kulcsár edina
Szándékosan rombolnak és hergelnek.
Népszavazás, előterjesztés, tüntetés, vitanap – egyre több eszközt vet be a baloldal annak érdekében, hogy megakadályozza Magyarország történetének legnagyobb beruházását, a debreceni akkumulátorgyár megépítését. A kormány és a gazdasági szakértők is úgy vélik, hogy az üzemmel Magyarország előkelő helyre kerülne a világgazdasági térképen – hangzott el az M1 Híradójában.A baloldal országszerte mozgolódik, nem csak Debrecenben szítja az indulatokat. Gyurcsány Ferenc pártja például szerda délelőtt bejelentette, hogy egy előterjesztéssel tiltaná meg, hogy Budapesten akkumulátorgyárat építsenek.
Tavaly szeptemberben született meg arról a megállapodás, hogy a világ vezető akkumulátorgyártója, a kínai CATL Debrecenben építi fel a következő európai gyárát. A 3000 milliárd forintos beruházás 9000 új munkahelyet hoz létre. Egy ekkora gyár már világszinten is stratégiai jelentőségű, és hatalmas versenyelőnyt biztosít Magyarországnak – mutatott akkor rá a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter szerint a debreceni „a valaha volt legnagyobb beruházás”, sőt az eddig Magyarországon valaha volt hét legnagyobb beruházással egyenlő nagyságú.
– hangsúlyozta a miniszter.
A kínai beruházó a múlt héten Türingiában nyitott meg egy, a debrecenivel megegyező üzemet, ami megfelel a szigorú német és uniós környezetvédelmi előírásoknak. Ráadásul a beruházást támogató német baloldal is zöld-akkumulátorgyárként hivatkozik rá. A magyar gyár is ilyen technológiát fog használni, ráadásul a magyar szabályozás szigorúbb, mint az EU-s.
A magyar baloldal mégis összehangolt támadást indított a beruházás ellen. A párbeszédes Szabó Tímea „perverz aljasságnak” nevezte, hogy akkumulátorgyárat tervez építtetni a kormány. A Jobbik is beszállt a hangulatkeltésbe, a momentumos Fekete-Győr András szerint pedig úgy ahogy a magyarországi olimpia ellen, az akkumulátorgyár ellen is népszavazás kell.
Gyurcsány Ferencék is uszítanak a beruházás ellen. Szaniszló Sándor szerdai sajtótájékoztatóján azzal riogatott: a beruházás környezetszennyező. „A működése veszélyt jelent a város ivóvízkészletére és levegőjére” – állította a DK önkormányzati árnyékminisztere.
A Mi Hazánk elnöke szerint pedig nem valók Magyarországra az akkumulátorgyárak.
– mondta Toroczkai László.
A magát zöldpártként megnevező LMP az egyik leghangosabb tiltakozó. Tetlák Örs alelnök ma reggel az M1 stúdiójában a népszavazási kezdeményezésük mellett érvelt. „Az akkumulátoripar erőltetett betelepítése bőven elég ahhoz, hogy megkérdezzük róla a magyar választópolgárokat, a magyar embereket” – érvelt Tetlák Örs.
Debrecenben a legutóbbi közmeghallgatáson a felhergelt tömeg a baloldali álhíreket cáfoló szakértőkbe fojtotta a szót. Később az is kiderült, hogy az agresszív emberek nem debreceniek, hanem hivatásos tüntetők, akik azért voltak ott, hogy hergeljenek. A Mandiner által közölt összeállításban a szakértők cáfolták az álhíreket. A portál cikkéből kiderül, hogy a gyár nem használja el a város vízellátását, a helyiek kapacitásaira építenek, és pozitív irányba is befolyásolhatja a beruházás az ingatlanok értékét. Az álhírekkel szemben a gyár víz igénye nem 40 ezer köbméter, hanem 3300 köbméter, amit tisztított szennyvízből hűtésre használnak, tehát nem szennyeződik.
Szakértők szerint a beruházást támadó baloldal és az őket támogató civilnek álcázott szervezetek célja, hogy gyengítsék a kormányt és destabilizálják az országot. Az is kiderült, hogy a tüntetőket leginkább a Soros-alapítványok pénzelik.
– érvelt Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, aki szerint ennél már csak az lenne durvább, ha a baloldal azért is pénzt kapna külföldről, hogy a magyar beruházásokat ellenezze.
„A jövő az elektromos autózás, és előnybe kerülnek azok az országok, amelyek akkumulátort gyártanak” – mondta Lánczi Tamás politológus a hétvégén a Kossuth Rádióban.
– mutatott rá Lánczi Tamás.
