külső határok őrizetére nagyobb hangsúlyt helyezzenek.

„Fontos lenne abból a szempontból is, hogy a magyar álláspont változatlansága mellett, annak elfogadása mellett ez azt jelzi, hogy ez mégis csak egy helyes álláspont lehetett. Függetlenül attól, hogy az elmúlt években számtalan politikai támadás érte a magyar kormány migrációs politikáját”

– magyarázta Bakondi György.

Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtökön kezdődő uniós csúcsot megelőző közös szerdai videókonferencián ismét felszólította Brüsszelt, hogy szálljon be a határvédelem finanszírozásába. Ahogy a kormányfő fogalmazott: a kerítések ugyanis egész Európát védik.