Sorozatos robbantások Kievben

Robbanások sorozata hallatszott Kijevben szombat reggel, azelőtt, hogy megszólaltak volna a légiriadó szirénái. Harkivban két rakéta csapódott be.

Kilenc óra körül Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője a Telegrammon arról számolt be, hogy rakétatámadás zajlik a főváros kritikus infrastruktúrája ellen. A főváros katonai adminisztrációja szerint találat ért Kijevben egy infrastrukturális létesítményt, de hogy pontosan mit, azt nem közölték. A bejelentés szerint mentők érkeztek a helyszínre.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester pedig arról számolt be, hogy robbanások hallatszottak a fővárosban a Dnyeper folyó bal partján, Dnyiprovszkij kerületben és a jobb parton található Holoszijivszkij kerület egyik nem lakóövezetére rakétatöredékek zuhantak, de a polgármester szerint nem tudni áldozatokról.

Az ukrán fővárost szilveszter éjszaka óta nem érte rakétatámadás.

Szombaton kora reggel két orosz Sz-300-as rakéta csapódott be Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv ipari körzetében – közölte Harkiv megye kormányzója. Oleh Szinyehubov azt mondta, hogy áramkimaradások lehetnek a városban és a környező településeken, a szakemberek gőzerővel dolgoznak a károk felszámolásán.

Az energetikai infrastruktúrát ért orosz csapásokat követően Ukrajna 11 régiójában rendkívüli áramszünetet rendeltek el – számolt be róla a The Guardian.

Az ukrán állami villamoshálózat-üzemeltető szerint az érintett régiókban túllépték az országszerte jelenleg érvényben lévő fogyasztási határértékeket, aminek következtében „vészleállásokat kellett alkalmazni”.

A vállalat egyúttal figyelmeztette a polgárokat, hogy takarékoskodjanak az árammal, és csak felváltva működtessék az energiaigényes készülékeket.

Az orosz invázió miatt az ukrán polgári és kritikus infrastruktúrában keletkezett kár meghaladta a 127 milliárd dollárt – jelentette ki az ukrán külügyminiszter első helyettese az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnáról tartott ülésén.

Emine Dzsaparova szerint Ukrajna helyreállítása az egyik legnagyobb beruházási projekt lesz.

„Ukrajna Európa legnagyobb építkezési területévé válik, ami széles körű lehetőségeket biztosít a nemzetközi partnerek számára a legjobb gyakorlatok alkalmazására a tervezés, az építőipar és a technológiatranszfer területén” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ-be látogatna, hogy az Oroszország február 24-i inváziójának első évfordulója előestéjén felszólaljon a Közgyűlés magas szintű tanácskozásán – közölte az ukrán külügyminisztérium egy magas rangú tisztviselője.

Emine Dzsaparova, az ukrán külügyminiszter első helyettese az AP hírügynökségnek adott interjújában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az útra csak akkor kerülhet sor, ha a biztonsági helyzet azt lehetővé teszi. Az illetékes szerint az ukrán elnök tervezi a látogatást ,de egyelőre kérdéses, hogy lesz-e alkalmas helyzet erre. A miniszterhelyettes megemlítette, hogy az ukrán hírszerzés szerint Oroszország „egy nagyon komoly offenzívára készül februárban.”

Ha Zelenszkij elutazik az ENSZ-be, akkor ez lesz a második külföldi útja a háború kezdete óta. Az ukrán elnök december 21-én meglepetésszerű látogatást tett Washingtonban, hogy találkozzon Joe Biden elnökkel és a Kongresszus tagjaival, akiknek megköszönte támogatásukat.

Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy a Közgyűlés február 23-án tart magas szintű vitát a háborúról, majd másnap a Biztonsági Tanács miniszteri ülése foglalkozik azzal.

