Washington újabb katonai támogatást juttat Ukrajnának

Az Egyesült Államok 3,75 milliárd dollár (mintegy 1400 milliárd forint) értékű új katonai támogatást nyújt Ukrajnának és európai szövetségeseinek védelmi célokra – közölte az amerikai külügyminisztérium pénteken.

A hivatalos tájékoztatás szerint 2,85 milliárd dollárnyi (1050 milliárd forint) felszerelést az Egyesült Államok védelmi minisztériumának készleteiből adnak át Ukrajnának azonnali hatállyal.

Az Antony Blinken külügyminiszter aláírásával megjelent nyilatkozatban az is olvasható, hogy a készletlehívás keretében Bradley páncélozott gyalogsági harci járműveket, tüzérségi rendszereket, fegyveres csapatszállító eszközöket, föld-levegő rakétákat és egyéb lőszereket bocsátanak Ukrajna rendelkezésére szuverenitása és területi épsége védelméhez.

A most bejelentett támogatási csomagban szerepel további 225 millió dollár (85 milliárd forint) katonai támogatás, amely az ukrán hadsereg hosszú távú képességeinek fejlesztésére és modernizációjára szolgál.

További 682 millió dollárt (250 milliárd forint) az Egyesült Államok európai partnerei és szövetségesei vehetnek igénybe szintén katonai finanszírozás formájában. Az összeg az Ukrajnának átadott katonai készletek pótlására, valamint az országok saját védelmi képességeinek, köztük a kibervédelmi képességnek a fejlesztésére szolgál – olvasható a pénteken megjelent közleményben.

„A háború kezdete óta partnereinkkel együttműködve egyre inkább kiterjesztettük az Ukrajnának nyújtott támogatásainkat. Logikus, hogy mi is megtesszük ezt a lépést” – magyarázta Robert Habeck német alkancellár, hogy miért teljesíti mégis a német kormány az eddig többször visszautasított, harckocsikra vonatkozó ukrán kéréseket. Berlin komoly harcértékkel bíró eszközöket ad át Kijevnek, amiktől az ukrán hadsereg ütőképességének jelentős javulását várják.

Nem sok idő kellett hozzá, hogy a francia bejelentés, majd az amerikai nyilatkozatok után a németek is elhatározzák magukat páncélos járművek Ukrajnába küldésére. Szó mi szó, a német kancellár komoly bel- és külföldi nyomás alá került. Ellenfelei nem győzték hangsúlyozni, hogy mekkora „lemaradásba” került Németország a francia bejelentés miatt. „Emmanuel Macron átvette a politikai vezetést” – fogalmazott például Twitter-oldalán Johann Wadephul, a CDU/CSU pártkoalíció frakcióvezető-helyettese. De még a szabaddemokraták is odaszúrtak neki. „Már megint megelőztek minket a partnereink. Most viszont a német-francia barátság jegyében lépnünk kell. Nemigaz, kancellár úr? A labda nálunk van, már csak be kell lőni” – hangsúlyozta Agnes Strack-Zimmermann szabaddemokrata politikus, aki egyben a védelmi bizottság elnöke is. Az pedig végképp nem újdonság, hogy a nemzetközi és a német sajtó a fegyverszállítások felpörgetését és modern harckocsik átadását követeli.

Az első negyedévben készen fog állni negyven jármű, és elküldhetjük őket Ukrajnának”, miután az ukrán kezelők nyolchetes kiképzést kapnak – jelentette ki Steffen Hebestreit a kormány szokásos pénteki sajtótájékoztatóján.

Joe Biden és Olaf Sholz csütörtökön jelentette be, hogy gyalogsági harci járműveket küldenek Ukrajnának, hogy támogassák az ukrán csapatokat az orosz erőkkel szemben, de nem közölték sem a számukat, sem a szállítás menetrendjét.

„Eljött az ideje, hogy nyugati technológiájú, védelmi harcjárműveket küldjünk” – mondta Hebestreit.

