Jóval több pénz érkezett az eddig ismertnél a baloldalhoz a külföldi szervezetektől – derül ki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szerdán nyilvánosságra hozott jelentéséből. Ez alapján a Magyarországra érkezett külföldi pénzügyi támogatások összege meghaladja a négymilliárd forintot. Az Egyesült Államok mellett Svájcból is érkezett pénz a baloldal kampányára.

Több pénzt kapott a baloldal az Egyesült Államokból, mint amiről eddig tudni lehetett – ez derül ki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának újabb jelentéséből. A titkosított anyag tartalmát szerda reggel hozták nyilvánosságra.

A dokumentum szerint összesen 13 tranzakció történt tavaly március és július között.

A korábban feltárt hárommilliárdon túl további összegek érkeztek a Korányi Dávid vezette Action for Demorcacytól a baloldal kampányszervezeteihez, legnagyobb részben Márki-Zay Péter mozgalmához. De még Svájcból is érkezett utalás: csaknem egymilliárd forint landolt az Ez a lényeg nevű lejáratóportál kiadójánál, az Oraculum 2020 Kft.-nél.

Megállapítható, hogy a guruló dollárok összege meghaladja a négymilliárd forintnak megfelelő összeget.

„Még júniusban is érkezett az Action for Democracytól több mint 400 millió forint” – mondta Márki-Zay Péter.

A kampányfinanszírozási botrányt Márki-Zay Péter robbantotta ki tavaly nyáron, amikor elszólta magát arról, hogy a választások után is dollármilliók landoltak a mozgalma számláján. A baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje azzal védekezett, hogy a guruló dollárok több ezer magánszemélytől érkeztek, kis tételben.

A megafonos Rákay Philip egy videóösszeállításában leplezte le, hogy a mintegy hárommilliárdnyi összeg nem mikroadományokból, hanem összesen 11 adományozótól érkezett.

A titkosszolgálati vizsgálat pedig kiderítette: a pénzből jutott a DK-közeli Ezalényeg.hu kiadójának, az Oraculum 2020. Kft.-nek, a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoportnak, valamint a Gemius Hungary Kft.-nek is.

„Nem tudom, hogy érkezett-e, azt meg végképp nem, hogy kampányra” – mondta Gyurcsány Ferenc DK-elnök.

A baloldalt irányító Gyurcsány Ferenc azt állította: nem volt tudomása külföldi kampánypénzekről, amit nyilatkozataikkal a többi ellenzéki párt vezető politikusai is igyekeztek erősíteni.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága múlt héten harmadik alkalommal foglalkozott a guruló dollárok ügyével. A Fidesz – hasonlóan tavaly novemberi indítványához – kezdeményezte, hogy hozzák nyilvánosságra az újabb részleteket is.

A most közzétett anyagból kiderül, hogy a pénzek mögött az amerikai Demokrata Párthoz köthető szereplők állnak. Valószínűsíthető, hogy a külföldről érkező forrásokat Magyarországon kampánycélokra használták fel, ami sérti hazánk nemzeti szuverenitását. A vizsgálat szerint konkrét kapcsolat van a tranzakcióban érintett cégek között.

Az M1-nek nyilatkozó elemző szerint a guruló dollárok ügye hasonlít a brüsszeli korrupciós botrányra. Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője úgy nyilatkozott, hogy „az ellenzék támogatást kapott Amerikából, tehát nem egyedül Márki-Zay Péter, hanem az ellenzéki kampány, és ezzel befolyásolni próbálták a magyar belpolitikát. Erre tettek kísérletet. Nagyon hasonló az európai korrupciós botránnyal, ott is befolyásolni szerették volna az európai politikát, csak ott arab országokról van szó, itt pedig a progresszív demokrata baloldali amerikai körökről”.

Megdöbbentő: jóval több pénz érkezett a dollárbaloldalhoz, mint amiről eddig szó volt – ezzel a címmel közölt cikket a Magyar Nemzet. A portál szerint megállapítható, hogy

immár nem egy, hanem két átláthatatlan külföldi pénzküldő szervezet azonosítható a dollárbaloldal botrányában, egy magyar kötődésű amerikai és egy svájci.

Hozzáteszik: további kérdés, hogy miért éppen a botrányos Ezalényeg kiadójának, egy régi baloldali tanácsadó vállalkozásnak juttatták a közel egymilliárd forintos svájci pénzadományt.

A korábban ismertté váltnál nagyobb, négymilliárd forintot meghaladó összeget utalt Magyarországra az Action for Democracy (AD) – áll abban a Nemzeti Információs Központ (NIK) által készített tájékoztatóban, amelyet az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján publikáltak.

A NIK értékelése szerint a külföldi politikai szervezet által Magyarországra utalt támogatás a választások befolyásolását szolgálta. „Ez egyértelműen Magyarország szuverenitásának megsértését jelenti” – olvasható az átiratban.