Folyatódnak a harcok a Donyeck megyében lévő Szoledar városért – közölte az ukrán vezérkar péntek esti harctéri helyzetjelentésében, cáfolva ezzel az orosz védelmi minisztérium bejelentését, miszerint az orosz erők elfoglalták a települést

„Bahmut irányában az ellenség a nap folyamán lőtte Szpirne, Bilohorivka, Rozdolivka, Jakovlivka, Szoledar, Kraszna Hora, Bahmut, Kliscsijivka, Kurdjumivka, Druzsba és Pivnicsne településeket. A harcok Szoledarért folytatódnak” – írta a vezérkar.

A kijevi katonai vezetés jelentése szerint pénteken az ukrán légierő kilenc csapást mért az orosz erők felvonulási területeire, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig egy parancsnoki állást, hat katonai gócpontot, egy légvédelmi rakétarendszert és három ellenséges lőszerraktárt találtak el. A nap folyamán az orosz hadsereg két rakétacsapást mért a donyecki régióban található Kosztantyinyivka polgári infrastruktúrájára, valamint nyolc légicsapást az ukrán csapatok állásaira. Ezen felül az orosz erők több mint negyven támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel.

Csütörtök este befejeződött a sikeres támadó műveletek folytatása szempontjából fontos Szoledar város „felszabadítása” – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szóvivője, Igor Konasenkov altábornagy szerint a város elfoglalását a légierőnek, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatoknak az erődítményekre és az utánpótlási vonalakra mért tűzcsapásai tették lehetővé, valamint az, hogy az orosz légideszant-alakulatok egy másik irányból rejtett manővert hajtottak végre, és az uralkodó magaslatokat megszállva északról és délről blokkolták a várost.

A beszámoló szerint a város elfoglalása közben három ukrán harci repülőgépet és egy helikoptert lőttek le, a légvédelem pedig elfogott tíz, az orosz erők által elfoglalt állásokra HIMARS, Vilha és Uragan sorozatvetőkből kilőtt rakétát. Az elektronikus hadviselés eszközei elfojtották az ukrán irányítás rendszerét és megakadályozták a drónok bevetését.

A szóvivő szerint az orosz hadsereg intézkedéseinek összessége biztosította a rohamosztagok – korábbi tájékoztatás szerint a Wagner zsoldoscsoport – sikeres támadását. Mint mondta, csak az elmúlt három nap folyamán több mint hétszáz ukrán katonát és több mint háromszáz egységnyi fegyverzetet semmisítettek meg Szoledar közelében.

Konasenkov rámutatott: Szoledar elfoglalása nyomán lehetővé válik, hogy elvágják a tőle délnyugatra fekvő Artemivszk (Bahmut) városban állomásozó ukrán csapatok utánpótlási útvonalait, majd körülzárják ezeket az erőket.

Szoledar orosz ellenőrzés alá vételét a hét elején jelentette be Jevgenyij Prigozsin, a Wagner csoport vezetője. Az orosz védelmi minisztérium később közölte, hogy légideszantcsapatok északról és délről blokád alá vették a várost.

A háború előtt mintegy 10 ezres lakosú Szoledar orosz katonai elemzők szerint stratégiai jelentőségű Kijev számára, mivel a város az Artemivszk-Sziverszk erődítményvonal közepén fekszik.

Az Artemivszk (Bahmut) körül kialakult helyzettel kapcsolatban orosz oldalon egymásnak ellentmondó állítások hangzottak el pénteken. Először Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság (DNK) megbízott vezetőjének tanácsadója a Pervij Kanal állami tévécsatornán bejelentette, hogy Artemivszket műveleti szempontból bekerítették az orosz fegyveres erők, és a városért, valamint Kraszna Horáért, Klescsejivkáért és Paraskivjivkáért harcok folynak, hogy tüzérségi ellenőrzés alá vonják a Csasziv jar-Artemivszk utat.

A Helyi Háborúk és Katonai Konfliktusok Veteránjainak Védelmi Ligáját vezető Andrej Trosev azonban korainak nyilvánította a bejelentést.

„Jelenleg szó sincs Artemivszk bekerítéséről. Ha majd bekerítettük, tudatni fogjuk önökkel. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy Artemivszkben senki más sincs, csak a Wagner katonai magánvállalat. Ezért egyes DNR-vezetők elbeszélései arról, miszerint Artemivszk bekerítés alatt áll, nem mások, mint az oroszok félrevezetése” – közölte Trosev Prigozsin Telegram-csatornáján.