Hozzátette, hogy a szövetségesek között december közepe óta folytatott intenzív tárgyalások eredményeként született meg ez a döntés, amely minőségi ugrást jelent az Ukrajnát segítő fegyverszállításban.

Az Egyesült Államok a tervek szerint 25 milliméteres gépágyúval, egy 7,62 milliméteres géppuskával és páncéltörő rakétákkal felszerelt, Bradley típusú gyalogsági harcjárműveket, Németország pedig 20 milliméteres löveggel ellátott Marder páncélosokat szállít Kijevnek.

Az európai szövetségesek korábban szovjet gyártmányú harckocsikat szállítottak Kijevnek, de Ukrajna többször kérte, hogy nyugati harceszközökhöz is hozzájusson. Berlin eddig elutasította ezt a kérést, arra hivatkozva, hogy egy ilyen döntést a nyugati szövetségesekkel egyeztetve kell meghozni, és a NATO-nak nem szabad közvetlenül belekeverednie a háborúba.

Németország mindazonáltal már korábban is jelentős katonai segítséget nyújtott Kijevnek:

egyebek között tarackokat, Gepard önjáró légvédelmi ágyúkat és egy IRIS-T föld-levegő rakétarendszert szállított az ukrán hadseregnek, és ez utóbbi fegyverzetből idén további hármat küld.

Szerdán Emmanuel Marcon francia elnök jelentette be, hogy országa AMX-10 RC típusú, francia gyártmányú könnyű harckocsikat szállít Ukrajnának. Kijev a következő szakaszban 120 milliméteres löveggel felszerelt Leopard 2 támadó harckocsikat kér, de Németország eddig ezt elutasította.

„Figyelmesen követjük az ukrajnai helyzet alakulását, és azután hozzuk meg a döntést, partnereinkkel együttműködve” – jelentette ki egy erre vonatkozó kérdésre válaszolva a szóvivő. Parlamenti illetékesek szerint a szövetségesek január közepén egyeztetnek a Kijevnek nyújtandó segítségről.

Berlin eddig azzal húzta ki magát a Marder gyalogsági harcjárművekre és Leopard 2 harckocsikra vonatkozó ukrán kérések alól, hogy nem kíván elsőként ilyen fegyvereket biztosítani Kijevnek. Ez alól az érvelés alól húzta ki a szőnyeget a francia és az amerikai hozzáállás megváltozása. Olaf Scholz is érezte, most már nem tudja tovább halogatni az amúgy sem túl acélos német hadsereg járműveinek átengedését.

Joe Biden amerikai elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján a kancellár elmondta, Németország Marder gyalogsági harcjárműveket biztosít Ukrajnának. Ha a hírek igazak, legalább negyven darabot készül küldeni ezekből Berlin. És ha már így alakult, Scholz szólt arról is, hogy egy Patriot légvédelmi üteggel is kész támogatni Ukrajna honvédő háborúját. Az amerikaiak is tartják a szavukat, ők 50 Bradley páncélos harcjárművet küldenek az ukránoknak. „Mindent meg kell tennünk, hogy segítsük az ukránokat az orosz agresszióval szembeni ellenállásban” – mondta Biden. A két ország megállapodott abban is, hogy kiképzést nyújtanak az ukrán katonák számára, hogy elsajátítsák az új eszközök használatát.

A Forbes így kommentálta a német bejelentést: „Hónapokig tartó huzavona után a német kormány végre ígéretet tett arra, hogy Ukrajna megkapja az első adag Marder gyalogsági harcjárművet”.

Anatolij Antonov Oroszország washingtoni nagykövete elsősorban az újabb amerikai szállításokra reagálva azt mondta, úgy néz ki, „Washington elszánta magát arra, hogy az utolsó ukránig harcoljon velünk”. Felszólította az amerikai kormányzatot, mérlegelje egy ilyen veszélyes irányvonal lehetséges következményeit.

