kulcsár edina
Létrehozva: 2023.01.28.
Újabb részletek a guruló dollárok ügyében
Lassan felgöngyölítik a szálakat.
A héten nyilvánosságot látott, a nemzetbiztonsági bizottság számára készült második részjelentés az amerikai pénzforrások kapcsán is fontos újdonságot állapított meg. Az Egyesült Államokban bejegyzett pénzosztó alapítvány, az Action for Democracy már a regisztrációs dokumentumában bevallotta, hogy nem kizárólag mikroadományokkal, hanem több millió forintos hozzájárulásokkal is számol. Mindez újabb bizonyítékot jelent arra, hogy a dollárbaloldal mikroadományokról szóló története gyenge lábakon áll.
„És nem ismerjük azokat, akik tízezerszámra, mikroadományokon keresztül támogattak bennünket” – mondta Márki-Zay Péter egy sajtótájékoztatón 2022. november 22-én.
Régóta, lassan egy évtizede épített történet a baloldali pártok, NGO-k és médiumok körében az úgynevezett mikroadományokon keresztül történő finanszírozás. Bár ezt a módszert átláthatatlansága és nehéz bizonyíthatósága miatt eddig is sokan vitatták, a dollárbaloldal botránya minden eddiginél erősebb cáfolatot jelent az önzetlen kispénzes támogatók legendájára.
Emlékezetes, hogy még november végén Rákay Philip egy összefoglaló videóban cáfolt három hazugságot a dollárbaloldal külföldi finanszírozásával kapcsolatban. Ezek egyike a mikroadományozókkal függött össze, ugyanis Rákay bemutatta, hogy a kampány idején mindösszesen 11 támogatót mutatott az Action for Democracy adománygyűjtő (AD) felülete.
Szerdán újabb erős cáfolat jelent meg, a Nemzeti Információs Központ által készített második részjelentésben. Egyrészt – amint azt már közöltük – az AD már a bejegyzése, vagyis a gyűjtés meghirdetése előtt több száz millió forintnyi támogatást utalt a magyar baloldalnak, ami azt jelzi, mikroadományokról gyakorlatilag szó sem lehetett. Másrészt a jelentésben dokumentummásolatokat mellékelve mutatták be, hogy a Korányi-féle Action for Democracy milyen papírokat nyújtott be az Egyesült Államokban a tavalyi bejegyzése során. Bajnai Gordon és Karácsony Gergely bizalmi embere úgy nyilatkozott a regisztrációs nyomtatványon, hogy szeretne 25 ezer dollárt meghaladó támogatást elfogadni. A regisztrációs kérdés így hangzott (14. oldal):
„Nyújtott be, vagy tervez benyújtani a szervezet összesen 25,000 USD-t meghaladó támogatási kérelmet New York államban lakcímmel rendelkező személy, alapítvány, vállalat vagy állami szervezet felé, vagy részesült ilyen támogatásban?”
Korányiék pedig az „IGEN” választ jelölték meg. Ez azt jelenti, hogy kezdettől fogva számoltak olyan támogatókkal, akik mai árfolyamon legalább közel kilencmillió forintot akartak adományonként fizetni nekik. Ekkora összeget pedig nehéz lenne mikroadománynak nevezni.
Továbbra is homályos ugyanakkor, hogy kik állhattak az összességében milliárdos pénzutalások mögött. Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában arról beszélt a dollárbaloldal finanszírozása kapcsán, hogy „Remélem, hogy majd a vizsgálatok végén az is ki fog derülni, hogy pontosan kik is adták a pénzt. Azt már tudjuk, hogy milyen technikákkal jött be. Ez egy Soros-féle hálózat, Soros-rendszer, ugyanazok a technikák. Itt nyilván a pénz forrásánál is meg fogjuk találni ezt a derék magyar honfitársunkat, Soros Györgyöt. De még várjuk meg a végét, hogy pontosan lássuk, hogy személy szerint vagy cégek szerint honnan érkeztek ezek a források Magyarországra.”
