kulcsár edina
A szerencsétlenség az elmúlt évszázad egyik legerősebb földrengése volt a régióban.
A Törökország és Szíria határában bekövetkezett hétfő hajnali földrengés ereje nagyjából 500 atomrobbanással volt egyenértékű - közölte hétvégén a török Katasztrófa- és Vészhelyzet-Kezelési Hatóság (AFAD). Az állami ügynökség tájékoztatása szerint az első rengés 65 másodpercig, a második pedig 45 másodpercig tartott, az erősségük pedig 7,7-es, illetve 7,6-os volt a Richter-skála szerint. A két fő rengést több mint 2000 utórengés követte az elmúlt napokban.
A katasztrófa áldozatainak száma Törökországban és Szíriában együttesen már meghaladta a 24 ezret a szombat délelőtti adatok szerint. Csak Törökországban 13 millió embert érintett a földrengés, miközben a leginkább katasztrófa sújtotta területekről eddig 93 ezer embert kellett kiköltöztetni. Az ENSZ becslése szerint több mint 5 millió ember válhat hajléktalanná Észak-Szíriában, amely már 12 éve tartó polgárháborútól és menekültválságtól szenved.
Szakértők szerint a katasztrófa azért okozott ekkora pusztítást, mert a földrengés epicentruma mindösszesen 50-70 kilométer mélyen helyezkedett el földfelszín alatt, tehát a rengésfészek sekély volt. Ez a földrengéstípus a legveszélyesebb mind közül, mivel a rengéshullámok hamar elérik a földfelszínt, ezért nem veszítenek az erősségükből. Orhan Tatar, az AFAD vezetője azt mondta, hogy a mostani földrengés nagyjából háromszor olyan erős volt, mint az 1999-es izmiti földrengés, amely 17 ezer emberéletet követelt.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétvégén a földrengés által leginkább sújtott városokba látogatott. Az államfő többek közt ígéretet tett arra, hogy minden sebesültnek és érintettnek 10 ezer líra gyorssegélyt folyósítanak. Továbbá bejelentette, hogy több százezer lakóházat fognak újjáépíteni és megerősíteni.
Az elnök szerint mintegy 160 ezer ember vesz részt az ország tíz délkeleti tartományában a segélyezésben. Erdogan elismerte ugyan, hogy a mentési munkálatok terén történtek hiányosságok, de azzal védekezett, hogy egy ilyen méretű katasztrófára nem lehet felkészülni.
Szakértők szerint a helyreállítás éveket és hatalmas erőfeszítéseket fog igénybe venni. Városok, települések szinte teljesen megsemmisültek, épületek porrá váltak, utak, vezetékek a legtöbb helyen használhatatlanok lettek.
A török hatóságok eddig több mint száz építési vállalkozót és kivitelezőt vettek őrizetbe gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával, mert az épületek állítólag nem feleltek meg a huszonnégy évvel ezelőtti izmiri földrengés után lefektetett szigorú előírásoknak. A török Igazságügyi Minisztérium közlése szerint most több olyan magas blokkház is összeomlott, amelyről építői azt állították, földrengésbiztosak.
Ezzel párhuzamosan egyre többen vádolják a hatóságokat azzal, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyták az 1999-es, izmiti földrengés tanulságait, és olyan építkezéseket engedélyeztek, amelyeknek következtében többemeletes házak kártyavárként omlottak össze. Cleal Sengör geológus, az Isztambuli Műszaki Egyetem oktatója azt is állítja, hogy török hatóságok tisztában voltak azzal, mekkora katasztrófát okozhat egy földrengés, ám nem törődtek ezzel.
Mindösszesen három hónappal az elnökválasztás előtt, a természeti katasztrófa a török belpolitikai legkiemeltebb kérdésévé vált. Az ellenzéki pártok Erdogant, illetve a kormányt vádolták azzal, hogy a pusztítás mértéke hatékonyabb mentési munkálatokkal, illetve az építkezésekkel kapcsolatos szakértői figyelmeztetések megfontolásával legalábbis csekélyebb lehetett volna. Az államfő viszont az ellenzéket vádolta pánikkeltéssel, felszólítva a lakosságot, hogy ne dőljön be a provokációnak.
A hétfői dél- és délkelet-törökországi földrengések halálos áldozatainak a száma Törökországban és Szíriában együttesen átlépte a 30 ezret.
A török katasztrófavédelem (AFAD) vasárnap kora este azt közölte, hogy Törökországban a halottak száma elérte a 29 605-öt. Szíriában 3775 halottról tudni.
Az AFAD arról is beszámolt, hogy eddig 148 ezer embert szállítottak át az érintett török tartományokból más tartományokba.
