Itt a bizonyíték, hogy a dollárbaloldal háborúba sodorná Magyarországot

Egyértelműen kiállt az ukrajnai fegyverszállítások mellett Tordai Bence baloldali országgyűlési képviselő, tehát a baloldal továbbra is a háború pártján áll, miközben már 12 magyar vesztette életét a konfliktusban. Az Európai Parlament is sürgette az újabb szankciók bevezetését. 

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban az Oroszországgal szembeni tízedik szankciós csomag elfogadását sürgette, amely egyebek mellett teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra. A 489 szavazattal, 36 ellenében és 49 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők a Lukoil orosz olajvállalathoz és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez hasonló vállalatok szankcionálását kérték. Az állásfoglalás megismételte az EP-képviselők azon korábbi felhívását, hogy az EU azonnali és teljes embargót vezessen be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra és az urán uniós importjára, valamint hogy a Balti-tengeren az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékeinek használatát teljesen felfüggessze.

Az európai parlamenti határozattal összhangban Tordai Bence egy csütörtöki vitában is világossá tette, hogy
fegyverekkel kellene támogatni Kijevet.
Szerinte a megtámadottat segíteni kell abban, hogy megvédhesse magát. „Abból nem lesz béke, hogy európai országok egy része fegyvereket küld a hadszíntérre, azzal Európa belesodródik a háborúba" – reagált erre Dömötör Csaba, aki megerősítette: Magyarország ezután sem fog egyetérteni azzal, hogy fegyvereket küldjenek Ukrajnába.

Konkrétan ez hangzott el a vitán, amelyet ide kattintva visszanézhetnek:

DÖMÖTÖR: Idézhetek egyet? "Itt lenne a legfőbb ideje, hogy Magyarország megkezdje a direkt fegyverszállításokat."

TORDAI: Így van. Így van, hogy ne kelljen szégyenkezni.

DÖMÖTÖR: 2022. április, Tordai Bence.

TORDAI: Így van.

DÖMÖTÖR: Erre azt mondani, hogy ti egyáltalán nem mondtatok ilyet...

TORDAI: Fegyverszállításokról beszélünk. Tehát a fegyverek és a katonák nem tudom, érzi-e a különbséget, államtitkár úr?

DÖMÖTÖR: A fegyvernek nincs köze a háborúhoz?

TORDAI: Van köze a háborúhoz, mindenki fegyvert szállít, és mégsem kapcsolódtak be az országaik a háborúba. Nem tudom feltűnt-e.

DÖMÖTÖR: És ahogy több fegyver van Európából az ukrán hadszíntéren, az a béke irányába tett erőfeszítés, vagy növeli annak az esélyét, hogy európai országok is háborús felek legyenek?

TORDAI: Még egyszer, az a kérdés, hogy milyen béke? Önök olyan békét szeretnének, ahol Oroszország legyőzi Ukrajnát, ezért ellenzik a fegyverszállításokat, mi pedig azt mondjuk, hogy ki kell állni a megtámadott mellett, segíteni kell őket, hogy megvédjék magukat, és hogyha Oroszország belátja, hogy nem fog tudni győzedelmeskedni, akkor talán felülkerekedik a józan ész és kivonulnak az ukrán hadszíntérről.

Tordai tehát abba a háborúba sodorná bele Magyarországot, amiben már a hivatalos hírforrások szerint 12 magyar áldozat van már. A TV2 stábja részt vehetett az egyik katona temetésén, Kárpátalján. A riporter az elhunyt testvérével is találkozott, aki a frontról érkezett a búcsúztatóra.

Ismét "keresztes" német tankok fenyegetik Oroszországot - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a sztálingrádi győzelem 80. évfordulója alkalmából megrendezett volgográdi ünnepi koncerten.

"Akik arra számítanak, hogy legyőzik Oroszországot a csatatéren, úgy tűnik, nem értik, hogy egy modern háború Oroszországgal nagyon más lesz számukra" - hangoztatta Putyin.

Mi a tankjainkat nem küldjük a határukhoz. Van mivel válaszolnunk. És a páncélozott járművek bevetésével az ügynek nem lesz a vége. Ezt mindenkinek meg kell értenie- tette hozzá.

Az elnök szavait, amelyekkel párhuzamot vont a nyolc évtizeddel ezelőtti, és a mostani idők között, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy magyarázta, hogy "azon mérce alapján, ahogy a kollektív Nyugat új fegyvereket szállít, Oroszország teljesebb mértékben kihasználja majd meglévő képességeit arra, hogy a különleges hadművelet során megadja válaszát".

Vlagyimir Putyin, orosz elnök.

FORRÁS: MTI/EPA/SZPUTNYIK/KREML POOL/MIHAIL MECEL

"HIHETETLEN, DE TÉNY: ISMÉT NÉMET LEOPARD TANKOK FENYEGETNEK BENNÜNKET, A FEDÉLZETÜKÖN KERESZTTEL " - MONDTA AZ ÜNNEPSÉGEN PUTYIN.

