Alapjogokért Központ: Egyre rosszabbá válik Európa pozíciója

Az Alapjogokért Központ szerint az ukrajnai háború tekintetében egyre rosszabbá válik Európa pozíciója, és jelen pillanatban nem látszik ebből a kiút sem.

Kovács István: Sokkal rosszabb a helyzet, mint egy hónapja, és sokkal rosszabb a helyzet, mint fél éve

Fotó: Facebook/Alapjogokért Központ

Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója pénteki budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: az Európai Uniót vezető jelenlegi elit olyan „olyan mélyen mászott bele ebbe a pozícióba”, hogy ebből már egyáltalán nem tud kihátrálni.

Értékelése szerint a háború tekintetében nem jók a kilátások. „Sokkal rosszabb a helyzet, mint egy hónapja, és sokkal rosszabb a helyzet, mint fél éve” – tette hozzá.

Kovács István az unió és Ukrajna viszonyát felidézve arról beszélt, hogy a kapcsolatokban az események 2013–14-ben vettek „tragikus fordulatot”, amelynek megoldásában az EU vezetése azóta szeretne főszerepet játszani.

„Sokkal jobban jártunk volna, ha az EU nem csinál semmit” – mondta a stratégiai igazgató. Álláspontja szerint az uniós vezetés a háborút megelőző válságokat – köztük a 2008–2009-es pénzügyi válságot, a migrációs krízist és a koronavírus-járványt – is félrekezelte.

Úgy folytatta, hogy a kontinens sokkal jobban járt volna, az unió nem vezetett volna be szankciókat. Mint közölte, az EU „maga is” főszerepet játszik abban, hogy a kontinens is belesodródjon a konfliktusba, ami „elképesztő veszélyeket tartogat számunkra”.

Kovács István kitért rá: az Egyesült Államok úgy szankcionálta Oroszországot, hogy az neki a „legkevésbé fájjon”, az uniós tagországok közül pedig Magyarországnak sikerült elérnie, hogy kimaradjon a szankciók negatív hatása alól.

Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató az eseményen kijelentette, hogy az európai vezetők semmit nem tesznek a béke érdekében, továbbá a háborút érintő politikájuk nem az EU-s érdeket és nem az európai polgárok érdekeit tartja szem előtt.

Az energiabiztonságra térve azt mondta, hogy optimista: ezt a telet energetikai szempontból „Európa fogja tudni hozni”, és nem okoz komoly ellátásbiztonsági problémákat a helyzet. Szólt arról is: ha a konfliktus katonai-biztonságpolitikai értelemben nyugvópontra is jutna, a gazdasági hatások – az elhibázott uniós szankciós és energiabeszerzési politika miatt – „velünk maradnak még középtávon”.

Megfogalmazása szerint „mindenféleképpen kurzusváltásra lenne szükség” az uniós intézmények részéről, de ez a 2024. tavaszi európai parlamenti választások és az új összetételű Európai Bizottság felállása előtt már nem lehetséges.

A Brüsszel által erőltetett szankciós politika „egyértelműen zsákutcába jutott” – hangsúlyozta.

Kovács Attila kiért arra is, hogy a kettős mérce alkalmazása az EU–ukrán viszonyban is tetten érhető, mivel az uniónak „mintha nem számítana” az ukrajnai korrupció és a médiaszabadság helyzete.

Magyarország példa a világ többi konzervatív országának – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója, akit az Egyesült Államok egyik legnézettebb konzervatív hírcsatornáján kérdeztek élő adásban. Szánthó Miklós az interjú részleteiről közösségi oldalán számolt be.

Az interjúban Szánthó Miklós elmondta, hogy a magyar jobboldal teljesítménye irányt mutathat a világ többi konzervatív politikai közössége számára. Washingtoni látogatása alatt többek között erre hívta fel a sikeres „magyar recept” iránt érdeklődők figyelmét.

A főigazgatót a One America News Network (OANN) élő adásában kérdezték Magyarországról és a hazai jobboldal sikereiről, ahol elmondta: „Hazánkban nemcsak beszélnek a hagyományos értékek védelméről, de azoknak a gyakorlati politikában is érvényt szereznek.” Kiemelte azt is, hogy Magyarország képes a család intézményének megvédésére, és megóvja a gyermekeket az LMBT-ideológiától és a genderpropagandától.

Az Alapjogokért Központ idei terveire vonatkozó kérdésre pedig elárulta, hogy 2023-ban is szeretnék megtartani a CPAC Hungary rendezvényt, mely kapcsán megfogalmazta céljukat is, hogy legalább olyan sikeres legyen, mint a tavalyi volt.

Magyarországot, Orbán Viktor miniszterelnököt és a CPAC Hungaryt a globális baloldal részéről érő támadások kapcsán hangsúlyozta, hogy „mindez igazolja azt, hogy jó úton járunk, és egyre nagyobb sikereket érünk el”.

A mi legfőbb feladatunk a közeljövőben az, hogy elmélyítsük, és kibővítsük a nemzeti erők nemzetközi összefogását, amennyire csak lehet – közölte bejegyzésében Szánthó Miklós.

Az Alapjogokért Központ májusban ismét megrendezi „a jobboldal egyik legnagyobb nemzetközi dzsemboriját”, a Konzervatív Politikai Akció Konferenciát (CPAC) Budapesten – közölte a jogi elemző intézet kedden Facebook-oldalán.

