tóth gabi
Szinte öntik a pénzt.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn politikai megállapodást értek el az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás hetedik részletéről, amely 500 millió eurót biztosít Kijevnek és további 45 millió eurót az uniós katonai misszió által kiképzés alatt álló ukrán erőknek – jelentette be Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikáért felelős uniós biztos hétfő este.
Borrell az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón elmondta: a támogatás jóváhagyása által az európai békefenntartási mechanizmus keretében nyújtott teljes katonai segítségnyújtás 3,6 milliárd euróra emelkedik. Leszögezte: Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút, és ezt a célt az EU lehető legerősebben támogatni fogja.
„Oroszország a háborúzás és a nemzetközi jog megsértésnek oldalán áll, Ukrajna pedig a béke mellett és kezdeményező szerepet vállal e tekintetben. Nem tapasztalunk valódi hajlandóságot Moszkva részéről az igazságos és fenntartható béke megteremtésére” – jelentette ki Borrell.
Azt is elmondta, hogy az EU már dolgozik az ENSZ-szel közösen a háborús bűnökért való felelősségre vonás mechanizmusain és az együttműködés középpontjában a Nemzetközi Büntetőbíróság kulcsfontosságú szerepének megőrzése áll. Felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok az elszámoltatás első lépéseként nagymértékben támogatják nemzetközi ügyészség létrehozását Hágában.
Borrell kitért az orosz földgázra és kőolajra vonatkozó uniós szankciókra is. Véleménye szerint nagy csapást jelent az ország pénzügyi stabilitására, hogy az orosz olajat hordónként 40 euróért, áron alul, közel 50 százalékos kedvezménnyel adják el, főként Indiának és Kínának.
Azt is mondta, hogy Németország nem blokkolja a Leopard harckocsik Ukrajnába küldését.
A német védelmi miniszter Berlinben fogadja ma a NATO főtitkárát
Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden Berlinben fogadja Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt – számolt be a német N-Tv hírportálja.
A német védelmi minisztérium közleménye szerint az „ismerkedő” megbeszélések a NATO védelmi minisztereinek következő, február közepi találkozó előkészületeire is kiterjednek.
Valószínű azonban, hogy a német Leopard harckocsik Ukrajnába szállításáról is szó lesz.
A német gazdaságnak 175 milliárd euró kárt okoz Oroszország Ukrajna elleni háborúja az idén az ország egyik legtekintélyesebb gazdaságkutató intézete, a kölni IW hétfőn ismertetett számításai szerint.
A munkaadói érdekképviseletekhez közel álló intézet (Institut der deutschen Wirtschaft Köln) közleménye szerint Oroszország Ukrajna elleni támadása és a háborúval összefüggő gazdasági kockázatok csak az idén a hazai össztermék (GDP) 4,5 százalékának megfelelő 175 milliárd euró veszteséget okoznak Németországnak.
Ez azt jelenti, hogy a háború lakosonként 2000 euró jóléti veszteséggel jár Németországban 2023-ban – írták.
Hozzátették, hogy a számításokhoz a háborús helyzetet egy elméleti helyzettel vetették össze, amelyben Oroszország nem ront rá Ukrajnára, és így magas energiaárak vagy termelési nehézségek, szűk ellátási keresztmetszetek sincsenek.
Kiemelték, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságában az utóbbi három évben is jelentős kiesést okozott a két nagy külső eredetű válság, a koronavírus-világjárvány és az ukrajnai háború. A járvány első évében, 2020-ban 175 milliárd euró „hozzáadottérték-veszteség” keletkezett a lezárások és a járvány miatti általános bizonytalanság miatt, 2021-ben pedig további 125 milliárd euró. Tavaly az előzetes számítások szerint nagyjából 120 milliárd euró lehetett a válságok miatti kiesés. A 2023-ra jelzett 175 milliárd euróval együtt így 595 milliárd euró lehet a veszteség.
Az IW szakértői hozzátették, hogy a német gazdaság továbbra is „válságüzemmódban” működik. Ennek a működésmódnak három fő jellemzőjét lehet azonosítani. Először is magasak a költségek, és nemcsak az energia drága, hanem az alapanyagok, nyersanyagok is, ami veszélyezteti a versenyképességet. A második fontos tényező, hogy a vállalatok nem tudják a költségnövekedést teljes egészében áthárítani a vásárlókra, vagyis szűkül a mozgásterük, ami visszavetheti a beruházásokat. A harmadik jellemző, hogy a válságos helyzet a vásárlókat is igen megterheli, így a háztartások kevesebbet költenek és elhalasztják a nagyobb beszerzéseket, például nem vásárolnak új autót, ha nem feltétlenül szükséges.
Mindennek hatására a német gazdaság helyzete továbbra is nagyon törékeny – idézték a közleményben Michael Grömlinget, az IW kutatóját.
Az orosz erők az elszenvedett jelentős veszteségük ellenére folytatták a támadóműveleteket Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka települések irányba azzal a céllal, hogy elfoglalják az egész donyecki régiót – közölte hétfő esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.