"Most, sajnos, azt látjuk, hogy a nácizmus ideológiája immár modern köntösben, modern megjelenési formában ismét közvetlen veszélyt jelent hazánk biztonságára. Ismét kénytelenek vagyunk szembeszállni a kollektív Nyugat agressziójával" - fogalmazott.

AZ OROSZ ELNÖK UGYANAKKOR MEGJEGYEZTE, HOGY OROSZORSZÁGNAK MÉG MINDIG SOK BARÁTJA VAN SZERTE A VILÁGON, EGYEBEK KÖZÖTT ÉSZAK-AMERIKÁBAN ÉS EURÓPÁBAN IS.

Putyin szerint az utódoknak a Sztálingrádban győztes katonákkal szembeni erkölcsi kötelessége, hogy megakadályozzák a történelem eltorzítását.

Rámutatott, hogy a világháború során a Volga partján elért fordulópont után vált világossá, hogy a nácik tervei bukásra vannak ítélve, és Németország szövetségesei ezt követően kezdték lázasan keresni annak módját, hogyan kerülhetik el a felelősségre vonást.

Miért szinte lehetetlen, hogy Ukrajna nyerjen - ezzel a címmel közölt elemzést az orosz-ukrán háborúról a Die Welt saját tudósítójától. A cikk azért feltűnést keltő, mert a német lap erősen Ukrajna- és háborúpárti, a Leopard tankok küldését például több cikkben is ünnepelte. Az elemzésben mégis úgy vélik, Oroszország nem csak katonailag, hanem politikailag is megnyeri a háborút.

Bármilyen keserű is ez, Ukrajna győzelme napról napra kevésbé valószínű. (...) Nem csoda, hogy a nyugati diplomaták mostanában egyre többet beszélnek a tűzszünetről - kezdi cikkét a lap brüsszeli tudósítója, aki érveit négy pontban foglalja össze.

1. A látszat ellenéreA NYUGAT ÉPPEN CSAK ANNYIRA TÁMOGATJA UKRAJNÁT, HOGY AZ UKRÁNOK NE KAPITULÁLJANAK AZONNAL, ANNYIRA NEM, HOGY NYERHESSENEK.

2. Oroszország már tönkretette Ukrajna kritikus infrastruktúrájának 60-70 százalékát, és semmi jele, hogy olyan légvédelmi rendszereket kapnának az ukránok, amellyel ennek folytatását meg tudják állítani. Miközben nyugati hírszerzési források szerint az oroszoknak még mindig rengeteg rakétájuk és drónjuk van.

3. Hiába küldenek precíziós fegyvereket a NATO-országok, ezekkel Moszkva kevésbé hatékony, de tömeges fegyverarzenált tud szembeállítani. A londoni székhelyű International Institute of Strategic Studies nevű intézet szerint a közeljövőben 4 ezer orosz tank kerülhet a harctérre (vessük ezt össze az érkező kétszer 14 Leoparddal - a szerk).

4. Ukrajna kifogy a katonákból is (már a hatvan év fölöttieket sorozzák - a szerk.), miközbenAZ OROSZOK CSAK MOST KÜLDIK A FRONTRA AZ ŐSSZEL BESOROZOTT 200 EZER KATONÁJUKAT, DE NYÁRON ÁLLÍTÓLAG TOVÁBBI 500 EZER EMBERT TUDNAK HADRENDBE ÁLLÍTANI.Az utánpótlás pedig gigantikus: a Die Welt szerint akár 30 millió katonát is a frontra küldhet Putyin.

Emiatt pedig - foglalja össze egy ötödik pontban a lap szerzője az érvelést -OROSZORSZÁG NEMCSAK KATONAILAG, HANEM POLITIKAILAG IS MEGNYERI A HÁBORÚT.Ukrajna újjáépítése sokkal nehezebb és költségesebb lesz, a NATO-tagság lehetetlenné válik és Ukrajna EU-tagsága is - legjobb esetben - sokkal messzebb lesz, mint azt az ukrán kormány szeretné.

Amikor Oroszország megsértette a Budapesti Memorandumot, az atomhatalmak, mindenekelőtt az USA és Nagy-Britannia nem nyújtott teljes biztonsági támogatást Ukrajnának, ezért el kell kezdeni a vitát az ország nukleáris státuszának visszaállításáról – jelentette ki Olekszij Makejev berlini ukrán nagykövet egy rádiós interjúban, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál alapján a karpatalja.info. Vagyis Ukrajna újra atomfegyvereket akar, ami egy atomháborúhoz vezethetne.

A Magyar Hírlap szemléje szerint a jelentés azt tartalmazza, hogy a diplomata a Deutsche Welle német rádiónak nyilatkozva elmondta:

Rossz jelzés volt a világ összes országa számára, amelyek rájöttek, hogy valójában csak az atomfegyverek menthetik meg őket egy ilyen agresszor támadásától. Ezért akarjuk elindítani ezt a vitát.