A tájékoztatás szerint az amerikai szervezet által nyújtott támogatás végösszege 3 174 076 395 forint, ami mintegy 160 millióval több a korábbi tájékoztatásban szereplő adatnál; az összeget a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM), az Edemokrácia Műhely Egyesületnek, valamint öt gazdasági társaságnak utalták át.

Az utalások 34 százalékát, csaknem 1,1 milliárd forintnyit az Ez a lényeg portált működtető Oraculum 2020 Kft. kapta. Ugyanakkor „a cég egy másik, az AD-val azonos célokkal működő svájci alapítványtól további mintegy 900 millió forintot kapott”.

A beérkező források és a továbbutalások nagyságrendje alapján az MMM, az Oraculum 2020 Kft. és a Datadat-cégcsoport a külföldről érkező támogatások koordinátorai.

A megbízott cégek profilja alapján valószínűsíthető, hogy a külföldről származó forrásokat alapvetően a magyar választók véleményének, illetve a választások eredményének befolyásolására használhatták fel

– olvasható a dokumentumban, amely szerint az e pénzügyi forrásokkal kapcsolatba került cégek „megbízott félként szerepelnek egyes ellenzéki pártok kampánybeszámolóiban is”.

Az átirat megemlíti: a hatályos magyar jogszabályok megsértését jelenti, ha ezek a cégek a pártok számára nyújtott szolgáltatásokat a külföldről érkezett forrásokból finanszírozták, ám a jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálata, az utalások mögötti szerződéses kapcsolatok ellenőrzése és értékelése az Állami Számvevőszék, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik, ezért a NIK átadja ezeknek a szerveknek a rendelkezésre álló pénzforgalmi adatokat.

Különösen figyelemreméltónak nevezik a dokumentumban, hogy „az alapítók a diaszpórában élő magyarság voksolásának elősegítését jelenítették meg fő céljuknak, ami nem felel meg a valóságnak”. Ehelyett az összegek jelentős részét a magyar választások közvetlen, magyarországi befolyásolására használhatták fel – írják.

A bejegyzési dokumentáció kitöltése során az alapítók jelezték, hogy nagy összegű (25 ezer dollár feletti) támogatások is érkezni fognak az AD számlájára, ami – az időközben ismertté vált, alacsony adományozószám mellett – megkérdőjelezi azt az állítást, hogy az AD alapvetően mikroadományokra építette pénzügyi forrásait.

A bejegyzés napjáig az AD már több száz millió forintot elutalt az említett magyar szervezetek és cégek számára, amihez „a realitásokat nélkülöző mikroadomány-gyűjtői tevékenységet kellett volna folytatnia”. Ez azt valószínűsíti, hogy az AD-t eleve felépített pénzügyi háttérrel, célhoz kötötten hozták létre

– fogalmaznak a dokumentumban.

Az átirat szerint „az AD külföldi háttere kapcsán – a szövetségesi környezetet tiszteletben tartó, titkosszolgálati információk beszerzése és felhasználása nélkül is – megállapítható, hogy a szervezet mögött az amerikai Demokrata Párthoz közvetlenül kapcsolódó személyek állnak; az AD nyilvántartásba vételénél eljáró ügyvédi iroda is deklaráltan ezek közé tartozik”.

A nemzetbiztonsági bizottság november 17-én kezdeményezte a titokgazdánál a külföldi pártadományokról velük ismertetett információk nyilvánosságra hozatalát.

A hat nappal később publikált adatok még azt tartalmazták, hogy az Action for Democracy 1,8 milliárd forintot utalt az MMM-nek, valamint további 1,15 milliárdot vállalkozásoknak.

Múlt pénteken jelentette be Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, hogy ismét kezdeményezte „a választások befolyásolására érkezett külföldi pénzekről” készült nemzetbiztonsági bizottsági jelentés titkosításának feloldását, mivel „új fejlemények láttak napvilágot a dollárbaloldal ügyében” a nemzetbiztonsági bizottság aznapi ülésén.

A magyar választások befolyásolására több pénz érkezett külföldről, és egyre inkább tisztul a kép a hazai baloldali és liberális szereplőket illetően is

– fogalmazott akkor a közösségi oldalán.

Sas Zoltán, nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke szerdán a közösségi oldalán arról írt, hogy „újabb adatok kerültek a nyilvánosság elé a külföldi pártfinanszírozás ügyével kapcsolatosan” a testület honlapján.

Az ellenzéki politikus az MTI-hez is eljuttatott bejegyzésében utalt arra: ismét kérte a titokgazdától, hogy oldja fel az iratok titkosságát, vagyis a nemzetbiztonsági bizottság döntésének megfelelően vizsgálja meg, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni azokból az információkból, amelyeket a testület tagjai előtt múlt pénteken ismertetett.

