Számos kedvező adóváltozással indul az év

Január elsejétől számos kedvező változás lépett életbe az adózással összefüggő adminisztráció terén, amelyek elsősorban a mikro- és kisvállalkozások terheit mérséklik jelentős mértékben – nyilatkozta lapunknak Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

A 2023-as év a folytatódó háború és a szankciós energiaválság második éve, amely kockázatokat hordoz a gazdaságra, a munkahelyekre és így a magyar családokra nézve egyaránt. Éppen ezért a kormány célja, hogy a magyar gazdaság elkerülje a visszaesést és továbbra is felzárkózási pályán maradjon. Ebben jelentős szerepe van az adórendszernek és azon belül is az egyre csökkenő adóadminisztrációs terheknek – fogalmazott Izer Norbert.

Az érintettek nagy száma miatt elsősorban az átalányadózást érintő egyszerűsítéseket érdemes kiemelni Izer Norbert szerint. Ennek az adózási módnak lényegesen egyszerűbbé vált az adminisztrációja a bevallások számának negyedére csökkentésével és a személyi jövedelemadó (szja), a társadalombiztosítási járulék, valamint a szociális hozzájárulási adó (szocho) megfizetésének összehangolásával.

Mint mondta, 

A NAV ugyanakkor továbbra is segítséget ad a bevallás kitöltéséhez és az adó kiszámításához azzal, hogy előre kitölti a bevallást az online számlákból és az online pénztárgépekből származó adatokkal, támogatva ezzel az adókötelezettségek gyors, ugyanakkor hiba- és hiánymentes teljesítését.

A másik fontos könnyítés, hogy az átalányadózás választásához való jogosultság szempontjából 2023-tól már csak azt kell majd figyelni, hogy az egyéni vállalkozó tárgyévi várható bevétele ne haladja meg a minimálbér tízszeresét, a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó esetében pedig a minimálbér ötvenszeresét. A január elsejétől 232 ezer forintra megemelkedett minimálbér összege miatt ez azt jelenti, hogy 

Izer Norbert kiemelte: szintén a mikrovállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak jelent egyszerűsítést a helyi iparűzési adó fizetésének – adózási módtól független – egyszerűsített meghatározása, amelynek révén az érintett kör nagy részének bevallást sem kell készítenie, mindössze évente egyszer megfizetni az adót. Az új szabályt bármely iparűzésiadó-alany alkalmazhatja, akinek éves bevétele nem több, mint 25 millió forint, illetve kiskereskedő átalányadózó egyéni vállalkozó esetén nem több, mint 120 millió forint.

Hozzátette, az iparűzésiadó-alap a bevételtől függően három összeg lehet: 12 millió forint bevételig az iparűzésiadó-alap 2,5 millió forint, a 12 és 18 millió forint közötti bevételi sávban 6 millió forint, 18 és 25 millió forint bevétel között, illetve – kiskereskedő átalányadózó esetén – 120 millió forint bevételig pedig 8,5 millió forint az iparűzési adó egyszerűsített alapja. Ez kétszázalékos iparűzési adóval számolva rendre 50 ezer, 90 ezer és 120 ezer forintos adókötelezettséget jelent.

Amennyiben a terveknek megfelelően alakul a kisvállalkozó éve, úgy sem további adófizetésre, sem adóbevallás benyújtására nem lesz szükség. Adóbevallást csak akkor kell benyújtani, ha a vállalkozó bevétele a sávhatárt átlépi, vagy adóköteles tevékenységét a településen megszünteti.

Az adminisztráció csökkentésében jól bevált digitális újítások kapcsán Izer Norbert kiemelte: jelentős fejlődés várható a gazdaság fehérítésében kulcsszerepet betöltő online pénztárgépek esetében is azzal, hogy Magyarország az Európai Unióban várhatóan elsőként vezeti be az e-nyugtát. A papírmentes nyugtaadás kisebb adminisztrációt, egyszerű használatot és költségcsökkentést jelent majd a vállalkozóknak.

Végezetül elmondta: az e-nyugta bevezetésén túl az áfabevallási folyamat automatizálását és a foglalkoztatással összefüggő adatszolgáltatások új alapokra helyezését érdemes a közeljövő digitális újításai közül kiemelni. E fejlesztések közös jellemzője a vállalkozások adminisztrációs költségeinek csökkentése, digitalizáltságuk javítása, az adóelkerülési lehetőségek további szűkítése, valamint a közigazgatási folyamatokat kiszolgáló adatok időszerűségének, hibamentességének, rugalmas felhasználhatóságának biztosítása anélkül, hogy az többletadminisztrációs terhet jelentene az adatszolgáltatók számára – tudatta Izer Norbert.

„Magyarországon béke, biztonság és stabilitás van”

Szentkirályi Alexandra biztató szavakkal kívánt minden magyarnak boldog új évet.

– Boldog új évet, Magyarország! A 2022-es év mindenkinek nehéz volt, a szomszédban ráadásul még mindig fegyverek ropognak, miközben az európai gazdaságot olyan szankciókkal bombázzák, amelyek veszélyeztetik mindazt, amit az elmúlt években elértünk. Bízzunk benne, hogy a 2023-as év békét hoz majd – mondja a Magyarország Kormányának Facebook-oldalára feltöltött újévi köszöntő videóban Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

– Idézzük fel mindazt, ami a mostani háborús helyzetben is bizakodásra ad okot. Magyarországon béke, biztonság és stabilitás van. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően biztosított az energiaellátásunk, ahogy a rezsicsökkentett ár is, ami a gáz és az áram esetében is a legalacsonyabb Európában a lakosság számára.

– jelenti ki a videóban Szentkirályi Alexandra.

– A kormány minden erejét és erőforrását ezekre a célokra fordítja az új évben – teszi hozzá a kormányszóvivő.