344 illegális migráns próbált a hétvégén bejutni Magyarországra

A rendőrök 344 határsértővel szemben intézkedtek péntektől vasárnapig – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-t.A Police.hu-n olvasható statisztika szerint pénteken 126, szombaton 102, vasárnap 115 jogellenesen az ország területén tartózkodó külföldit tartóztattak fel és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron a rendőrök. Az ország belsejében is elfogtak egy határsértőt, akivel szemben idegenrendészeti eljárás indult.

Az elmúlt héten az ország területén 672 határsértőt tartóztattak föl és kísértek vissza. A megelőző héten – február 6-tól 12-ig – a feltartóztatottak száma 660 volt. Emellett az elmúlt héten az ország belsejében elfogtak 39 határsértőt, akikkel szemben idegenrendészeti eljárás indult. Embercsempészés miatt 18 gyanúsított ellen indult eljárás – derül ki a rendőrségi összesítésből.

Műszaki akadályrendszer nélkül nem lehet megvédeni a határt az illegális bevándorlóktól – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója péntek reggel az M1-en.

Bakondi György hangsúlyozta: nagyon fontos a kerítés, a hatóság fellépése és a jogi határzár is, hiszen ezek nélkül nincs eredményes határőrizet.

Hozzátette, hogy mindezt Európában is kezdik felismerni, és már hallani olyan hangokat, amelyek támogatást adnának a schengeni külső határ védelméhez.

Bakondi György szerint folytatni kell azt a politikát, amit Magyarország folytat a kérdésben, ugyanakkor az is fontos lenne, hogy az unió felfüggessze az országot sújtó szankciókat, és szükség van azokra a forrásokra, amelyek a műszaki akadályrendszer kiépítésének egy részét fedeznék.

Hozzáfűzte, hogy Magyarország a saját költségén mintegy 350 milliárd forintot költött erre.

Szólt arról is, hogy az illegális bevándorlók kiutasítása – a civil szervezetek fellépése miatt – aggályos.

Kérdésre elmondta azt is, hogy az idén eddig 13 ezer határsértőt fogtak el és 137 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást.

Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról számolt be, hogy a magyar hatóságok tapasztalatai szerint „nagyon komoly” bűnbandák tevékenykednek a határ túloldalán, s azok egymással is harcban állnak.

Ezen csak egy európai szinten is koordinált, hatékony bűnügyi együttműködés segíthet – fűzte hozzá.

A háború kitörése után Ukrajnába érkezett nem ukrán állampolgárok csak akkor léphetik át az ukrán–magyar határt, ha érvényes okmányokkal rendelkeznek a schengeni-övezetbe való belépéshez – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Rétvári Bence közölte, a február 3-ától érvényes új eljárásrenddel Magyarország a lengyel és a szlovák gyakorlatot követi, ugyanis egyértelműen látszott, hogy az orosz–ukrán háború kitörése után jelentősen megnőtt azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak a száma, akik a háború kitörése után érkeztek Ukrajnába, de úgy állították be magukat, mint akik a konfliktus elől menekülnek, és így próbáltak bejutni az Európai Unió területére.

Magyarország a háború kitörése óta minden, a konfliktus elől menekülő ukrán állampolgárt befogadott, valamint azokat is átengedték, akik nem ukránok, de ott tanultak vagy dolgoztak – emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy ez a rendszer továbbra is működik.

A háborút kihasználva ugyanakkor az illegális bevándorlók „direkt” Ukrajnába utazva, a konfliktus elől menekülőként beállítva magukat próbáltak átjutni a határon

– ismertette a helyzetet Rétvári Bence.

Elmondta, 2021-hez képest 2022-ben a magyar–ukrán határszakaszon a migrációs szempontból kockázatot jelentő országok állampolgárainak átlépése 11-szeresére emelkedett, a 2021-es 2246-ról 2022-ben 24 988-ra.

A Marokkóból érkezők száma a 87-szeresére, az Indiából érkezőké 475-szörösére emelkedett, Nigériából pedig a korábbi egy ember helyett 5181 ember lépett át az ukrán–magyar határszakaszon – közölte az államtitkár.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, a háború kitörése óta 1 061 765 ember kelt át a háború elől menekülve Ukrajnából Magyarországra, a zöldhatáron pedig egy év alatt 1723 embert fogtak el, akik közül 1691 ukrán állampolgár volt.

Szólt arról is, hogy a déli határon is folyamatos és jelentős a migrációs nyomás 2015 óta: 2015 és 2023 között 958 847 embert fogtak el a déli határon és 5656 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást.

Idén a déli határon eddig 13 297 határsértőt és 144 embercsempészt fogtak el, a román határszakaszon pedig 993 embert, ami jelentős növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest, amikor ez a szám 295 volt – tette hozzá.

Rétvári Bence a határvadászezreddel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy folyamatosan emelkedik a határvadászok száma, mostanra 1300 megkötött szerződésnél tartanak, a toborzás és a kiképzés pedig folyamatos.

Az ezred felállítását eredményesnek ítélte, mivel tehermentesíteni tudták a honvédséget, és megfelelően védik a déli határt.

Bakondi György szintén kérdésre válaszolva Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez Magyarország szempontjából kedvező fejleménynek nevezte, mivel – mint mondta – most már Horvátországot terheli schengeni övezet külső határának védelme.

Hozzátette: ugyanakkor egyelőre nem látszik olyan tendencia, hogy a szerb szakasz helyett a horvát határ felé mozognának a migránsok.

Rétvári Bence arra felvetésre, változhat-e az Európai Unió migrációs politikája, azt válaszolta, hogy az uniós politikusok sokszor valójában a Frontex, az Európai Unió határvédelmi szerve megerősítésére gondolnak, amikor a külső határok megerősítéséről beszélnek.

Magyarország azt várná Brüsszeltől, hogy fizesse a határvédelem költségeit, valamint, hogy az EU a legkülső határain, azaz Bulgária és Görögország Törökországgal határos részén biztosítsa a határvédelmet – jelentette ki az államtitkár.