A baloldal történelmi bukása mellett a rendszerváltás óta legnagyobb pártfinanszírozási botrányt is elhozta 2022. Márki-Zay Péter, bukott baloldali kormányfőjelölt buktatta le a dollárbaloldalt: ő vallotta be óvatlanul, hogy a választási kampányra milliárdokat kaptak az Egyesült Államokból.

Augusztus végén maga Márki-Zay Péter, bukott baloldali kormányfőjelölt árulta el, hogy az Action for Democracy nevű szervezettől még a nyáron is érkezett több százmillió forint a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz, amiből a kampány utolsó számláit fizették ki.

A kijelentésből nagyon hamar komoly botrány lett, mivel elsőként az derült ki, hogy 1,8 milliárd forintnyi dollárt kapott a baloldal, majd pedig a nemzetbiztonsági vizsgálatot követően összesen 3 milliárd forintnyi támogatásra derült eddig fény. Azt továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan kik állhattak a dollármilliók mögött, de egy közvetítő szervezet azonosítható.

Karácsony is megszólalt

Karácsony Gergely főpolgármester a botrány kirobbanását követően bejelentette, hogy az év végén távozik a főtanácsadója, Korányi Dávid. A New Yorkban luxuskörülmények között élő, egykor a szocialisták jelöltjeként európai parlamenti választáson is induló Korányi vastagon benne van a „dollárbaloldal” külföldi finanszírozásában.

Karácsony Gergely, Gémesi György, Márki Zay Péter, Fülöp Zsolt és Eszes Béla közös sajtó tájékoztatót tartanak Szentedrén a Helyi Önkormányzatok napján. hirado.hu

Nevéhez köthető ugyanis az Action for Democracy nevű amerikai szervezet, amely ismeretlen adományozóktól 3 milliárd forintot juttatott Márki-Zay Péter mozgalmán keresztül a baloldal 2022-es választási kampányába.

Korányiék honlapja korábban Karácsony választási szervezetét, a 99 Mozgalmat is támogatottjai közé sorolta, de később mégis levette az internetes oldaláról az átláthatatlan finanszírozású egyesület nevét.

Egészen furcsa megfogalmazással élt Karácsony Gergely, amikor Korányi Dávid főtanácsadói feladatkörét mutatta be a nyilvánosságnak a 2019. őszi fővárosi hatalomátvételekor. A főpolgármester ugyanis azt mondta, hogy az Egyesült Államokból visszatérő Korányi „átveszi a város diplomáciai irányítását”.

Ki is az a Korányi Dávid?

Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója, Korányi Dávid (Fotó: Karácsony Gergely Facebook-oldala.)

Korányi 1999-ben a balliberális GKI gazdaságkutató elemzőjeként kezdte a pályafutását, 2002 és 2004 között az MSZP parlamenti frakciója mellett volt gyakornok gazdasági, külügyi és európai integrációs területeken. Az Európai Parlamentben is dolgozott, Tabajdi Csaba szocialista képviselő mellett. Közben 2000 és 2004 között a szocialisták egyik ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal külügyi bizottságának aktív tagja, a Szabó Ervin Szakmai Kollégium külügyi kabinetjének vezetője volt. Az MSZP Balegyenes Munkacsoportjának, majd a Magyar Progresszív Társaság Platformjának alapítója, továbbá elnökségi tagja is lett 2007-től. Közgazdászként és a nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen 2006-ban.

Később Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója, majd kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkára lett. A 2009-es EP-választáson a 16. helyen szerepelt a szocialisták listáján.

A 2010-es kormányváltás után főnökéhez, Bajnai Gordonhoz hasonlóan a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen folytatta, a SAIS Transzatlanti Kapcsolatok Központjának kutatója volt. Később az Atlanti Tanácsnál az eurázsiai energetikai program igazgatójaként, és az ENSZ-nél is dolgozott. Érdekes a mai uniós energetikai szankciók fényében, hogy 2011 februárjában a Vasárnapi Hírekben Korányi még arról írt, hogy „félreértés ne essék: nem lehet cél, hogy az orosz gázforrásokat teljesen kiváltsuk! Ennek se realitása, se gazdasági, se politikai haszna nem lenne.”

Mindig ott dolgozott, ahová megérkezett Soros pénze

Korányi tagja továbbá Soros György egyik legjelentősebb nemzetközi háttérszervezetének, az ECFR-nek (Külkapcsolatok Európai Tanácsa).

Korányi hazai politikai pályafutását Bajnai Gordon közelében folytatta a 2010-es választási bukás utáni években is, így a volt baloldali miniszterelnök által szervezett, a 2018-as választási kudarc után végleg megszűnt „Együtt – A Korszakváltók Pártja” egyik alapítója volt, a Haza és Haladás Egyesület részéről. Bajnaiék alapítványát egyébként szintén Soros György egyik érdekeltsége finanszírozta, és a továbbiakban is láthatjuk: Korányi rendre olyan munkahelyeken köt ki, ahová megérkezik a spekuláns pénze.

