tóth gabi
Valósággal kifordulnak magukból ezek a társadalmak.
A migrációs válság drámai kiéleződéséről, és ezzel összefüggésben az erőszakos bűncselekmények robbanásszerű terjedéséről érkeznek a tudósítások Nyugat-Európa tömeges bevándorlással érintett országaiból. Egyértelmű, hogy nem sikerült a migránsok integrálása, beilleszkedése a fogadó országok társadalmába, ezt mutatják a foglalkoztatási és bűnözési statisztikák, valamint az európai nagyvárosokban időről időre kitörő zavargások.
Németország
Mentősöket, tűzoltókat, rendőröket ért támadás szilveszterkor Németországban, volt, ahol barikádokat emeltek, fosztogattak, üzleteket gyújtottak fel. Utóbb Észal-Rajna-Vesztfália belügyminisztere, Herbert Reul kimondta, amit nem szívesen mondanak ki német politikusok, hogy a csoportos garázdálkodók gyakran migráns hátterű fiatal férfiak voltak.
A rendőrség szerint a csak Berlinben letartóztatott 145 erőszakos bűnöző közül 100 külföldi volt, körülbelül fele afgán és szír. A 45 német állampolgár közül sokan valószínűleg migrációs hátterűek is. Ezek a számok nemcsak a nyitott határok felelőtlen politikájának következményeit mutatják, hanem az integrációs politikák kudarcát is - írja a Junge Freiheit.
A Németországba irányuló illegális bevándorlás és csempészet 2021 óta robbanásszerűen növekszik. A német szövetségi rendőrség novemberig több mint 113 ezer bevándorlót regisztrált. Régóta beszédtéma az országban a klánbűnözés terjedése. A jellemzően közel-keleti nagycsaládokhoz köthető bűnözők a kábítószerkereskedelemben, embercsempészetben, védelmi pénzek beszedésében, illegális prostitúcióban érdekeltek. Nem fogadják el az államot és annak képviselőit, saját szuverenitásukat hangsúlyozzák, megzavarják a közrendet, és mindennapjaikban a saját szabályaikat próbálják érvényesíteni. Berlin Neukölln, Kreuzberg és Gesundbrunnen nevű negyedeiben vannak olyan utcák, ahová a rendőrök nem merik betenni a lábukat. Ha pedig klántagokat igazoltatnak, a rokonok körbeveszik és megfenyegetik őket.
Lövöldözés alakult ki Hamburgban a nyílt utcán kedd este. A helyi rendőrség információi szerint a fegyveres merénylet hátterében bandaháború állhat, a tettesek és az áldozatok feltehetőleg ismerhették egymást.
Legalább húsz golyónyomot rögzítettek a helyszínelők azon a fekete Audi terepjárón, amelyet a kedden támadtak meg az északnémet nagyváros, Hamburg egyik elővárosában. A késő esti támadás során az autóban tartózkodó két személy megsérült, egyikük súlyosan. Néhány eltévedt lövedék a közeli házak falába fúródott – számolt be a Hamburger Abendblatt.
A bűncselekmény helyszínére nagy erőkkel vonultak ki a hamburgi rendőrség egységei. Megállapították, hogy az autó utasai közül az egyik fegyvert is rántott a támadásra reagálva, majd több táskát próbált meg elrejteni még a rendőrök kiérkezése előtt.
Egy környékbeli lakó a sajtó érdeklődésére elmondta:
– fogalmazott egy idős úr.
Az eddigi nyomozás megállapította, hogy az Audit egy másik autó próbálta leszorítani az útról, miközben a támadó gépkocsiból gépkarabéllyal tüzet nyitottak a fekete terepjáróra, amely ezt követően letért az úttestről, és egy vasúti átjáróba csapódott.
A rendőrség illetékesei szerint feltehetőleg bandaháborúban résztvevő csoportok összecsapása volt az eset. A terepjáró két utasa – német sajtóinformációk szerint – kábítószerrel kapcsolatos ügyek miatt már a hatóságok látókörébe került korábban.
Belgium
A belga főváros, Brüsszel Európa egyik bűnügyi fővárosa, azon belül pedig a muszlim bevándorlók lakta Molenbeek nevű kerület. A közelmúltban a labdarúgó világbajnokság adta az apropót a randalírozásra, miután Marokkó a katari labdarúgó világbajnokságon 2-0-ra megverte a belga csapatot - számolt be a helyi sajtó.
A Brüsszelben élő marokkóiak autókat rongáltak meg és gyújtogattak, a helyszínre rendelt rendőrök vízágyúkat és könnygázt vetettek be a randalírozó tömeg feloszlatására. A közösségi oldalakon terjedő videókon látható, hogy a rendbontók marokkói zászlókkal a kezükben megtámadnak egy járművet a brüsszeli városközpontban. A migrációs helyzetre utalva Alexander De Croo belga miniszterelnök azt mondta:
„Menekültválságban vagyunk, de kevesebb figyelem irányul rá, mert két-három másik válság is zajlik egyszerre.”
