A világnak az emberéletek megmentésére és a béketeremtésre kell fókuszálnia

Magyarország arra szólítja fel a nemzetközi közösséget, hogy végre az emberi életek megmentésére, vagyis a tűzszünet elérésére és a minél előbbi béketeremtésre összpontosítson Ukrajnában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ-közgyűlés ukrajnai háború miatti rendkívüli ülésén aláhúzta, hogy Magyarország szomszédos államként közvetlenül találkozik a fegyveres konfliktus tragikus következményeivel.

Felszólalásában rámutatott, hogy hazánk a történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, már több mint egymillió menekült távozott Magyarországon keresztül Ukrajnából, s a maradni kívánók számára egyenlő hozzáférést biztosítanak a hatóságok az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz.

„Ez a háború csak szenvedést hozott, ennek a háborúnak nincsenek győztesei, csak vesztesei. Naponta emberek százai vagy ezrei vesztik életüket” – közölte.

Leszögezte: a nemzetközi közösségnek ezért a legnagyobb feladata most az emberi életek megmentése lenne, amihez békére van szükség, ugyanis sem a fegyverszállítások, sem a szankciók nem mentenek életet, épp ellenkezőleg, csak hozzájárulnak a háború meghosszabbításához, az eszkaláció veszélyéhez.

Szijjártó Péter felszólította a világ országait, hogy végre arra fókuszáljanak, hogy miként lehet azonnali tűzszünetet elérni, és hogyan lehet minél előbb béketárgyalásokat kezdeni.

Márpedig ehhez igenis párbeszédre van szükség, ezért nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat, és az ENSZ-nek ebben fontos szerepe van, mivel a világszervezet épp azért jött létre, hogy platformként szolgáljon a dialógusra az egymással szembenálló államok között – hangsúlyozta.

„Szorgalmazzuk, hogy az Egyesült Államok és Oroszország mihamarabb kezdjen tárgyalásokat az ENSZ keretein belül” – mondta. „Lehet, hogy az ukrajnai helyzet több száz vagy ezer kilométerről, egy óceánnal arrébb kevésbé tűnik tragikusnak, de a közvetlen szomszédságban tisztában vagyunk vele, hogy a 25. órában járunk” – tette hozzá.

A miniszter végül arra is kitért, hogy Magyarország már eddig is nagyon magas árat fizetett a háborúért, s nem csak az egekbe szökő infláció miatt, hanem a kárpátaljai magyarok közül is sokan elestek a harcok során.

Ezért felkérte a világpolitika szereplőit, hogy tartózkodjanak a háború eszkalációjának, elhúzódásának kockázatával járó intézkedésektől és nyilatkozatoktól. Illetve hozzátette, hogy Közép-Európa mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán, Magyarország ezért nem akar újabb hidegháborút, nem akar újból blokkosodást.

„A háború mindig a diplomácia kudarca, a béke pedig mindig a diplomácia sikere. Remélhetőleg 2023 a béke és az újjáépítés éve lesz” – fogalmazott.

Az ENSZ-t nem azért hozták létre, hogy mindenben közel azonos álláspontot képviselő országok szövetségeként működjön, hanem hogy legyen egy platform arra, hogy még azok is tudjanak egymással beszélni, akik ellenséges viszonyban vannak. Az ENSZ-nek komoly szerepet kéne játszania abban, hogy végre béke legyen. Ehhez amerikai–orosz megbeszélésekre volna szükség, amihez az ENSZ kínálja a legjobb alkalmat és platformot – hangoztatta Facebook-oldalán Szijjártó Péter külügyminiszter New Yorkban, megérkezése után.

Néhány óra múlva megkezdődik az ENSZ közgyűlése, melyet azért hívtak egybe, mert egy éve annak, hogy elkezdődött a háború Ukrajnában – ismertette New Yorkba érkezése okát a külgazdasági és külügyminiszter. „Ez a háború sokkal brutálisabb és sokkal hosszabb annál, mint bárki azt gondolta volna, amikor az elkezdődött” – jelentette ki Szijjártó, aki felszólal az eseményen.

Úgy fogalmazott: ez ugyan egy európai, regionális háború, mégis komoly, globális hatásai vannak. Hozzátette: felszólalását követően találkozik több olyan külügyminiszterrel, akiknek országát ez a háború szintén súlyosan érinti, így

japán, észak-macedón, albán, georgiai (grúz) kollégáival is.

Pénteken sor kerül az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésére is – fűzte hozzá. „Abban reménykedünk, hogy 2023 a béke és az újjáépítés éve lesz.

Ennek érdekében megtesszük, amit a magunk erejéből megtehetünk”

– zárta szavait a külügyminiszter.

Szombati évértékelő beszédét követően Orbán Viktor szerdán a Fidesz–KDNP-frakciószövetség tagjaihoz szólt Balatonfüreden a hamarosan kezdődő tavaszi ülésszak előtt.

A Magyar Nemzet információi szerint Orbán Viktor egyértelmű, világos alapokat fektetett le a következő időszakra.