Mennyit nyernek az ukránok a Marderrel?

A 30 tonnás, lánctalpas Marder (magyarul nyest) fejlesztése az 1960-as években indult meg, és 1971-ben állították hadrendbe. A harckocsi 20 milliméteres automata ágyúval, MILAN páncéltörő rakétával és komoly acélpáncélzattal rendelkezik. Sokak szerint a kora ellenére ma is a világ egyik legjobb gyalogsági harcjárműve a sebesség, a védelem, a tűzerő, valamint a szállítókapacitás egyensúlyának köszönhetően. A Marder háromfős személyzet és hat gyalogos szállítása mellett is óránként 65 kilométeres sebességgel képes haladni.

Marder 1 (Forrás: Wikipédia)

A Marder utódját, a Puma gyalogsági harcjárművet 2015-ben kezdte el rendszeresíteni a Bundeswehr, ám a program döcögősen halad, köszönhetően annak, hogy az új fejlesztésű páncélosok sokkal kevésbé megbízhatók, mint a hatvanas években kifejlesztett elődjeik.

Németország a háború kezdete óta mintegy 2,25 milliárd euró értékben szállított Ukrajnának fegyvereket és haditechnikai eszközöket, többek között nehéztüzérségi lövegeket, Gepard légvédelmi harcocsikat, valamint az igen korszerű IRIS–T légvédelmi rendszert, amely akár egy egész nagyváros védelmére is képes.

Egyre növekvő orosz katonai jelenlétről számolt be Fehéroroszországban egy varsói „száműzetésben” élő belarusz ellenzéki politikus. Pavel Latuska a német RND médiacsoport lapjainak nyilatkozva úgy fogalmazott: Aljakszandr Lukasenka elnök csak Moszkva utasítására vár, hogy Oroszország oldalán belépjen az ukrajnai háborúba.

Latuska arról is beszélt az interjúban, hogy a fiatal fehérorosz férfiak útlevelét elkobozzák a hatóságok. „A fehérorosz sorkatonák számbavétele gyakorlatilag befejeződött” – fogalmazott az ellenzéki politikus.

A politikus szerint Lukasenka csak „a Kreml parancsára vár, hogy megnyomja a gombot, és elkezdhesse a csapatok mozgósítását”. Latuska korábban kulturális miniszter volt Fehéroroszországban, de az onnan elüldözött ellenzéki vezető, Szvetlana Tyihanovszkaja melletti kiállás jeleként elhagyta az országot.

A jelentős lehűlés és az ukrán energiainfrastruktúra elleni lehetséges következő orosz támadások miatt az ukránoknak fel kell készülniük újabb rendkívüli áramszünetekre – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a pénteki kormányülésen.

„Oroszország továbbra is csapást mér az energiaszektorunkra. Az új év első öt napjában az ellenség két támadást hajtott végre drónokkal, amelyek következtében termelő létesítmények és főhálózatok rongálódtak meg. Az energiaszektor ágyúzása keleten, valamint délen is folytatódott” – fejtette ki a kormányfő.

Hozzátette, hogy az enyhe időjárás és az ünnepek miatt csökkent a fogyasztás, aminek köszönhetően néhány napig nem volt leállás. Szavai szerint viszont már csütörtökön nőtt a fogyasztás, ezért a középső és keleti régiókban, valamint Odesszában, Lvivben és Dnyipróban ismét tervezett leállásokat ütemeztek be. Péntek délelőttől ezt az egész országra kiterjesztették.

„Péntektől jelentős lehűlés várható. A fogyasztás ennek megfelelően nőni fog, így az energiarendszer hiánya is” – jelentette ki. A kormányfő szerint az orosz erők újabb rakétatámadásokat terveznek indítani az ukrajnai polgári infrastruktúra, benne az energetikai létesítmények ellen. „Ezért mindannyiunknak készen kell állnunk újabb vészleállásokra” – zárta szavait a miniszterelnök.