Konasenkov a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán Kupjanszk felé haladva „mintegy húsz katonát”, három páncélozott harcjárművet és három egyéb járművet, Liman irányában több mint negyven halottat és sebesültet, négy páncélozott személyszállító járművet és három kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig több mint húsz katonát, két páncélozott harcjárművet és két egyéb járművet veszítettek.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint rakéta- és tüzérségi erők a nap folyamán a jelentés szerint 105 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 117 tüzérségi egységre mértek csapást, megsemmisítve egyebek között négy rakéta- és tüzérségi lőszerraktárt, egy fegyvert és hadfelszerelést tároló hangárt, egy Uragan és két Grad sorozatvetőt, egy 2C1 Gvozgyika és három 2C3 Akacija önjáró tarackot, valamint három D-20-as löveget. Az orosz légvédelem lelőtt három ukrán drónt.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 372 repülőgépet, 200 helikoptert, 2876 drónt, 400 légvédelmi rakétarendszert, 7495 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 982 sorozatvetőt, 3820 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8027 speciális katonai járművet veszítettek.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek pénteken ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.

Ukrajna „gyakorlatilag” már NATO-tag, még ha jogilag nem is tekinthető az atlanti szövetség tagjának – mondta pénteken az ukrán védelmi miniszter.

Olekszij Reznyikov a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak adott interjúban úgy fogalmazott: Ukrajnát „de facto” NATO-taggá teszti az, hogy megvan az ennek megfelelő fegyverzete, és e fegyvereket használni is tudja.

Reznyikov közölte: nem hiszi, hogy e kijelentése ellentmondásos lenne, hiszen amit mondott, „az a tényszerű igazság”.

Hozzátette: meggyőződése, hogy Ukrajna a közeljövőben jogilag is a NATO tagja lesz.

Az ukrán védelmi miniszter szerint a Donyeck megyei Szoledar városában kialakult helyzet „nagyon nehéz, de ellenőrzés alatt áll”.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy előző este befejeződött a sikeres támadó műveletek folytatása szempontjából fontos település „felszabadítása”.

Az ukrán védelmi miniszter a pénteki BBC-interjúban azt mondta: a Wagner nevű orosz zsoldosmilícia több egymást követő hullámban támadta várost, és ez sok halálos áldozattal járt.

Olekszij Reznyikov szerint a Wagner-csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin gazdasági hasznot remél a város elfoglalásától, tekintettel arra, hogy ebben a térségben vannak Európa legnagyobb sóbányái.

Reznyikov szerint Prigozsinnak valamiféle bizonyítékot is fel kell mutatnia annak az állításának az alátámasztására, hogy a Wagner-milícia jobb, mint a reguláris orosz hadsereg.

Az ukrán védelmi miniszter szerint a háborúban „naponta hozzávetőleg 500-600 orosz katona hal meg, az ukrán emberveszteség ennek a tizede”.

Reznyikov egyenes utalást tett arra, hogy tavasszal a hadműveletek kiújulásával számol, kijelentve: a tavasz a legjobb időszak mindegyik oldalon „a lendület felfrissítésére”. „Úgy tudjuk, hogy (az oroszok) addigra készen állnak az indulásra, és nyilvánvalóan nekünk is készen kell állnunk” – fogalmazott.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor: az ukrán miniszter nem ismételte meg azt az állítását, hogy Oroszország újabb offenzívát indíthat Fehéroroszország területéről. A brit médiatársaság kiemeli, hogy ezt a kijelentést az ukrán katonai hírszerzés vezetője is elvetette.

Reznyikov szerint az ukrajnai energiaipari infrastruktúra elleni orosz támadások nyomán csökkent az orosz fegyveres erők rakétaállománya, anélkül, hogy e támadások bármilyen eredménnyel jártak volna.