A miniszterelnök szavait támasztja alá a Magyar Nemzet egy tavaly decemberi összefoglalója. Lapunk akkor beszámolt arról, hogy Soros György fia, Alexander Soros még a Twitter-oldalán is megosztotta a guruló dollárok botránya mögött álló Action for Democracy szervezet egyik reklámját. Emlékezetes, hogy ezt a felhívást a New York-i Times Square-en is kivetítették, ráadásul a Twitterre maga Alexander Soros is kiírta az akció mottóját: „Segíts a magyaroknak választani.” Mindemellett pedig Kati Marton, a pénzgyűjtés egyik szervezője Soros Györggyel és fiával vállaltan szoros kapcsolatot ápol, amit egy 2018. márciusi fénykép is bizonyít.
A Nemzeti Információs Központ (NIK) legfrissebb tájékoztatója szerint a Korányi Dávid által vezetett Action for Democracy már a New York állambeli bejegyzése előtt százmilliókat utalt a magyarországi baloldalnak. A jelentés kitért arra is, hogy Korányi a szervezetet már eleve felépített pénzügyi háttérrel, célhoz kötötten hozta létre a választás befolyásolására.
A dollárbaloldal külföldi finanszírozását tárgyaló – a nemzetbiztonsági szervek vizsgálati eredményén alapuló – sorozatunk előző részében beszámoltunk arról, hogy nemcsak a Korányi Dávidhoz kötődő szervezettől, az Action for Democracytól (AD) érkezett pénz a magyar baloldalhoz, hanem egy eddig ismeretlen svájci alapítványtól is hatalmas összeg áramlott az ellenzékhez.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy kik állnak a svájci szervezet mögött, az viszont tény, hogy 887 millió forinttal erősítették a DK-közeli lejáratóportál, az Ezalényeg.hu kiadóját, az Oraculum 2020 Kft.-t.
Az álhírek terjesztése mellett gyalázatosan írtak – többek között – Rácz Zsófiáról is.
Fény derült arra is, hogy az AD-tól is 160 millió forinttal több érkezett, mint az eddig feltételezett összeg, vagyis a korábbi hárommilliárd forint helyett összesen négymilliárd kötött ki a baloldalnál. Ahogyan arról már többször beszámoltunk, ezeknek az összegeknek a jelentős része – mintegy kétmilliárd forint – az említett Oraculum Kft.-nél landolt. A pénzek csatornázásában központi szerepet játszott a Márki-Zay Péter volt kormányfő-jelölt által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom.
A szervezeten hozzávetőlegesen 1,8 milliárd forint folyt át. A guruló dollárokból hatalmas szeletet hasított ki a Bajnai Gordon volt kormányfő és Ficsor Ádám egykori titokminiszter nevével fémjelzett és a baloldal kampányát lebonyolító DatAdat-csoport is.
A nemzetbiztonsági bizottság honlapján szerdán nyilvánosságra hozott beszámolóból egyértelműen kiderült az is, hogy az AD már a 2022. március 9-i, New York állambeli bejegyzése előtt több százmillió forinttal segítette a magyar ellenzéket. A regisztrációt egyébként az Elias Law Group nevű ügyvédi iroda intézte, amely több szállal kötődik az amerikai Demokrata Párthoz. A jelentés kitért arra is, hogy Korányi a szervezetet már eleve felépített pénzügyi háttérrel, célhoz kötötten hozta létre a választás befolyásolására.
Emlékezetes, lapunk arról már korábban beszámolt, hogy az Amerikából érkezett pénzekkel kapcsolatos kampánytámogatási botrány kirobbanását követően az AD teljesen új külsőt adott az internetes oldalának. A Korányi Dávid által vezetett szervezet valamiért úgy gondolta, jobb, ha a korábbi felületet megváltoztatják.
