Válságban az ukrán kormány, többen benyújtották a lemondásukat

Válságba került az ukrán kormány, miután az elmúlt 24 órában több magas rangú ukrán köztisztviselő és kormánytag is benyújtotta a lemondását. A távozók között van Vjacseszlav Sapovalov védelmiminiszter-helyettes, aki a fegyveres erők logisztikai támogatásáért felelt, valamint Kirilo Timosenko, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője és Olekszij Szimonenko főügyészhelyettes - írja helyi hírekre hivatkozva az BBC. 

A  kormányzati lemondáshullám középpontjában egy hétvégén kirobban korrupciós botrány áll, melyet a ZN.ua kijevi hírportál tárt fel. A lap beszámolója szerint az ukrán Honvédelmi Minisztérium a piaci árakhoz képest kétszer-háromszor drágában szerezhetett be élelmiszereket a katonáknak. A túlszámlázott szállítmányokon pedig ukrán oligarchák, és más politikához közel álló üzletemberek kaszálhattak nagyon. Marjana Bezuhla, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke a cikk megjelenése után egy nappal vizsgálatot kezdeményeznek a minisztériumnál - igaz, Alekszej Reznyikov tárcavezetőt szándékosan kihagyták a vizsgálatból. 

Az élelmezési botránytól függetlenül nyújtotta be a lemondását Olekszij Szimonenko főügyész-helyettes, aki azzal váltott ki széles körű felháborodást, hogy a december végi ünnepek alatt 10 napra elutazott a családjával nyaralni Spanyolországba. Szimonenko ráadásul egy külföldre szökött ukrán oligarcha vendégszeretetét élvezte, aki kölcsön adta neki a luxusautóit, valamint testőri védelmet is biztosított számára. 

Ha már ukrajnai korrupció, fontos elmondani, hogy az ukrán Korrupcióellenes Hivatal (NABU) a napokban eljárást indított a Naftogaz állami energetikai vállalat volt vezérigazgatója ellen. A gyanú szerint ugyanis Andrej Kobolev 2018-ban 10 millió dolláros bónuszt ítélt meg magának az orosz Gazprommal folytatott jogi csatározásokban elért eredményeiért.

A lemondásokkal párhuzamosan egyébként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírt egy rendeletet, amely megtiltotta, hogy állami és kormányzati tisztségviselők magánjellegű célból külföldre utazzanak. A döntés többek közt vonatkozik a miniszterekre, miniszterhelyettesekre, államtitkárokra, parlamenti képviselőkre, a végrehajtó hatalom központi szerveinek vezetőire és helyetteseikre, az ukrán elnöki hivatal vezetőjére és helyetteseire, az államfő által létrehozott más szolgálatok vezetőire, a biztonsági szolgálat vezetőire, a jegybank elnökére és helyetteseire, valamint a televíziótanács, a számvevőszék és a központi választási bizottság összes tagjára.

A tilalom hatálya alá esnek a miniszterek és miniszterhelyettesek, a parlamenti képviselők, a végrehajtó hatalom központi szerveinek vezetői és helyetteseik, az ukrán elnöki hivatal vezetője és helyettesei, az államfő által létrehozott más szolgálatok vezetői, a biztonsági szolgálat vezetői, a jegybank elnöke és helyettesei, a televíziótanács, a számvevőszék és a központi választási bizottság összes tagja.

A névsorban szerepel a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára és helyettesei, az ombudsman, az alkotmánybíróság tagjai és más bírák, ügyészek és minden olyan tisztségviselő is, aki mozgósítás esetére fegyverrel rendelkezik.

Hétfőn Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő közölte, hogy Olekszij Szimonenko, az ukrán főügyész helyettese lemondott tisztségéről. Az RBK-Ukraina ukrán hírügynökség jelentése szerint felmentésének az az oka, hogy korábban tíznapos szabadságra utazott a spanyolországi Marbellába, Volodimir Zelenszkij elnök felszólítása ellenére, hogy az állami tisztviselők tartózkodjanak a külföldi üdülőhelyek meglátogatásától.

Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn politikai megállapodást értek el az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás hetedik részletéről, amely 500 millió eurót biztosít Kijevnek és további 45 millió eurót az uniós katonai misszió által kiképzés alatt álló ukrán erőknek – jelentette be Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikáért felelős uniós biztos.

Borrell az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón elmondta: a támogatás jóváhagyása által az európai békefenntartási mechanizmus keretében nyújtott teljes katonai segítségnyújtás 3,6 milliárd euróra emelkedik. Leszögezte: Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút, és ezt a célt az EU lehető legerősebben támogatni fogja.

„Oroszország a háborúzás és a nemzetközi jog megsértésnek oldalán áll, Ukrajna pedig a béke mellett és kezdeményező szerepet vállal e tekintetben. Nem tapasztalunk valódi hajlandóságot Moszkva részéről az igazságos és fenntartható béke megteremtésére” – jelentette ki Borrell.

Azt is elmondta, hogy az EU már dolgozik az ENSZ-szel közösen a háborús bűnökért való felelősségre vonás mechanizmusain és az együttműködés középpontjában a Nemzetközi Büntetőbíróság kulcsfontosságú szerepének megőrzése áll. Felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok az elszámoltatás első lépéseként nagymértékben támogatják nemzetközi ügyészség létrehozását Hágában.