A nagykövet megjegyezte, hogy jelenleg nincsenek kész javaslatai arra vonatkozóan, hogy hogyan nézhet ki ez a vita. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az egyik elképzelést Volodimir Zelenszkij elnök terjesztette elő 2022 elején a biztonsági garanciákat nyújtó szerződésre irányuló javaslatával.

Az egész világ számára fontos, hogy ezeket a garanciákat olyan konkrét eszközökkel támogassák, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Oroszország ne sértse meg őket

– mutatott rá Olekszij Makejev.

Orosz rakétatámadás ért egy lakótömböt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban. Az épület összedőlt, helyszíni jelentések szerint sokan rekedtek a romok alatt, a mentési munkálatok még tartanak. Az ukrán hadvezetés arra számít, hogy Oroszország a háború egyéves évfordulójára, vagyis február 24-re időzítheti az átfogó, Ukrajna elleni offenzíváját – számolt be az M1 Híradója.

Éjszaka érte rakétatámadás a Kramatorszk központjában lévő lakóépületet. A ház egyik része teljesen összeomlott. Tűzoltók, mentők érkeztek a helyszínre, reflektorok fényében kezdték el a túlélők utáni kutatást, de volt, ahol csak elemlámpákkal, illetve mobiltelefonokkal tudtak világítani. A rakéta becsapódásának pillanatában a lakók többsége otthon volt, sokan szorultak az összedőlt ház romjai alá. Egy helyi férfi elmondta:

„Hallottam az érkező rakéta süvítését, aztán minden szétrepült a szobában.”

Donyeck megye más részén is heves harcok folynak. Bahmut városánál, illetve a közeli Szoledárnál az orosz erők nagyarányú támadást indítottak az ukrán állások ellen.

Romok Bahmutban, a távolban harcok füstje gomolyog 2023. január 20-án. Az orosz erők ostroma miatt az ukrán hatóságok a kelet-ukrajnai donyecki területen fekvő város kiürítésére szólították fel a lakosságot, ennek ellenére mintegy nyolcezren az otthonmaradást választották. A városban megszűnt a villany-, a gáz-, a vízszolgáltatás és a távfűtés (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)

Olekszandr Stupun, az ukrán hadsereg szóvivője beszámolója szerint szerdán több rakétatámadást hajtott végre az orosz hadsereg. A Donyeck megyei Szlovjanszkban, Kramatorszkban és Druzskovkában a rakéták lakóházakba csapódtak, sok a civil áldozat. A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország jelentős katonai felderítésbe kezdett. Mint fogalmazott, Moszkva egy átfogó, nagyarányú offenzívát készít elő.

Kijevi források szerint Oroszország február 24-e, az Ukrajna elleni háború megkezdésének évfordulója körül tervezi az új offenzíva elindítását, de nem tartják kizárnak azt sem, hogy egy nappal korábban, az orosz nemzeti ünnepen, a Haza védelmezőjének napján indul a támadás.

A BBC az ukrán védelmi minisztert, Olekszij Reznyikovot idézi, aki szerint Oroszország 500 ezer katonával készül az offenzívára.

Orosz katonák vonulnak a Nyugat–2021 (Zapad-2021) orosz–fehérorosz hadgyakorlat nyitóünnepségén a Nyizsnyij Novgorod térségben fekvő Mulino katonai kiképzési helyszínen, 2021. szeptember 9-én. A művelet szeptember 10-től 16-ig tart, egy részét a lengyel–fehérorosz határ közelében hajtják végre (Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)

Közben prioritásnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök a határ menti orosz régiók védelmét az ukrán belövésektől. Kurszk, Brjanszk és Belgorod megye egyes területeiről a közvetlen életveszély miatt már elköltöztették a lakosokat.

„Sokan nagyon nehéz helyzetbe kerültek, elveszítették otthonukat, el kellet költözniük rokonaikhoz vagy más átmeneti helyekre, fennakadás van az ivóvíz-, az áramellátásban, illetve sok helyen megszűnt a távfűtés” – mondta az orosz elnök. Hozzátette: „a megrongálódott házakat helyre kell állítani az orosz határ menti régiókban, illetve kártalanítást kell biztosítani az ukrán belövések következtében tönkrement lakóingatlanok és egyéb vagyontárgyak után.”

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (Fotó: EPA/Yuri Kochetkov)

Szergej Lavrov külügyminiszter az orosz állami médiának azt nyilatkozata, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktus lezárására törekszik, a Nyugat részéről viszont senki sem próbálja meggyőzni Kijevet arról, hogy térjen vissza a tárgyalásokhoz, helyette inkább Moszkva stratégiai vereségének fontosságáról beszélnek.

Hozzátette: minél nagyobb az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek hatótávolsága, annál messzebbre kell eltávolítani őket Oroszország határaitól.