A világ vezető nagyhatalmai is úgy vélik, hogy ez a jövő. Az Egyesült Államokban két év alatt 15 akkumulátorgyár építését jelentették be. Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban Lengyelországban is működnek ilyen üzemek, de Csehország, Románia is tervez hasonlót.
Az akkumulátorgyárakkal rendelkező országok a jövőben stratégiai előnybe kerülnek – jelentette ki Lánczi Tamás politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Lánczi Tamás a debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatos tiltakozások kapcsán kifejtette: ez egy jó beruházás, nemzetgazdasági értelemben fontos, mert munkahelyeket teremt most, a jövőben az akkumulátorgyárak a gazdaság hajtómotorjai lesznek.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 2035-től a belsőégésű motorok gyártása befejeződik Európában, akkortól csak e-autót fognak újonnan üzembe helyezni, vagyis óriási igény lesz akkumulátorokra.
„Aki akkumulátorgyárral rendelkezik, az tud nagy mennyiségben gyártani, így azé lesz a jövő” – fogalmazott, hozzátéve: ezt mindenki érti külföldön és itthon is, ám külföldön sokak szemét csípi, hogy Magyarország nem az első ilyen beruházást hozza el.
A politológus szerint „elindult egy harc azért, hogy ezeket a gyárakat ne hazánkban építsék fel”, Németországban keményen lobbiznak azért, hogy a magyar beruházások inkább náluk épüljenek fel.
Kérdésre közölte: az ellenzéki pártok tisztában vannak e beruházások jelentőségével, tudják, aki zöld technológiát akar, annak akarnia kell az akkumulátorokat, ezzel a gyárakat is, mert „nem fáról szüretelik az akkumulátort. Szerinte nem véletlen, hogy eddig nem merült fel ezekkel semmilyen probléma, ahogy Németországban sem merülnek fel ilyenek.
Lánczi Tamás rámutatott arra, hogy a német gazdaság az elmúlt két-három évben pocsék állapotba került, Kína megelőzte őket autógyártás tekintetében, ezért észbe kaptak és küzdenek azért, hogy az ilyen fontos beruházások inkább náluk valósuljanak meg.
Emlékeztetett arra, hogy amikor a magyar libatömés ellen tiltakoztak, akkor a francia libamájtermelők finanszírozták a tiltakozást vezető erőket, tehát kicsiben ugyanez történt akkor is. Hozzátette: ez egy sokkal komolyabb történet, mert nem egy egyszerű ágazatról, nem iparpolitikai kérdésről van szó, hanem nemzetstratégiai kérdésről.
Lánczi Tamás kijelentette: a ma beruházásaiból lesznek a holnap munkahelyei és azokból termelődnek meg azok a javak, amikből fenntarthatók a közszolgáltatások. Nagyon sokan „pedáloztak” azért, hogy hozzájuk kerüljenek ezek a beruházások, hazánk azonban okos iparpolitikával, jó szabályozási környezettel elérte, hogy ezek ide jöjjenek.
A politológus szerint ezek olyan beruházások, amelyek valódi értékei 5-10 év múlva lesznek láthatók, amikor a teljes mobilitás elektromos lesz, így felbecsülhetetlen előny lesz egy ilyen akkugyár.
A Fidesz-KDNP debreceni önkormányzati frakciója szerint ellenzéki politikusok a tervezett kínai akkumulátorgyár beruházása kapcsán félelmet keltenek a helyi lakosságban a saját politikai haszonszerzésük érdekében.
Az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták: sajnálattal vették tudomásul, hogy a Debrecen legnagyobb munkahelyteremtő beruházásával kapcsolatos második közmeghallgatás sem tudta elérni valódi célját, ami a debreceniek hivatalos tájékoztatása volt a jelen lévő szakértők, a beruházó és a szakhatóság szakemberei közreműködésével.
Kiemelték, a pénteki közmeghallgatáson – éppúgy, mint az előzőn – hosszú órákon keresztül sem tudtak érdemleges tájékoztatást adni a lakossági aggodalmak eloszlatására.
A debreceni kormánypárti frakció közölte: a beruházás a magyar és az európai uniós környezetvédelmi és iparbiztonsági előírásoknak megfelelően kaphat engedélyt és végezheti tevékenységét, így ezen irányelveknek megfelelően a környezetre és az egészségre semmilyen káros hatással nem lehet.
„Ennek a garanciáit kívánták bemutatni a mai közmeghallgatáson is annak szervezői. Mivel ez csak részlegesen sikerült, ezért fontosnak tartjuk, hogy a következő időszakban minél több hasznos és megnyugtató információ lásson napvilágot a beruházással kapcsolatosan, melynek előmozdítása érdekében lépéseket teszünk” – jelezték.