tóth gabi
Folyamatosan érkeznek a migránsok.
Bár egyre nagyobb akadályokkal kell szembenézniük, Szerbiába megállás nélkül érkezik az utánpótlás. Az unióba tartó emberek azt mondják: nemcsak a katonákkal és rendőrökkel gyűlik meg a bajuk, de az afgán maffia is egyre nagyobb befolyásra tesz szert a térségben.
A sidi lakosok elmondása szerint az illegális bevándorlók csoportos jelenléte már mindennapossá vált a városban. A migránsok nagy csoportokba verődve sétálnak a város utcáin. Közben taxisokkal egyeztetnek.
Egy marokkói migráns az M1-nek arról beszélt, hogy
„Két útvonalon mehetünk tovább. Ausztria vagy Szlovénia felé mehetünk, de mindkét útvonal nagyon nehéz. Az egyiken a horvát rendőrökkel gyűlik meg a bajunk, a másik útvonalon pedig a magyarok nem engednek át minket a határon ”– ecsetelte a lehetőségeket egy marokkói migráns.
Az illegális bevándorlók csupán rövid ideig maradnak a városban. Miután megpihentek már indulnak is tovább az Európai Unió felé. Rövid ott tartózkodásuk alatt a városban működő befogadóközpontban húzzák meg magukat, de vannak olyanok is, akik a környéken működő panziókban keresnek menedéket.
Közben
„Nagy problémám van, elvették a pénzem és a telefonom. Körbevettek és kényszerítettek, hogy adjam oda nekik. Most pénzem és telefonom sincs, nem jelentkezhetek a családomnál” – panaszkodott az M1 stábjának egy algériai migráns.
Az afgán maffia, a fokozódó migrációs nyomás és az erőszak egyszerre van jelen a Vajdaságban. Csütörtökön újabb fegyveres leszámolás volt, ezúttal a magyar határhoz közeli Zomboron. Afgán és szír bevándorlók estek egymásnak kalasnyikovokkal és machetékkel. Két ember megsérült, egyikük súlyosan, másikuk könnyebb sérüléseket szenvedett.
Újabb fegyveres leszámolás volt a migránsok között, ezúttal Zomborban. Úgy tudni, hogy afgán és szír bevándorlók estek egymásnak Kalasnyikovokkal és machetékkel. A lövöldözésben két migráns megsebesült, egyikük sajtóhírek szerint meghalt, de ezt hivatalosan nem erősítették meg. A helyiek szerint az elkövetők a közelben lévő illegális migránstáborban élhettek.
Az M1 úgy tudja, hogy két migránscsoport támadt egymásra automata fegyverekkel és machetékkel. A szerb média több sérült migránsról adott hírt, akiket kórházba szállítottak. Egyiküket súlyos állapotban. De olyan hírek is napvilágot láttak, hogy az egyik sérült meghalt.
Egy zombori elhagyatott gyárépület volt a helyszín, ahol a migránsok laktak. Információt cseréltek, és innen indulhattak el a leszámolásra is.
„Lövéseket hallottam. Sebesültek is voltak. Borzasztó volt. Zombor valamikor egy nagyon békés város volt, de a migránsok tönkretették. A kirándulóhelyekre, játszóterekre már nem vihetjük el a gyerekeinket, mert semmi sincs belőlük. Én itt születtem, de azt gondolom, hogy sem én, sem pedig a gyerekeim nincsenek biztonságban” – panaszkodott egy helyi lakos.
A rendőrség szerint a helyiek nincsenek közvetlen veszélyben, a zomboriak mégis félnek. A régi raktárépületeket reggelre teljesen kiürítette a rendőrség. A migránsok által itt hagyott szemetet munkagépekkel és teherkocsikkal szállították el.
„Ide jönnek a legtöbben, az elhagyatott raktárakba, és a kanális mindkét oldalán is sátrakat állítottak fel. Ez alkalmas terület nekik arra, hogy meghúzzák magukat és elbújjanak. Azt gondolom, hogy ezek az incidensek nem fognak megszűnni. Rövid időn belül újra összecsapnak majd. Félő, hogy a helyiek is áldozatául esnek a legközelebbi leszámolásnak” – aggodalmaskodott egy helyi civil szervezet elnöke.
Szerbiában az elmúlt időszakban több fegyveres összecsapás is volt: a legtöbbször migránsok vagy embercsempészek lőttek egymásra. Tavaly novemberben Horgoson a nyílt utcán lövöldöztek a bevándorlók. Szabadkán pedig októberben volt lövöldözés a makkhetesi erdőben.
A migránsok tömeges érkezésével egyre több erőszakos cselekmény történik Európában – erre figyelmeztetnek a szakértők. A héten Spanyolországban egy migráns katolikus hívekre támadt, Németországban vonaton késelt illegális bevándorló, és a vajdasági Zomborban is lövöldözés volt. Bár a határ mentén fokozottan ellenőrzik a környéket a szerb rendőrök is, az embercsempészet továbbra is virágzik: Szegeden filmbe illő autós üldözésről készült amatőr felvétel.
Most nyugalom van az Apatin felé vezető hídon. Csütörtökön viszont nem így nézett ki a lövöldözés helyszíne, ahol migránsok két csoportja támadt egymásra.
Az M1 Híradója által bemutatott felvételen az látszik, hogy egy út szélén álló rendőr mellett mozdulatlanul fekszik egy férfi. Egy másik járőrautónál pedig valakihez éppen lehajolnak a rendőrök.
