Zelenszkij megint Berlint bírálta

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta a német kormányt, amiért az heztitál a Kijevnek megígért Leopard 2 típusú harckocsik szállításával.

„Vannak olyan helyzetek, amikor nem szabad habozni és polemizálni” – mondta Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórum résztvevőivel tartott videóbeszélgetés során.

„Véleményem szerint nem helyes stratégia, ha valaki azt mondja, hogy csak akkor adok tankokat, ha valaki más is ad”

Az ukrán elnök ezzel Olaf Scholz kancellár korábbi kijelentésére utalt, aki azt mondta: akkor enged zöld utat a német gyártmányú Leopard 2 harckocsik számára, ha az USA Abrams típusú harckocsikat szállít Kijevnek.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint a német kormánynak napokon belül döntenie kell az újabb Leopard páncélosok Ukrajnába szállításáról, ellenkező esetben Varsó „maga veszi kézbe” a harckocsiszállítások ügyét.

Erről a The Wall Street Journal kijevi tudósítója, Jaroszlav Trofimov számolt be a Twitteren.

Az amerikai lap Morawieckit idézi, aki másodlagosnak nevezte, hogy Berlin hozzájárul-e a Leopard 2 típusú harckocsik szállításához.

Ukrajna csütörtökön is kérte a nyugati szövetségeseket, hogy küldjenek harckocsikat és légvédelem eszközöket Kijevbe – erről Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője írt a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Kijelentette, hogy ukrán életekkel fizetnek a fronton a külföldi fővárosokban folyó tárgyalások lassúsága miatt. Hangsúlyozta: „Nincs időnk, a világnak nincs annyi ideje (a késlekedésre)”.

A nyugati szövetségesek pénteken a németországi Ramstein légitámaszponton találkoznak, a tárgyalások középpontjában az áll, hogy Berlin engedélyezi-e Leopard 2 harckocsik szállítását Kijevbe az oroszok kiszorítása érdekében.

„Az Ukrajnának szánt harckocsik kérdését a lehető leghamarabb le kell zárni. Csakúgy, mint a további légvédelmi rendszerek kérdését”

– fejtette ki Jermak egy nyilatkozatában. Hangsúlyozta: „A lassúságért ukrán népünk életével fizetünk. Ennek nem szabadna így lennie”.

Hozzászólása Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Világgazdasági Fórumon tartott szerdai videóbeszédében elhangzott felhívását idézi. Zelenszkij szerint a harckocsikat és a légvédelmi egységeket gyorsabban kell leszállítani, még mielőtt Oroszország a következő támadásait el tudná indítani.

A héten Nagy-Britannia növelte a nyomást Németországra azáltal, hogy

a nyugati országok közül elsőként nyugati gyártású harckocsikat küldött Ukrajnába.

Számos NATO-ország rendelkezik Leopard harckocsikkal, de azok Ukrajnának történő átadásához Németország jóváhagyása szükséges.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter elmondta, Kijev a Leopard 2 harckocsikkal rendelkező országokhoz – Görögország, Dánia, Spanyolország, Kanada, Hollandia, Németország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Törökország, Finnország és Svédország – fordult azért, hogy szállítsanak ilyen harci eszközöket az ukrán hadseregnek.

London elkötelezett abban, hogy a győzelem eléréséig támogassa Ukrajnát az Oroszország indította háborúban – erősítette meg kedden Washingtonban a brit külügyminiszter.

James Cleverly a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában mondott beszédet. Megerősítette, hogy Nagy-Britannia harckocsikat szállít Ukrajnának, és hangsúlyozta: az orosz elnöknek, Vlagyimir „Putyinnak meg kell értenie, hogy támogatásunk hajthatatlan, és (…) katonái életének megmentése érdekében akkor cselekszik a legjobban, ha elfogadja álláspontunkat”.

A brit külügyminiszter néhány nappal azután érkezett Washingtonba, hogy Rishi Sunak miniszterelnök 14 Challenger-2 típusú nehéz harckocsi leszállítását ígérte meg Ukrajnának. James Cleverly kiemelte, hogy a harckocsik segítségével a keleti és a déli fronton kívánják erősíteni az ukrán ellenállást.

A külügyminiszter Washingtonban találkozik amerikai kollégájával, Antony Blinkennel, majd Kanadába utazik tovább hivatalos látogatásra.

Az amerikai kormány 125 millió dollárnyi segítséggel járul hozzá az orosz légicsapásokban megrongálódott ukrán elektromos hálózat helyreállításához, az összegből alkatrészeket és egyéb eszközöket szereznek be – közölte szerdán az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) vezetője.

Samantha Power a svájci Davosban rendezett Világgazdasági Fórumon jelentette be a támogatást, miután találkozott mások mellett Olena Zelenszkával, az ukrán elnök feleségével.

Az elképzelések szerint a forrásokból biztosítanák a kijevi vízművek és a kerületi távhőszolgáltatók tartalék áramellátását, de jutna belőle a gázturbinák, áramátalakítók és egyéb létfontosságú felszerelések pótlására is.

Az USAID szerint a forrásokat tavaly decemberben hagyta jóvá a washingtoni kongresszus a legutóbbi segélycsomag keretében.