A Megafon internetes kutakodásának köszönhetően azonban megtalálta az AD még éles adománygyűjtő felületét. Ezt az informatikusok körében jól ismert Internet Archive, egy úgynevezett digitális levéltár segítségével tették meg. A vizsgálódás során az oknyomozó újságírók is azt a következtetést vonták le, hogy szó sem lehetett mikroadományokról, hiszen a támogatók számát mutató rubrika tizenegyet (!) mutatott. Emlékezetes, Korányi korábban támogatók ezreiről írt a szervezete kapcsán, Márki-Zay Péter pedig adományozók tízezreiről beszélt.
A volt kormányfőjelölt azt is számos alkalommal elmondta, hogy csak magyar útlevélszámmal, vagyis állampolgársággal lehetett felajánlásokat tenni, az internetes felületen viszont ennek nyoma sincs, ilyen adat megadására egyáltalán nem volt szükség.
A felület március 24-ei mentéséből – a választás április 3-án volt – kiderült, hogy a szervezet gőzerővel készült a magyar országgyűlési választásokra, és az Amerikából jól ismert kifejezéssel a battleground state-ként, vagyis csatatérállamként jellemezték Magyarországot. A honlap adománygyűjtő felületére kattintva pedig ezt kiegészítve a következőket lehet olvasni: „A legkritikusabb választás előtt állunk, amit a világ valaha látott. A demokrácia sorsa ezen a választáson és az Orbán-féle diktátorok megállításán múlik. Ezért harcol az Action for Democracy.” Ezt követően pedig feltették a kérdést, „Adakozol erre a célra?”
A rendszerváltás óta nem volt ekkora pártfinanszírozási botrány.
Az tehát nem is kérdés, hogy a Korányi Dávid vezette szervezet a választások befolyásolására készült, az Orbán-kormány megbuktatását tűzte ki céljául. Tény továbbá, hogy a külföldi befolyásolás sértette hazánk szuverenitását. Azt ugyanakkor az illetékes hatóságok fogják eldönteni, hogy ez a beavatkozás a hatályos hazai törvények megsértését is jelenti-e. Lapunk a következő hetekben részletesen bemutatja a dollárbaloldal működéséről szóló második részjelentés szereplőit, a külföldi pénzeket kezelő hálózatot és annak működését.
Néhány napja a baloldal finanszírozásával összefüggésben egy svájci szervezet is lelepleződött, amely közel egymilliárd forinttal segítette a magyar ellenzéket.
A nemzetbiztonsági bizottság számára készült, néhány napja nyilvánosságra hozott dokumentumokból újabb súlyos részletek derültek ki a baloldal külföldi pénzeléséről. További bizonyítékok alapján a hatóságok megállapították: még annál is nagyobb összegek kerültek a dollárbaloldal kampányszervezeteinek számláira, mint amiről eddig tudni lehetett.
Még tavaly november 17-én látott napvilágot az a részjelentés, ami bizonyította, hogy nagyságrendileg hárommilliárd forintot kaphatott a baloldal az Egyesült Államokból. Az ügyben kulcsfigura a dollárbaloldal intézője, Karácsony Gergely nemrég távozott főtanácsadója, Bajnai Gordon régi bizalmasa, Korányi Dávid. Ő alapította azt az Action for Democracy nevű amerikai szervezetet, amely súlyos milliárdokat utalt közvetlenül a 2022-es parlamenti választások előtt Magyarországra. A kedvezményezettek között kiemelt helyen szerepelt a bukott kormányfőjelölt, Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma, amely még 2023 elején is az amerikai pénzekből költ kampányokra.
Mindemellett egymilliárd forint feletti összeg jutott az EzaLényeg nevű brutális lejáratóportált működtető Oraculum 2020 Kft.-nek is. Utóbbi vezetője szintén egy régi Bajnai-tanácsadó, a korábbi komlói szocialista polgármester fia, ifjabb Páva Zoltán. Karácsony tanácsadójának amerikai szervezete további csaknem 150 millió forintot utalt a DatAdat-cégcsoportnak is.