A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők négy rakéta- és légicsapást indítottak ukrajnai települések ellen, továbbá 24-szer támadtak rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán légierő öt csapást mért ellenséges koncentrációs területekre. Lelőttek két orosz Szu-25-ös repülőgépet, egy Ka-52-es helikoptert, egy Orlan-10 típusú drónt és két H-59-es rakétát. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek ezzel egy időben három orosz koncentrációs területre mértek csapást, és eltaláltak egy ellenséges logisztikai raktárt.
A kijevi katonai vezetés közlése szerint a Harkiv megyei Kupjanszk irányában az orosz csapatok sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre, az ukrán erők minden ellenséges támadást visszavertek. Az orosz erők több települést ágyúztak hétfőn Kupjanszk, Liman, Bahmut, Avgyijivka, Novopavlivszke, Zaporizzsja és Herszon téréségében.
Olekszandr Honcsarenko, a Donyeck megyei stratégiai jelentőségű Kramatorszk polgármestere hétfő délután a Facebookon arról adott hírt, hogy városát ismét orosz rakétacsapás érte, károkról és áldozatokról azonban egyelőre nem tudott beszámolni.
Moszkva és a Nyugat közötti konfliktust már nem lehet „hibrid háborúként” meghatározni, mert közelebb áll a valódi háborúhoz – jelentette ki a Dél-Afrikában tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki szerint Moszkva nyitott a fegyverszüneti tárgyalásokra, de Kijev és szövetségesei ezt ellenzik. Továbbra is a Donyeck megyei Bahmut környékén folynak a leghevesebb harcok. Az ukrán katonák utcai összecsapásokra készülnek, állításuk szerint az oroszok már a város szélén vannak – számoltak be róla az M1 Híradóban.
Oroszország barátjának nevezte országát a dél-afrikai külügyminiszter hétfőn Pretoriában.
Naledi Pandor orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval folytatott tárgyalásokat a dél-afrikai fővárosban, majd együtt válaszoltak a sajtó kérdéseire.
A nemrég bejelentett, februárban esedékes dél-afrikai-orosz-kínai tengeri hadgyakorlattal kapcsolatban Naledi Pandor azt mondta, sikeres tárgyalásokon vannak túl, és a hadgyakorlat tovább erősítheti a három ország között fennálló baráti kapcsolatokat. Hozzátette: Dél-Afrika értékes együttműködő partnernek tekinti Oroszországot.
Szergej Lavrov azt emelte ki, hogy kölcsönös igény mutatkozik a felek között a katonai együttműködés továbbfejlesztésére. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdésekre válaszolva elmondta, Oroszország nem zárja ki az Ukrajnával való tárgyalás lehetőségét, ám meg kell érteni, hogy minél tovább utasítja el ennek lehetőségét a másik fél, annál nehezebb lesz megoldást találni a konfliktusra.
A Dél-afrikai Köztársaság, Oroszország és Kína február 17. és 27. között a dél-afrikai partok térségében tervez hadgyakorlatot, amelyen több mint 350 dél-afrikai katona vesz majd részt.
Részleteket közölt a moszkvai védelmi minisztérium a februári orosz–kínai–dél-afrikai közös tengeri hadgyakorlatról. Az oroszok először fogják bevetni a január elején vízre bocsátott Gorskov Admirális fregattot, amely az orosz haderő kötelékében jelenleg egyedüliként alkalmas hiperszonikus rakéta hordozására és kilövésére.
A dél-afrikai kikötőváros, Durban térségében február 17-én veszi kezdetét az a tíznapos hadgyakorlat, amelyen az orosz, a kínai és a dél-afrikai haditengerészet legkorszerűbb hadihajói vesznek részt.
Moszkva bejelentette, hogy az India-óceánra vezényelik az orosz Északi-flotta büszkeségét, az Admiral Gorshkovot (Gorskov Admirális), amely jelenleg egyedüliként alkalmas hiperszonikus rakéták kilövésére.
„A Gorskov Admirális a szíriai Tartuszban lévő logisztikai támogatási pontra hajózik, majd közös hadgyakorlaton vesz részt a kínai és a dél-afrikai haditengerészettel” – jelentette hétfőn a TASZSZ orosz hírügynökség egy névtelenséget kérő minisztériumi forrásra hivatkozva.
A Gorskov Admirális az orosz Északi-flotta büszkesége, amelyet Szergej Sojgu hadügyminiszter január 3-án állított csatasorba. Vlagyimir Putyin elnök ebből az alkalomból úgy fogalmazott: „Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen erős fegyver lehetővé teszi Oroszország megbízható védelmét a külső fenyegetésekkel szemben, továbbá nemzeti érdekeink biztosítását”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök videókapcsolaton keresztül követi a Cirkon hiperszonikus rakétákkal felfegyverzett Gorskov Admirális fregatt első bevetését Moszkvában, 2023. január 4-én. A tévé képernyőjén Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Igor Krohmal, a fregatt parancsnoka látható. (Fotó: EPA/Mihail Klimentyev/Szputnyik/Kreml Pool)
Két hónapon belül másodszor gyűlnek össze az orosz és a kínai hadihajók
A Dél-afrikai védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy az Oroszországgal és Kínával közös hadgyakorlatra február 17. és 27. között kerül sor Durban és a Richards-öböl térségében.
Moszkva és Peking legutóbb december közepén tartott közös hadgyakorlatot a Japán-tengeren, a három állam katonai együttműködésére pedig 2019-ben volt példa legutóbb.