Az orosz erők október óta fokozták támadásaikat az ukrán energetikai és más létfontosságú infrastruktúra létesítményei ellen, áramkimaradásokat és a távhőszolgáltatás megszakadását okozva a téli fagyok idején is.  Az USAID korábban a többi között 1415 áramfejlesztőt szállított Ukrajnának, hogy biztosítani lehessen az iskolák és kórházak fűtését, illetve áramellátását. Ezenfelül 55 millió dollárral (20 milliárd forint) támogatta az ukrajnai távhőszolgáltató infrastruktúra fenntartását.

Súlyos harcok dúlnak Ukrajna délkeleti megyéiben, ahol az orosz légierő a nagyvárosok energiahálózatát támadja. Szombaton a fekete-tengeri kikötőváros, Odessza is áram nélkül maradt. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken arról beszélt, hogy a „különleges katonai művelet” rendben zajlik. A német kancellár pedig arról, hogy szerinte fenn kell tartani a párbeszédet Moszkvával – számolt be róla az M1 Híradója.

Több lakóépületet is lángba borítottak hajnalban a becsapódó rakéták Donyeck város külterületén. A kelet-ukrajnai megyében intenzív harcok dúlnak, az oroszok és az ukránok egymást vádolják a civil célpontok elleni támadásokkal. Közben az orosz légierő drónokkal és rakétákkal mér csapást az ukrán nagyvárosok energetikai rendszereire. A kijevi források szerint szombat reggelre a fekete-tengeri kikötőváros, Odessza is áram nélkül maradt.

Az orosz védelmi minisztérium szombaton a frontra induló tartalékos egységekről tett közzé újabb felvételeket. Egy nappal korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy nem kell újabb mozgósítást elrendelni, mivel 150 ezer újoncot még mindig nem vetettek be az ukrajnai harcokban.

Az orosz államfő Biskekben, az Eurázsiai Gazdasági Unió csúcstalálkozóján vett részt, ahol úgy fogalmazott: a „különleges hadművelet” gond nélkül „halad a maga útján”. A kirgiz fővárosban tartott sajtótájékoztatóján a nukleáris fenyegetettségről is beszélt.

Oroszországot a katonai doktrínája nem jogosítja fel első csapásra, mint az Egyesült Államokat, ám a hiperszonikus fegyverei biztosítják számára, hogy erőteljes választ adjon, ha megtámadják, jelentette ki Vlagyimir Putyin, aki szerint Moszkva megfontolja, hogy átvegye az amerikaiak által alkalmazott, úgynevezett megelőző csapás gyakorlatát. Hozzátette: továbbra is kész tárgyalni Ukrajnáról és az Oroszország által követelt biztonsági garanciákról, ám a bizalmatlanság megnehezíti az esetleges megállapodást Moszkva, valamint az Ukrajnát támogató Nyugat között.

Olaf Scholz német kancellár egy szombati pártrendezvényen arról beszélt, hogy a konfliktus ellenére fenn kell tartani a párbeszédet az orosz elnökkel.

„Többször is felvetettem Vlagyimir Putyinnak, hogy az Ukrajna elleni agresszióval minden nemzetközi jogszabályt megsértett. Nem értünk egyet, de továbbra is beszélni fogok vele, mivel nem akarom elszalasztani a pillanatot, amely lehetővé teszi, hogy kikecmeregjünk ebből a helyzetből” – mondta a német kancellár.

A szófiai parlament péntek este nagy többséggel hatalmazta fel a kormányt arra, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának. A NATO-tagállam Bulgária mostanáig csak a katonai felszerelések javítását vállalta. Azt egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, pontosan milyen fegyverek szerepelnek a kormány által összeállított listán.

A washingtoni külügyminisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államok egy újabb katonai szállítmányban légvédelmi eszközöket, lőszereket és más hadi eszközöket küld Ukrajnának, nagyjából százmilliárd forint értékben.

Oroszország viszont Irántól vásárolna ballisztikus rakétákat, közölte hírszerzési információkra hivatkozva a brit védelmi minisztérium. Teherán augusztus óta több száz harci drónt szállított az orosz hadseregnek, megsértve ezzel a Biztonsági Tanács határozatát, állította szombaton az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövete.  Oroszország következetesen tagadja, hogy katonai támogatást kapna az iszlám köztársaságtól.

Svédország és Észtország kormánya is bejelentette csütörtökön, hogy újabb katonai segélyt küldenek Ukrajnának.

Ulf Kristersson Stockholmban sajtótájékoztatón, Kaja Kallas pedig a Twitteren számolt be a döntésről. A svéd kormány bejelentése szerint a katonai segélycsomag értéke 4,3 milliárd svéd korona (152,6 milliárd forint), páncélozott gyalogsági járműveket is tartalmaz, emellett a védelmi erők előkészítik az Archer tüzérségi rendszer szállítását Ukrajnába.

A tüzérségi rendszerből 48 darab található Svédországban, azt azonban nem közölték, hogy ebből mennyit szállítanak Ukrajnába.