Az esemény mottója: „Együtt erő vagyunk!”

Fotó: Facebook/Alapjogokért Központ

Mint írták, a május 4-én és 5-én tartandó CPACHungary főszónokának a szervezők ebben az évben is Orbán Viktor miniszterelnököt kérték fel, az esemény mottója: „Együtt erő vagyunk!”

Az Alapjogokért Központ felidézte, hogy a CPAC eredetileg az 1970-es évek óta az amerikai jobboldal éves nagygyűlése, az első európai fórumot tavaly szervezte meg az Alapjogokért Központ Budapesten.

Az akkor az „Isten, haza, család” értékvilágára összpontosító, több mint 1500 embert - köztük közel 200 külföldi döntéshozót, újságírót, influenszert - megmozgató rendezvény óriási érdeklődést váltott ki: „Szövetségeseinkkel még szorosabb barátságot sikerült kialakítani, a balliberális oldal pedig hisztériarohamban tört ki” – olvasható a bejegyzésben.

Hozzátették, hogy a központ partnere, az Amerikai Konzervatív Unió (ACU) által útjára indított CPAC „egyébként is zászlóshajója a jobboldali erők építkezésének”, az idei CPACHungary fókuszában pedig  – mint fogalmaztak – „a liberálisok rémálma, a nemzeti erők nemzetközi összerendeződése fog állni”.

Emlékeztettek arra is, hogy Orbán Viktor a tavalyi rendezvényen elmondta a „konzervatív sikerrecept” 12 pontját, a többi között azt is, miszerint „a saját szabályaink szerint kell játszanunk, barátokat kell keresnünk és közösséget kell építenünk”.

A bejegyzés szerint a magyar jobboldal ebben a folyamatban pedig szellemi és politikai motorként tud működni.

A szólásszabadság legnagyobb ellensége a neomarxista alapú woke és a cancel culture – jelentette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a Mathias Corvinus Collegium (MCC) második nemzetközi médiakonferenciájának múlt szerdai nyitónapján rendezett panelbeszélgetésen, Budapesten.

Szánthó Miklós kifejtette: a „neomarxista progresszivizmus” nemcsak nyomást kíván alkalmazni politikai érvek mentén, hanem megpróbálja eltörölni a különböző, köztük a konzervatív politikai érveket és megközelítéseket a médiában.

Az Európai Unió alakuló, új médiaszabályozásáról szólva úgy vélekedett, hogy bár az eredetileg semleges lenne, például kiegyensúlyozottságot vár el, de valójában politikai érdekeket szolgál. Az európai médiaszabályozás a fake newszal kíván harcolni, miközben az egyik legnagyobb fake news a politikai korrektség, amivel viszont Brüsszel nyilván nem áll szemben – mondta.

Szánthó Miklós szerint az Európai Bizottság szinte hivatalossá tette a kettős mércét.

Erre példaként hozta fel, hogyha a magyar vagy lengyel nemzeti kormány változtat a médiaszabályozáson, akkor az botrány, a sajtószabadságot féltik; a magyar médiahatóság miatt tíz éve botrány volt, miközben most az Európai Bizottság egy hasonló médiahatóság létrehozását tervezi, a „jogállam és a demokrácia jegyében”.

Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke intézménye fő feladatának az egységes, átlátható médiapiaci felügyeletet nevezte meg.

Az uniós szabályozásról azt mondta, a javaslatok sok olyan elemet próbálnak szabályozni, ami tagállami nemzeti hatáskör.

Azt mondta, a magyar kormány kritikus a javaslattal szemben, és a médiahatóság is hasonló állásponton van, ugyanakkor az NMHH részt vesz az európai jogalkotási folyamatban. Koltay András attól tart, hogy bizonyos „soft” szabályozások kötelező erejűvé válhatnak a jövőben.

Vaszily Miklós, az Indamédia társtulajdonosa a digitális forradalom „megnyerésének” módjairól rendezett panelbeszélgetésen egyebek mellett arról beszélt, hogy ha egy portál az előfizetőitől függ, akkor feltehetően véleménybuborékot alakít ki, az előfizetők ugyanis azt szeretnék olvasni, amiben hisznek.

Vaszily Miklós szerint fontos a felhasználók személyre szabott tartalmakkal való támogatása, bár – mint megjegyezte – ez is az egymást erősítő vélemények kialakulásához vezethet.

Az online média nyereséges üzleti modelljeiről rendezett panelbeszélgetésen Jair Netanjahu kolumnista, rádiós műsorvezető, izraeli politikai influenszer, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fia kifejtette, hogy az új technológiáknak köszönhetően a „demokratizálódás” nagyon pozitív folyamata figyelhető meg a médiában. Úgy érvelt, hogy korábban a néhány médiamogul által irányított orgánumokban az átlagember számára nem volt elérhető az újságírás, azonban az internetnek köszönhetően már bárki előállíthat tartalmakat, köztük akár videókat, és ez több embernek ad lehetőséget a megnyilatkozásra. Jair Netanjahu kiemelte, hogy a megváltozott médiakörnyezetben azok lehetnek sikeresek, akik olyan különleges, speciális tartalmakat állítanak elő, ami azonnal megragadja a figyelmet, és „átüt” az információs zajon.