Bajnai Gordon miniszterelnök Korányi Dávid kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkárral (b) sétál a Capitolium elõtt sajtótájékoztatója után washingtoni látogatása második napján, 2009. december 3-án. MTI Fotó: Beliczay László

A támogatások az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól érkeztek. A szervezet közvetlenül a választások előtt jött létre. A nemzetbiztonsági bizottság elé került papírokból kiderült: a megalakulása után egy héttel már össze is szedett több mint egymilliárd forintot, majd el is utalta azt a magyarországi baloldalnak.

Egymilliárd forintot kapott a propagandaportál

A guruló dollárokból nemcsak Márki-Zay mozgalmához jutott, hanem ahhoz a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdathoz is. Megdöbbentő, hogy egymilliárd forintot kapott az Ezalényeg nevű oldal is – részben rajtuk keresztül támogatták a DatAdatot. A bukott miniszterelnök-jelölt mozgalma a támogatásból SMS-kampányokat, Facebook-hirdetéseket és óriásplakátokat is vásárolt. De ebből a pénzből jutott a dollárbaloldal kampányközpontjára, valamint a DatAdathoz kapcsolódó üzletek megkötésére.

A baloldali reakciók

Természetesen a baloldali botrány napvilágra kerülését követően a külföldről finanszírozott dollármédia belefogott a baloldal mosdatásába. Az egyik baloldali portál, Varga Zoltán lapja, a 24.hu megkereste a pártokat:

A DK szerint ők nem kaptak ilyen támogatást, és arról is csak a sajtóból értesültek, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) külföldi adományokhoz jutott.
A Jobbik azt írta, nem tudnak érdemben válaszolni.
Jakab Péter azt állította a 24-nek, hogy a pénzekről nem kapott tájékoztatást, és azok létezéséről sem tudott.
Az „említett források nem a Momentumhoz, hanem Márki-Zay Péter mozgalmához érkeztek, nem voltak róla érdemi információink, a létükről mi is ugyanabból a podcastból értesültünk, mint a nyilvánosság” – írta a Momentum.
A szocialisták sem tudtak semmiféle külföldi pénzről, mint írták: Az „MSZP nem követte nyomon, hogy Márki-Zay Péter és az MMM honnan gyűjt támogatást”.

Mind a hat baloldali párt tudott a pénzekről

Márki-Zay azonban gyorsan megcáfolta a baloldali pártokat. Azt mondta a 24.hu-nak, hogy a végső összeg számára is „kellemes meglepetés” volt (ráadásul a meglepetése még kellemesebb kellett, hogy legyen, hiszen ő csak 1,8 milliárdot vallott be, de kiderült, 3 milliárdról volt szó). Az interjúban hangsúlyozta, hogy a költéseket a hat párttal egyeztették.

Márki-Zay Péter azt mondta: „én az országot jártam, a költéseket nem én intéztem és nem is én hagytam jóvá, hanem az a kampánymenedzsment, amely a napi döntéseket hozta, minden nap a hat párttal egyeztetve.”

Mindebből kiderült az, hogy a hazugságaik ellenére mind a hat párt részletesen tudott az illegális pénzről, továbbá közösen költötték el az Egyesült Államokból érkező összegeket.

Korányit nem meglepő módon a Telex kezdte el mosdatni. Korányi „természetesen” áldozatnak próbálja magát beállítani, miközben egy szót sem ejtett arról, hogy a több százmillió forintért cserébe mit kértek a „mikroadományozók”. Márki-Zay és Korányi is azt állította, hogy mikroadományokból tevődött össze ez a hatalmas összeg, de mint ahogy a vizsgálatokból jól megállapítható, ezek a tranzakciók közel sem nevezhetőek mikroadományoknak.

A felelősség kérdése és az idegen érdekek szolgálata

Amennyiben kétséget kizáróan megállapítható, hogy a baloldal külföldről származó pénzösszegeket használt fel a választási kampányban és azt követően, úgy az emiatt bekövetkező jelentős politikai hitelvesztés mellett az elkövetők jogi felelősségre vonása is szükséges, hogy soha többé ne fordulhasson még egyszer ilyen elő – nyilatkozta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak.

Az eset rávilágít arra is, hogy a magyar baloldal a hatalom megszerzése érdekében néhány milliárd forintért cserébe bármikor hajlandó feladni Magyarország önállóságát. A hatalomért és a pénzért cserében teljesen kiszolgálták volna hazánkat az idegen érdekeknek.

Svájcból is kapott egymilliárdot a dollárbaloldal