Az Archer tüzérségi rendszert Svédország és Norvégia fejlesztette ki, és a világ egyik legmodernebb önjáró lövege.

Nagy előnye, hogy részben automatizált, így a katonáknak nem kell minden lövés után újratölteni a fegyvert. A katonai segélycsomag részeként Svédország NLAW típusú páncéltörő fegyvereket és 50 darab, japán gyártmányú 90-es típusú harckocsit is küld.

„Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás létfontosságú, az ország katonai igényei nagyban befolyásolják a döntéseinket” – közölte a svéd miniszterelnök sajtótájékoztatóján. A csütörtökön ismertetett katonai segélycsomagot megelőzően Svédország bejelentette, hogy 5 milliárd svéd korona (177,5 milliárd forint) értékű katonai és humanitárius segélyt küld Ukrajnába.

Jelenleg Svédország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és Finnországgal együtt felvételét kérte a NATO-ba. A két ország Ukrajna megtámadása után kérte felvételét a NATO-ba, miközben korábban évtizedekig semlegességi politikát folytattak. Svédország mellett Észtország is újabb katonai segélycsomagot jelentett be csütörtökön.

„A kormány ma úgy döntött, hogy Észtország eddigi legnagyobb katonai segélycsomagját küldi Ukrajnának” – írta Kaja Kallas észt miniszterelnök a Twitteren.

Kallas közölte, hogy a teljes katonai segélycsomag immár az észt GDP több mint egy százalékát teszi ki. „A csomag lövegeket, gránátvetőket és lőszert tartalmaz, mindazt amit Ukrajna kért” – írta.

„Az orosz agressziónak ára van, amelyet mindannyian megfizetünk. Mi euróban, Ukrajna pedig emberéletekben. Ez az ár jóval magasabb lesz az egész világnak, ha az agresszió végül kifizetődik” – szögezte le a politikus.

Odessza fekete-tengeri ukrán kikötőváros szinte teljesen áram nélkül maradt az éjszakai orosz dróntámadás után — jelentették az ukrán hatóságok.

Jelenleg a város áram nélkül van — írta az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadója, Kirilo Timosenko a Telegramon.

Hozzátette, hogy az alapvető infrastruktúráknak, köztük a kórházaknak és a szülészeteknek van áramellátása.

Oroszország szombatra virradó éjjel drónokkal támadta a várost, a csapások következtében a város körzetében szinte valamennyi településen szünetel az áramellátás — mondta Makszin Marcsenko, az odesszai régió kormányzója. Hozzátette, hogy az ukrán légvédelem lelőtt két drónt.

Kijev pénteken hangsúlyozta, hogy Ukrajna háború sújtotta déli régiói, köztük Odessza szenvedi a legsúlyosabb áramkimaradásokat.

Csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy folytatják a támadásokat az ukrán energiahálózat ellen.

Odessza kikötőváros az ukránok és az oroszok kedvelt üdülőhelye volt a február 24-én indult orosz támadások előtt.

Az Artemivszk (Bahmut) közvetlen peremkörzetéhez tartozó Kliscsijivka község teljes elfoglalásáról tett bejelentést csütörtöki Telegram-bejegyzésében Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magáncég alapítója.

Prigozsin elismerte, hogy Kliscsijivka környékén még mindig heves harcok folynak és „az ellenség belekapaszkodik minden egyes négyzetméternyi területbe”. Valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint az ukrán fegyveres erők menekülnének a donyecki régióban lévő Artemivszkből.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által kinevezett kormányzója a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva az állította, hogy az oroszok által kiürített Herszon várost novemberben ismét birtokba vevő ukrán dandár csaknem maradéktalanul odaveszett Szoledarnál. Utóbbi város elfoglalásáról múlt pénteken tett bejelentést a moszkvai katonai tárca.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által ismertetett csütörtöki hadijelentés szerint az orosz erők Donyeck körzetében folytatták az offenzívát.

Az elmúlt nap folyamán mintegy nyolcvan ukrán katonát öltek meg, és két páncélozott harcjárművet, négy egyéb járművet, három francia Caesar önjáró tarackot, egy amerikai gyártmányú M-777-es tarackot, valamint egy Gvozgyika és két Akacija önjáró tarackot, egy AN/TPQ-50-es ellentűzradart és egy lőszerraktárt megsemmisítettek.

A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk térségében több mint harminc katona, egy páncélozott harcjármű, két egyéb jármű és két Akacija önjáró tarack, Liman felé hatvan halott és sebesült, egy páncélozott személyszállító, három kisteherautó, egy D-20-as tarack és egy tüzérségi lőszerraktár, a donyecki régió déli részén pedig több mint harminc katona, két páncélozott harcjármű és három kisteherautó volt.

Az orosz harcászati repülők, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a jelentés szerint 98 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 67 tüzérségi egység lőállására mértek csapást.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-öst, a légvédelem pedig öt drónt.

A jelentés szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 374 repülőgépet, 200 helikoptert, 2903 drónt, 401 légvédelmi rakétarendszert, 7569 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 985 sorozatvetőt, 3865 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8113 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást szerdán. Egyedül a regionális központ Kijevi negyedére húsz sorozatvető-rakétát lőttek ki.