A harci repülők mellett az ukránok nagy hatótávolságú rakétákat is kérnek

Határozottan elutasította az amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok F–16-os vadászbombázókat szállításon Ukrajnába. Joe Biden ezt azután mondta, a kijevi vezetés több tagja is arról beszélt: a tankszállítmányok után harci repülőgépekre is szükségük lenne.

Emmanuel Macron francia államfő ennél árnyaltabban fogalmazott. Mint elmondta, minden ukrán kérést megfontolnak, de mindenképp el akarják kerülni a háborús helyzet fokozódását. A lengyel kormány viszont leszögezte, hajlandó harci gépeket küldeni Ukrajnának, és állítólag ezt nem sokkal a háború kitörése után, titokban meg is tették – számolt be az M1 Híradója.

Egy Mitsubishi F–2-es vadászbombázót is alaposan szemügyre vehetett a NATO főtitkára kedden egy japán katonai légbázison. Jens Stoltenberg azért utazott a Japánba, hogy megerősítse az ország katonai együttműködését az észak-atlanti szövetséggel. A NATO főtitkára egy nappal korábban Dél-Koreától kért fegyvereket Kijevnek, a távol-keleti ország ugyanis eddig – Japánhoz hasonlóan – csak gazdasági és humanitárius segítséget küldött.

Közben az ukrán kormány igyekszik korszerű fegyvereket beszerezni. Kedden Párizsban járt Olekszij Reznyikov kijevi védelmi miniszter, aki arról beszélt: fegyverekre és harci repülőgépekre van szükségük. A francia elnök azt mondta, Kijev minden kérését megfontolják.

„Megvizsgáljuk, mit tartunk hasznosnak, mit tudunk tenni. A második kritérium annak biztosítása, hogy ez ne vezessen eszkalációhoz, hogy az általunk szállított felszerelést ne vethessék be orosz területen, hanem az ellenállásban és védekezésben segítse Ukrajnát”

– mondta Emmanuel Macron.

A harci repülők mellett az ukránok nagy hatótávolságú rakétákat is kérnek a Nyugattól. A litván elnök azt mondta: reméli, hogy Európa a vadászgépek és a rakéták ügyében is átlépi a „vörös vonalakat”.

„Nem csak a tankokról beszélek. Ukrajna EU-tagjelölt státusza is tabu volt korábban, egy vörös vonal. A háború kitörése után Németország egy ideig ragaszkodott ahhoz, hogy csak (katonai) mellényeket, sisakokat és hasonlókat küld, de fegyvert nem. De ezt a vörös vonalat is régen átlépték már. Azt remélem, hogy ezt a vadászgépek és nagy hatótávolságú rakéták kérdésében is megteszik” – fogalmazott Gitanas Nauseda litván elnök.

Az ukrán kormány közben többször is hangsúlyozta: szükségük lenne amerikai vadászbombázókra. Joe Biden amerikai elnök azonban erre úgy reagált, nem adnak a saját F–16-os harci repülőikből Ukrajnának.

„A hozzájárulások első hullámában az ukrán fegyveres erők 120–140 nyugati harckocsihoz jutnak. Ezek Leopard 2, Challenger 2, M1 Abrams típusúak, illetve francia Leclerc-ekre is számítunk. Ez nem alacsony szám, de még tovább dolgozunk a növelésén”

– nyilatkozta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Közben a nemzetközi sajtó arról ír, hogy Lengyelország – titokban – már a háború elején több MiG–29-es gépet is küldött Ukrajnába, de a vadászrepülőket a szállítólevélen alkatrészként tüntette fel.

A lengyelek most is az elsők között jelezték: nyitottak arra, hogy vadászgépeket küldjenek.

A Kreml szerint a balti államok és Lengyelország rendkívül agresszív álláspontot képvisel Oroszországgal szemben. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy fogalmazott: ezek az országok készek bármit megtenni, hogy tovább mélyítsék a konfliktust.

A harci repülők szállításával kapcsolatba hétfőn óvatosságra intett a német kancellár. Olaf Scholz szerint nem vezet jóra, ha Ukrajna szövetségesei egymásra ígérve növelik a téteket a fegyverszállítások ügyében.

Nagy-Britannia nem szállít korszerű harci repülőgépeket Ukrajnának, mert ez nem lenne „praktikus” a kiképzési idő hosszúsága miatt – közölte kedden Rishi Sunak brit miniszterelnök szóvivője.

A Downing Street illetékese napi tájékoztatóján, újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a brit királyi légierő, illetve a haditengerészet kötelekében hadrendbe állított Typhoon és F-35-ös harci repülőgépek technológiája rendkívül fejlett, és hónapokig tartó képzés szükséges működtetésük elsajátításához.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője úgy fogalmazott: ennek figyelembevételével a brit kormány „nem tartja praktikus megoldásnak” e harci repülőgépek átadását Ukrajnának.

Az illetékes szerint London folytatja, sőt gyorsítja Ukrajna katonai segélyezését és figyelmesen meghallgatja az ukrán kormány kéréseit.