A miniszterelnök beszédének leghangsúlyosabb része a lap értesülése szerint a háborúról szólt. Orbán Viktor elmondta a frakciótagoknak, hogy a kormány a háromnapos kihelyezett ülésen Sopronban megvitatta, kell-e módosítani a háborúhoz való magyar hozzáálláson. Beszámolója szerint a kormány arra a döntésre jutott, hogy nem kell, mert a magyar nemzeti érdek ma is azt kívánja, hogy az ország maradjon ki ebből a háborúból.

A magyar emberek így döntöttek áprilisban, nem szállítunk fegyvert, nem csatlakozunk semmilyen háborús koalícióhoz

– erősítette meg a miniszterelnök. Értesüléseik szerint Orbán Viktor felszólalásában hangsúlyozta: nem szurkolunk senkinek, mert ennek a háborúnak nem lehet győztese. Véleménye szerint nem győzhet Oroszország, mert Ukrajna mögött felsorakozott az egész nyugati világ. Oroszország pedig atomhatalom, és egy atomhatalmat nem lehet sarokba szorítani, mert atomháborút robbanthat ki. A Fidesz pártelnöke újra megerősítette, hogy álláspontja szerint

az egyetlen erkölcsileg helyes pozíció a háborúban a Fidesz–KDNP állásfoglalása, mert életeket menteni csak tűzszünettel és békével lehet, ezért azonnal tűzszünet kell és béketárgyalások kellenek.

Európa meggyengült

A kormányfő értékelése szerint Európa az elmúlt egy évben meggyengült, mert a Biden-adminisztráció korlátlanul érvényesíti az érdekeit Brüsszelben az európai érdekek rovására. A háborúra adott válaszok, a szankciócunami elkezdte gyengíteni az európai gazdaságot, miközben az olcsó energiában gazdag Amerikát mindez meg sem érinti.

Végül arról beszélt, hogy gyengülni kezdett Európa katonai ereje is, mert a háború az európai hadseregek készleteit csökkentette, pótlásukról azonban nem gondoskodtak.

Összességében tehát Orbán Viktor szerint Európa alig egy év alatt elvesztette függetlenségét, gazdasági és katonai erejét. Ebben a helyzetben a miniszterelnök szerint Magyarországnak a saját érdekeit kell képviselnie, mert akkor kerülhet ki sértetlenül és megerősödve a háborús időszakból. A kormányfő szerint ehhez három dolgot kell megtenni:

meg kell védeni Magyarország függetlenségét, ami azt jelenti, hogy meg kell védeni a békepárti álláspontot a Biden-adminisztrációval és Brüsszellel szemben.

A második pont szerint meg kell őrizni a magyar gazdaság erejét, ami azt jelenti, az infláció ellen kell háborút indítani, meg kell védeni a munkahelyeket, meg kell védeni a családokat és az időseket, illetve a munkából élőket. És végül, de nem utolsósorban, erősíteni kell Magyarország katonai erejét, hiszen a békéhez erő kell.

A szombati évértékelőhöz hasonlóan a Fidesz elnöke ez alkalommal sem hagyta szó nélkül az infláció kérdését. Orbán Viktor megerősítette: a bajt Brüsszel szabadította Európára, köztük Magyarországra is.

A betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig a brüsszeli szankció.

A szankciókkal Oroszországot célozták meg, de Európát találták el

A kormányfő véleménye szerint azonban a szankciós infláción Oroszország és a nyugati multik kerestek nagyon sokat, hiszen 2022-ben az előrejelzések szerint a világ olaj- és gáziparának profitja 500 milliárdról 834 milliárd dollárra nőtt. Orbán Viktor beszédében világossá tette, hogy extraprofit jelenik meg a hazai energiavállalatoknál, bankoknál, a kereskedelmi multiknál, a gyógyszercégeknél. Ebből a pénzből van a rezsivédelmi alap, ebből tudják fenntartani a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztás erejéig. Információik szerint a kormányfő fontosnak tartotta és világosan leszögezte:

„mi nem nézzük tétlenül az extraprofit keletkezését, elvesszük és visszaadjuk az embereknek”.

Három ellenfél

A politikai szezon indítása természetesen nem maradhatott el anélkül, hogy a pártelnök megnevezte volna a Fidesz–KDNP ellenfeleit. Az elmondottak alapján három csoportot nevezett meg: a háborúpárti nemzetközi érdekcsoportokat, amelyek a Biden-adminisztrációból, a háborúpárti brüsszeli bürokratákból és háborúpárti politikusokból állnak, a Gyurcsány vezette dollárbaloldalt, akiket Orbán Viktor szerint kilóra megvettek, és csak azt teszik, amit a megbízóik kérnek.

Harmadik csoportként pedig a nemzetközi spekulánsokat nevezte meg, akik a háborús időkben haszonra akarnak szert tenni.

Ők pénzelik a dollárbaloldalt, emblematikus alakjuk Soros György, aki már évekkel ezelőtt megírta, hogy a közép-európai országokat kell felhasználni egy proxyháborúra Oroszország ellen, mert a közép-európaiak jobban tűrik a háborúval együtt járó emberáldozatokat, mint a Nyugat. Beszédét végül azzal zárta Orbán Viktor, hogy a Fidesz–KDNP-szövetséget az elmúlt években nem tudták megtörni, mert helyén volt a szívük. Szavai szerint 2023-ban is azt várja el képviselőtársaitól, amit eddig is: szorgalmat, csapatszellemet és bátorságot.