Borrell kitért az orosz földgázra és kőolajra vonatkozó uniós szankciókra is. Véleménye szerint nagy csapást jelent az ország pénzügyi stabilitására, hogy az orosz olajat hordónként 40 euróért, áron alul, közel 50 százalékos kedvezménnyel adják el, főként Indiának és Kínának.

Azt is mondta, hogy Németország nem blokkolja a Leopard harckocsik Ukrajnába küldését.

Németország nem szigetelődött el abban a kérdésben, hogy kell-e Leopard típusú német harckocsikkal támogatni az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát – jelentette ki Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden Berlinben.

A négy napja kinevezett miniszter Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott első hivatalos megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján kifejtette: míg egyes országok „nagyon határozottan követelik”, hogy Ukrajna támogatói a világ legerősebb és legmodernebb nyugati harckocsijának számító Leoparddal is segítsék a védekezést, mások „éppen olyan alaposan mérlegelni akarnak, mint a német kancellár”.

Ez azonban nem megosztottságot jelent, hanem azt, hogy az álláspontok összehangolása egy folyamat, amelyhez idő kell

– mondta Boris Pistorius.

Hozzátette: hamarosan elkészül a minisztérium jelentése a hadsereg (Bundeswehr) Leopard állományáról és a harckocsik állapotáról, felszereltségéről, így nagyon gyorsan el lehet kezdeni a kiképzést és a szállítást, ha a kormány úgy határoz, hogy a Bundeswehrtől is átadnak ilyen harckocsikat Ukrajnának.

Jens Stoltenberg hozzátette: bízik abban, hogy hamarosan lezárulnak a szövetségesek közötti egyeztetések és sikerül megállapodásra jutni. Kiemelte: még ütőképesebb és fejlettebb fegyverrendszerekkel, köztük harckocsikkal is segíteni kell a védekezést, méghozzá az eddiginél gyorsabban, mert döntő fontosságú szakasz következik Oroszország Ukrajna elleni háborújában, a Kreml újabb támadásokra készül.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Boris Pistorius német védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart a védelmi minisztérium berlini épületében 2023. január 24-én (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

Mint mondta, éppen ezért üdvözli, hogy

a német kormány már a döntéselőkészítés szakaszában arra biztatja a Leopardokkal rendelkező partnereit, hogy kezdjék meg az ukrán katonák kiképzését a harckocsi használatára.

A NATO-főtitkár aláhúzta: csak azzal lehet tartós békét teremteni, ha világossá teszik Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, hogy nem győzhet a csatatéren, ehhez pedig képessé kell tenni az ukrán erőket az orosz megszállás alá került területek visszafoglalására.

A német kormánynak a harckocsik ügyében nemcsak arról kell dönteni, hogy átadnak-e harckocsikat a Bundeswehrtől Ukrajnának, hanem a hadiipari exportról szóló szabályok alapján arról is, hogy engedélyezi-e más országoknak a német gyártótól vásárolt harckocsik továbbadását.

Elsőként, január közepén a lengyel kormány jelentette be, hogy egy nemzetközi összefogás keretében átadna 14 Leopard harckocsit Ukrajnának. Keddi német sajtójelentések szerint be is nyújtották a német kormányhoz a reexporthoz szükséges kérelmet.

Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn politikai megállapodást értek el az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás hetedik részletéről, amely 500 millió eurót biztosít Kijevnek és további 45 millió eurót az uniós katonai misszió által kiképzés alatt álló ukrán erőknek – jelentette be Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikáért felelős uniós biztos hétfő este.

Borrell az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón elmondta: a támogatás jóváhagyása által az európai békefenntartási mechanizmus keretében nyújtott teljes katonai segítségnyújtás 3,6 milliárd euróra emelkedik. Leszögezte: Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút, és ezt a célt az EU lehető legerősebben támogatni fogja.

„Oroszország a háborúzás és a nemzetközi jog megsértésnek oldalán áll, Ukrajna pedig a béke mellett és kezdeményező szerepet vállal e tekintetben. Nem tapasztalunk valódi hajlandóságot Moszkva részéről az igazságos és fenntartható béke megteremtésére” – jelentette ki Borrell.

Azt is elmondta, hogy az EU már dolgozik az ENSZ-szel közösen a háborús bűnökért való felelősségre vonás mechanizmusain és az együttműködés középpontjában a Nemzetközi Büntetőbíróság kulcsfontosságú szerepének megőrzése áll. Felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok az elszámoltatás első lépéseként nagymértékben támogatják nemzetközi ügyészség létrehozását Hágában.

Borrell kitért az orosz földgázra és kőolajra vonatkozó uniós szankciókra is. Véleménye szerint nagy csapást jelent az ország pénzügyi stabilitására, hogy az orosz olajat hordónként 40 euróért, áron alul, közel 50 százalékos kedvezménnyel adják el, főként Indiának és Kínának.

Azt is mondta, hogy Németország nem blokkolja a Leopard harckocsik Ukrajnába küldését.