„A korlátozó tényező azonban az adott esetben az, hogy mennyi időbe telik e rendkívül bonyolult felszerelések működtetésének megtanulása”

– tette hozzá a Downing Street szóvivője.

A brit kormány a nyugati NATO-szövetségesek közül ugyanakkor elsőként hozott döntést páncélozott harcjárművek ukrajnai szállításáról. A Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit és „hozzávetőleg harminc” AS-90 önjáró löveget kap Nagy-Britanniától.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben. Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS-90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.

A londoni védelmi minisztérium a hétvégén közölte, hogy megérkeztek Nagy-Britanniába azok az ukrán katonák, akiket a Challenger 2 harckocsik üzemeltetésére képeznek ki a brit fegyveres erők szakértői.

Görögország nem szállít Leopard 2-es típusú harckocsikat Ukrajnának – közölte kedden Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő tokiói látogatásán.

„Abból az egyszerű okból nem adunk Leopard 2-eseket, hogy teljességgel elengedhetetlenek a védelmi stratégiánk szempontjából” – jelentette ki a görög miniszterelnök, akit a japán sajtó mellett az ERT görög közszolgálati televízió is idézett. Emlékeztetett arra, hogy ismét kiéleződött Athén és Ankara viszonya a Földközi-tenger keleti medencéjében több lakott és lakatlan sziget hovatartozását illetően.

Bár Görögország rendelkezik Europában a legnagyobb Leopard-harckocsi állománnyal – a Leopard 2-es típusból 350 darabbal, a Leopard 1-esből pedig 500-zal –, nem válik meg egytől sem, mert fenyegetve érzi magát a szintén NATO-tagállam Törökországtól.

Törökország és Görögország között régóta feszültséget kelt a migráció, tengeri határaik, a kölcsönös légtérsértések, valamint az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázkincs kiaknázásának lehetősége.

Ukrajnának 120-140 modern nyugati harckocsit kell kapnia az első segélyhullámban szövetségeseitől – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján.

„A hozzájárulások első hullámában az ukrán fegyveres erők 120-140 darab korszerű harckocsit kapnak nyugati modellekből: Leopard 2, Challenger 2, M1 Abrams típusúakat, és nagyon számítunk a Leclerc harckocsikra is” – fejtette ki a tárcavezető.

Közölte, hogy a „harkocsi-koalíciónak” jelenleg 12 ország a tagja. Hozzátette, hogy ezeket az országokat azonban még korai megneveznie, mert némelyiküknek még formális döntéseket kell meghoznia.

Január 25-én a német kormány úgy döntött, hogy az ukrán fegyveres erőket Leopard-2 harckocsikkal látja el – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Ugyanezen a napon Joe Biden amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok azon szándékát, hogy 31 darab M1 Abrams harckocsit szállítson Ukrajnának.

Norvégia a lehető leghamarabb, valószínűleg március végén német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnába – írta az ukrán hírportál.

Újabb országok csatlakoztak az úgynevezett nyugati tankkoalícióhoz: Kanadával együtt már 12 ország tett ígéretet Ukrajnának, hogy fejlett harckocsikat küld a frontvonalra. Ma reggel a lengyel miniszterelnök bejelentette: a 14 Leoparddal együtt 60 felújított T–72-es tankot is küldenek Ukrajnába. Moszkva úgy reagált: ezek is ugyanúgy fognak égni, mint az előzőek.

Spanyolország és Kanada is ad Ukrajnának Leopard 2 típusú páncélosokat, a spanyol harckocsikat azonban először üzemképessé kell tenni – jelentették be  Madridban és Ottawában.

„Már értesítettük az ipart, mert Zaragozában egy sor Leopard 2A4-es van, amelyek már jó ideje üzemképtelenek” – húzta alá a spanyol tárcavezető. Mint mondta, meg kell vizsgálni, hogy melyeket lehet ismét üzemképessé tenni, hogy tervezni lehessen a szállítást.

Miután Németország szerdán belegyezett a német gyártmányú harckocsik átadásába Ukrajnának saját készleteiből, a harcjárművek szállításához egy sor nyugati ország, köztük Spanyolország és Kanada is csatlakozott. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök ugyanakkor még nem említett pontos számot, hogy a fegyveres erők állományából hány darab páncélost engedne át katonai segély gyanánt. Robles ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kérdést még meg kell vitatni a szövetségesekkel.

Spanyolország összesen több mint 108 Leopard 2A4-es típusú harckocsival rendelkezik, amelyeket használtan vett Németországtól. A harckocsik közül 55 az észak-afrikai spanyol exklávék, Ceuta és Melilla területén szolgálnak, a többi Zaragozában található. Robles tavaly nyáron beszélt arról, hogy a zaragozai állomány „teljesen lepusztult”, bevethetetlen állapotban van.

Anita Anand kanadai védelmi miniszter szerint Ottawa négy darab Leopard 2 harckocsit küld Ukrajnának, miután Németországtól megkapta a szükséges exportengedélyt. Mint mondta, ez jelentősen segíteni fog az ukrán fegyveres erőknek.