A 2022. évi országgyűlési választás során a Bajnai-résztulajdonában lévő DatAdat is aktívan részt vett Márki-Zay Péter kampányában. A dollárbaloldal bukott miniszterelnök-jelöltje saját maga ismerte be, hogy az Amerikából pénzelt DatAdat sms-ek kiküldésével segítette a kampányát: „Ők egy szolgáltatást végeztek, többek között marketingüzenetek kiküldését. Én azt gondolom, hogy ők ezt a szolgáltatást elvégezték. Nincs ezzel gond, úgyhogy én nagyon hálás vagyok az ő szakmai segítségükért.” Emlékezetes pillanata volt a kampánynak, mikor Márki-Zay és Bajnai egy londoni étteremben egyeztettek.
A novemberi hírek szerint az említett három szervezet tehát összesen több mint hárommilliárd forintot kapott az Egyesült Államokból.
Most azonban világossá vált, hogy még ennél is nagyobb összeg érkezett a máig ismeretlen végső támogatói körtől. Kiderült, hogy a Korányi-féle Action for Democracy által folyósított összeg nagyjából 160 millió forinttal magasabb az eddig nyilvános utalások szaldójánál. Az ezen amerikai szervezettől kapott végösszeg tehát 3,174 milliárd forint, amelynek 58 százalékát Márki-Zay Péter Mindenki Magyarország Mozgalma kapta meg, amely saját bevallása szerint a pénz egy részét 2023 elején is költötte A baloldal volt kormányfő-jelöltje nemrég a Hírklikk nevű portálnak arról számolt be, hogy egy jelentést is kellett készítenie a költéseikről, amelyet decemberben küldött ki tengerentúli partnereinek.
Az is kiolvasható a parlamenti bizottság számára készült második részjelentésből, hogy egy másik fontos baloldali kampányszervezet, az Oraculum 2020 Kft., az EzaLényeg nevű lejáratóportál működtetője az Action for Democracy által utalt 1,082 milliárd forint mellett egy másik forrásból hasonló nagyságrendű bevételre tett szert az előválasztási és a választási kampány idején. Ez az öt utalás 2021 szeptembere és 2022 február vége között összesen 887 millió forintot jelentett, amely egy svájci alapítvány kasszájából érkezett a szintén Bajnai köreibe tartozó vállalkozáshoz. Az EzaLényeg a kampányban masszív hirdetésekkel dolgozott az ország számos pontján azon, hogy lejárassa a kormánypártok jelöltjeit. Márki-Zay Péterrel ellentétben ők nem nyilatkoztak eddig arról, hogy tart-e még a külföldi pénz, ma is ebből működik-e a dollármédiumuk.
Arról egyelőre nincs információ, hogy honnan, kiktől szedhetett össze egy svájci alapítvány közel egymilliárd forintot a magyarországi kampányra.
További kérdés, hogy miért éppen a botrányos EzaLényeg kiadójának, egy régi baloldali tanácsadó vállalkozásának juttatták el ezt a pénzadományt.
Összefoglalva tehát megállapítható, hogy immár nem egy, hanem két átláthatatlan külföldi pénzküldő szervezet azonosítható a dollárbaloldal botrányában: egy magyar kötődésű amerikai és egy svájci. Az is kiderült, hogy az eddigi hárommilliárd helyett immár négymilliárd forintos külföldi pénzcsatornázásról van szó. Végül, de nem utolsósorban: a végső adományozók kiléte továbbra is ismeretlen, ami azért is aggasztó, mert a magyar hatóságok szerint az általuk a dollárbaloldalnak juttatott pénzek egyértelműen a magyar politika befolyásolását szolgálják.
Az, hogy a dollárbaloldal botránya, a külföldi befolyásolás hazánk önrendelkezését sérti, nem is kérdéses. Azt ugyanakkor az illetékes hatóságok fogják eldönteni, hogy ez a külföldi milliárdos beavatkozás egyben a hatályos hazai törvények megsértését is jelenti-e. Lapunk a következő hetekben részletesen bemutatja a dollárbaloldal működéséről szóló második részjelentés szereplőit, a külföldi pénzeket kezelő hálózatot és annak működését.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