A katasztrófavédelem szerint csak a két legerősebb hétfői földmozgással mintegy 500 atombombának megfelelő energia szabadult fel, s azóta eddig 2412 utórengést regisztráltak.
A földrengések nem csak a városokban, de a falvakban is nagy pusztítást okoztak. Az NTV török hírtelevízió vasárnapi azt jelentette, hogy Malatya tartományban Ören falvának mintegy ezer házából szinte az összes rombadőlt.
Mindeközben Hatay tartomány Defne körzetében egy 34 éves férfit a mentési munkálatok 155. órájában mentettek ki a romok alól.
A török hatóságok emellett helyreállították a hatayi repülőtér sérült kifutópályáját, így a légikikötő újból használhatóvá vált.
Bekir Bozdag török egészségügyi miniszter vasárnap arról számolt be, hogy eddig 57 embert tartóztattak le a térségben zajló fosztogatásokkal kapcsolatban. Ismertette egyúttal azt is, hogy az összeomlott épületekhez köthető felelősségük miatt hét embert őrizetbe vettek, hármat le is tartóztattak, további hét esetében pedig megtiltották, hogy elhagyják az országot.
Az Anadolu török állami hírügynökség adatai alapján a szerencsétlenséget megelőzően 13,5 millióan éltek a katasztrófa sújtotta dél- és délkelet-törökországi térségben.
Kétezer mobil szükségszállást küldött Törökországnak az úgynevezett RescEU rendszer romániai tartalékaiból az európai polgári védelem. A segélyszállítmányt két vasúti szerelvényen indította útnak szombat este, illetve vasárnap a román katasztrófavédelem.
A négyágyas, minden szükséges eszközzel felszerelt, fűthető sátrak egy-egy földrengéskárosult család ideiglenes elszállásolására alkalmasak.
Románia az ukrajnai menekülthullám miatt tavaly szerzett be az európai polgári védelemi mechanizmus Romanian Shelter Capacity (RO-Shelt) programja keretében 3500 – katasztrófák esetén napok alatt beüzemelhető – sátrat és 500 lakókonténert: ezek egy részét küldték most Törökországba. A segélyszállítmány beszerzését és Törökországba juttatását az Európai Bizottság finanszírozta – szögezte le az első vonat szombat esti indításakor Raed Arafat román katasztrófavédelmi államtitkár.
Hozzátette: a szükséges engedélyek beszerzése függvényében legkésőbb kedden indítják útnak azt a négyszáz szíriai földrengéskárosult ideiglenes elhelyezésére alkalmas – száz sátorból álló – humanitárius segélyt, amelyről a bukaresti kormány döntött csütörtöki ülésén. A repülőgépekkel szállítandó segély egy részét a damaszkuszi kormányerők állal felügyelt térségbe, másik részét pedig a lázadók által ellenőrzött területre küldik, az ENSZ közreműködésével.
Közben a román katasztrófavédelem beszámolója szerint a Törökországba küldött második RO-USAR különítmény újabb túlélő kimentésében nyújtott segítséget a helyi hatóságoknak: egy összedőlt hatemeletes épület romjai közül, az egykori lépcsőház egy betongerendája alól sikerült élve kiszabadítaniuk egy középkorú férfit 150 órával a hétfői pusztító földrengés után.
Katonai sátrakat ajánlott fel a Magyar Honvédség a törökországi természeti katasztrófa következményeinek enyhítésére szombaton; az 50 „csapatsátort” Dunaharasztiban adták át a török fél logisztikai munkatársai részére – közölte a Honvédelmi Minisztérium az MTI-vel.
A nagy stabilitású honvédségi katonai sátrak jellemzője az egyszerű és gyors telepíthetőség, áttelepíthetőség különböző talaj- és szélsőséges éghajlati viszonyok mellett is.
Sokrétű felhasználása mindössze a belső berendezésen és kialakításon múlik, így szálláshelyen túl adminisztratív, egészségügyi, vagy akár raktározási feladatok végzésére is alkalmassá tehető – tették hozzá.
A sátrak összefűzhetőségének köszönhetően a hasznos terület tetszőlegesen sokszorozható.
A sátrak – fűtőberendezés telepítésével és matracok elhelyezésével – akár nyolc ember ideiglenes elszállásolására is alkalmasak.
A Magyar Honvédség azonnali segítségnyújtásaként felajánlott ötven 63M katonai sátrat a török fél dunaharaszti logisztikai központjában vették át, ahonnan a segélyszállítmány közúton indul el hamarosan Törökországba – áll a tárca közleményében.