„Információink szerint két csoport, afganisztániak és szírek verekedtek össze. Két ember megsérült egyikük súlyosan, másikuk könnyebb sérüléseket szenvedett. Az információk szerint hideg fegyverekkel okoztak sérüléseket egymásnak, de egyiküknél puska volt” – mondta a közmédia tudósítója.
A migránsok egy közeli raktárépületben éltek, ahonnan a lövöldözés után a rendőrség 71 migránst gyűjtött össze, és szállították őket az adaševci befogadóközpontba.
A helyiek szerint rémálommá vált az élet Zomborban.
– nyilatkozta egy helyi lakos.
Bár a rendőri akciók miatt kevesebb migráns van a befogadóközpont környékén, az utánpótlás továbbra is folyamatos.
– nyilatkozta egy migráns.
De mégis vannak, akik embercsempészek segítségével átjutnak Magyarországra.
Már a határnál meg kell állítani az illegális migránsokat, és már ott, már onnan vissza kell őket toloncolni. A V4-es országok álláspontja továbbra is változatlan a migrációs kérdésben – erről beszélt a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványának vezető kutatója.
Speidl Bianka kiemelte: az egyre erőszakosabb migráns cselekmények rámutatnak az ellenőrzések, és a biztonsági intézkedések hiányára Európában.
„Minden tömeges bevándorlási hullám, vagy annak erősödése után sajnálatos módon ezek az események megsűrűsödnek. Tehát előfordulhat, hogy a 2023-as évben megint több ilyen akcióra kerül majd sor” – mondta a kutató.
Nem a zombori lövöldözés volt ugyanis az egyetlen erőszakos cselekmény a héten: Spanyolországban egy migráns katolikus hívekre támadt, és késes támadást történt Németországban is egy vonaton.
Egyre többen vannak a migránsok között, akik a szervezett bűnözéshez köthetők. A magyar határra nehezedő nyomás pedig tovább fokozódik, az év eleje óta már több mint 5500 illegális bevándorlót kellett megállítani a határon.
A migránsok látványa már megszokott a szerb fővárosban. Bár a szerb rendőrség fokozottan figyeli a környéket, a helyiek egyre feszültebbek.
„Nem éreztem magam biztonságban, pont ezért sosem időzöm sokáig itt a parkban. Amennyire csak lehet elkerülöm őket. Most kevesebben vannak, ezért fellélegezhetünk egy kicsit” – mondta egy fiatal lány.
A migránsok a parkokban várják be egymást, hogy csoportosan utazzanak tovább a határ felé. Az egyik bevándorló az M1 stábjának azt mondta, hogy a társaival utazik az unió felé. Mindhárman Afganisztánból jöttek, ahol állításuk szerint katonák voltak, és Európába érve – ahogy fogalmazott – szeretnék kamatoztatni az eddigi tapasztalatukat.
szágba, Londonba, Belgiumba és más országokba. Én Franciaországba akarok menni. Azért mert ott jó lehetőségeik vannak az afgán katonatiszteknek” – mondta egy Afganisztánból érkező férfi.
„A szervezett bűnözés egyre nagyobb méreteket ölt a szerb–magyar határ vajdasági oldalán” – erről a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt. Bakondi György szerint
„Egy-egy embercsempészbanda, egy elég viszonylag nagy határszakaszon egyidejűleg több csoport átjuttatását kezdi el, és abban bízik, hogy a túloldali rendőri erők, tehát a magyar rendőri erők majd rámozdulnak valamelyikre, és akkor a többiek pedig átjutnak. Ez a terheléses támadás ez az elmúlt egy-két hónapnak a tapasztalata. Ez azt jelenti, hogy a módszereik fejlődtek, pénzük rengeteg van” – magyarázta Bakondi György.
A migrációs nyomás a számokon is látszik: egy nap alatt több mint 300 migránst állítottak meg a magyar rendőrök. A legtöbb intézkedés Csongrád-Csanád vármegyében történt.
Az embercsempész-hálózatok felszámolása csak európai uniós összefogással, nemzetközi bűnüldözési együttműködéssel valósítható meg, ezt Magyarország is támogatná – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán.
Bakondi György elmondta: az európai uniós – mint Ausztria, Horvátország és Magyarország – és nem uniós nemzetállamok – mint Szerbia, Montenegró – összefogása nyomán hatékonyabb lett az unió déli határának őrizete.
Kiemelte: a magyar bűnüldöző szervek mindent megtesznek, hogy a magyar határtól távol tartsák az embercsempészeket, de úgy vélte, az embercsempész-hálózatok felszámolása csak európai uniós összefogással, nemzetközi bűnüldözési együttműködéssel valósítható meg.
A főtanácsadó rendkívül indokoltnak tartaná az Európai Unió részéről is a fellépést, és elmondása szerint Magyarország támogatná, ha Ylva Johansson, az unió belügyi biztosa konkrét lépésekkel is az élére állna ennek az összefogásnak. Bakondi György megjegyezte: becslések szerint az embercsempész bandák bevétele a hárommilliárd eurót is meghaladta tavaly.
Elmondta még, hogy az európai operatív szerveknek, beleértve a magyart is, részletes információik vannak a balkáni útvonalon tevékenykedő embercsempész bandákról. Információi szerint a magyar határ közelében öt nagy embercsempész banda működik, amelyek egymással is konkurálnak, a közelmúlt fegyveres küzdelmei is emiatt történtek.
Jelezte: az embercsempész-hálózatok főnökei nem tartózkodnak Szerbiában, az embercsempészetet olyanok szervezik Szerbiában, akik már jogszerűen tartózkodnak az Európai Unióban, és uniós okmányaik birtokában utaznak be Szerbiába.