Az ukrán védelmi miniszter szerint kifogyóban vannak az orosz rakétakészletek.

Reznyikov kijelentette: meggyőződése, hogy Ukrajna harckocsikat, harci repülőgépeket és 300 kilométerre lévő célpontok támadására is alkalmas nagy hatótávolságú fegyverzetet kap, mivel Nyugaton „változóban vannak a dolgok”.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélésére szólította fel az afrikai országokat Annalena Baerbock német és Catherine Colonna francia külügyminiszter pénteken Addisz-Abebában, az Afrikai Unió (AU) székhelyén. Baerbock egyúttal hangsúlyozta, hogy az Európai Unió erősíteni kívánja a kapcsolatait Afrikával.

A Moussa Faki Mahamattal, az AU Bizottsága elnökével folytatott tárgyalások után tartott közös sajtótájékoztatón Annalena Baerbock hangsúlyozta: az Európai Unió (EU) és az AU közötti együttműködésre a világban meglévő más válságok – az éghajlatváltozás, az élelmiszerkészletek szűkössége, valamint az európai és afrikai fegyveres konfliktusok – kezelése miatt is szükség van.

„Világszerte látjuk ennek a kegyetlen háborúnak a következményeit, mindenekelőtt Afrika szarván, ahol Oroszország háborús fegyverként használja a gabonát, megakadályozva az ukrajnai szállításokat” – mutatott rá Baerbock.

„Ezekben az időkben, amikor a békés európai rendet támadás érte az orosz háborús agresszióval, nekünk, európaiaknak támogatnunk kell világszerte a barátainkat és a partnereinket” – mutatott rá Baerbock.

„Csak közösen tudjuk megoldani ezeket a válságokat és kihívásokat” – tette hozzá a német külügyminiszter, aki azt is leszögezte, hogy az EU és az AU egyaránt kiáll a béke, a biztonság és a szabadság értékei mellett, Ukrajna orosz lerohanása pedig támadás ezen érték ellen.

Számos afrikai ország erősen függ az orosz gazdasági és kereskedelmi kapcsolatoktól, és ezért vonakodott elhatárolódni Moszkvától – jegyezte meg a dpa német hírügynökség.

A két külügyminiszter csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra Etiópiába, amely – több más afrikai országhoz hasonlóan – tartózkodott annak az ENSZ-határozatnak a szavazásakor, amely felszólította Oroszországot az Ukrajnából történő kivonulásra. Addisz-Abeba később azt is elutasította, hogy kizárják Oroszországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, illetve azt a javaslatot, hogy Moszkva fizessen kártérítést Ukrajnának.

Cathérine Colonna francia külügyminiszter a sajtótájékoztatón kiemelte a többoldalú együttműködés fontosságát, és kijelentette, hogy az orosz agresszió sérti az ENSZ Alapokmánya alapvető elveit.

„Közös érdekeink és várakozásaink vannak afrikai barátainkkal szemben, amelyekről tájékoztattuk önöket” – jelentette ki a francia külügyminiszter.

Moussa Faki Mahamat nagyra értékelte Berlin és Párizs segítségét, amelyet az AU-nak nyújtottak a Száhel-övezetbeli terrorizmus és erőszak elleni harcához.

Az AU Bizottságának elnöke ugyanakkor szorgalmazta partnereinél Afrika képviseletét az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT), igazságtalanságnak nevezve, hogy a döntéshozó testületnek nincs állandó afrikai tagja, holott a BT munkájának 70 százaléka az afrikai kontinenssel kapcsolatos.

Baerbock és Colonna tájékoztatást kapott az AU közvetítésével az etiópiai szövetségi kormányzat és a Tigréi Népi Felszabadító Front (TPLF) között novemberben aláírt tűzszünet hivatalos ellenőrzéséről.

Az ENSZ szerint az észak-etiópiai államban dúló harcokban 2020 óta százezrek haltak meg.

A mintegy 120 milliós lélekszámú Etiópia a második legnépesebb afrikai ország Nigéria után, és egyben a világ egyik legszegényebb állama is.