Franciaország
Párizsban szinte folyamatosan vannak erőszakos megmozdulások a külvárosokban. Sok migráns él ott. Legutóbb karácsonykor voltak erőszakba torkolló tüntetések, miután egy demonstráción megemlékeztek arról a három kurdról, akiket egy jobboldali szélsőséges meggyilkolt.
Szilveszterkor is több városban voltak zavargások, csaknem hétszáz autót gyújtottak fel, és közel félezer személyt vettek őrizetbe Franciaországban.
A francia nagyvárosok migránsközösségei magukban hordozzák és tovább örökítik a törzsi szellemet és az erős egymásra utaltságot.
Az eddigi legnagyobb megmozdulássorozatra 2005-ben került sor. Október 27-én Párizs egyik külvárosában a rendőrök üldözőbe vettek néhány, betöréssel gyanúsított fiatalt, akik egy trafóházba menekültek. Ott halálos áramütés ért egy 14 és egy 16 éves fiút. Az esemény hatására közel száz fiatal vonult az utcára, ahol kisebb csoportokba tömörülve gépkocsikat gyújtottak fel, valamint Molotov-koktélokat dobtak a rendfenntartó erőkre, amelyek végül könnygázzal oszlatták szét a tömeget. A zavargások és gyújtogatások november 3-ára több párizsi külvárosra, illetve három másik, főváros közeli megyére is átterjedtek. A helyzet olyanannyira elfajult, hogy november 9-én a francia kormány kihirdette a rendkívüli állapotot. Összességében 274 városban törtek ki zavargások Franciaország-szerte, amelyeknek két halálos áldozata is volt. Közel 9000 autót gyújtottak fel. A zavargások összesen 200 millió eurónyi kárt okoztak. A közel 2900 letartóztatott többsége fiatal külvárosi férfi volt - írta a CBSNews.
Svédország
Nagyon súlyos helyzetben van az ország - mondta Ulf Kristersson miniszterelnök decemberi évértékelő beszédében. Három fő kihívásra utalt: a fegyveres bűnözéssel kapcsolatos belső biztonsági válságra, az Ukrajna elleni orosz támadás miatti külső biztonsági válságra és az energiaválságra. Svédországban ma a legmagasabb a gyilkosságok aránya az EU-ban, 2022-ben átlagosan hetente legalább egy embert agyonlőttek. Különösen Malmöben és Stockholmban burjánzik a csoportos bűnözés a migránsok magas arányú lakónegyedeiben. A miniszterelnök szerint az év elejétől december közepéig 378 fegyveres incidens történt az országban, ezekben 60-an meghaltak és 104-en megsebesültek. Főleg a szervezett bűnbandákhoz tartozó, migrációs hátterű fiatalok vesztik az életüket.
A Svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szerint a fegyveres gyilkosságok számának növekedése Svédországban szorosan összefügg a szociálisan hátrányos helyzetű területeken élő bűnözői környezettel. A bandák, amelyeknek tagjai többségében második generációs bevándorlók, kábítószer-kereskedelemre és robbanóanyagok használatára specializálódtak. Svédország nem tudta integrálni az elmúlt két évtizedben érkezett bevándorlókat, ami párhuzamos társadalmak kialakulásához és csoportos erőszakhoz vezetett.
Az elmúlt két évtizedben a külföldön születettek száma megduplázódott, és elérte a 2 milliót, vagyis a lakosság ötödét. A Svédországon kívül születetteket 2,5-szer nagyobb valószínűséggel veszik nyilvántartásba bűncselekmény gyanúsítottjaként, mint azokat, akik az országban születtek két svéd szülőtől. A hosszú börtönbüntetésüket töltő elítéltek 53 százaléka, a munkanélküliek 58 százaléka, és a szociális ellátásba részesülők 65 százaléka nem svéd származású. A gyermekszegénység 77 százaléka külföldi hátterű háztartásokban van jelen, míg a nyilvános lövöldözések gyanúsítottjainak 90 százaléka bevándorló hátterű.
A karácsony óta eltelt időszakban megnőtt a gyilkosságok és a robbantások száma Svédország fővárosában. A legnagyobb példányszámú svéd napilap, az Aftonbladet információi szerint a stockholmi rendőrség nem képes kezelni a problémát, a rendőri vezetők – és most már politikusok is – az ország más részeiből odavezényelt egységekkel tennének rendet a káosz felé sodródó fővárosban.
Nem ritka, hogy a jóléti Svédországban gyilkosságok, bandák közötti leszámolások zajlanak. Ám a karácsony óta eltelt időszakban a gyilkosságok és a robbantások száma megnőtt. A mostani szomorú bűncselekmény-sorozatot – néhány nap leforgása alatt hat robbantás történt, és hat ember halt meg – egy Rinkebyben, karácsonykor történt gyilkosság indította el.
Az Aftonbladet információi szerint a fővárosi rendőrök nem tudják önerőből megoldani a helyzetet, ugyanis sem elegendő eszköz, sem pedig humán erőforrás nem áll rendelkezésükre.
Tetézi a bajt, hogy bűnügyi szakértők szerint a közeljövőben még több bűncselekmény várható, ugyanis Svédország tele van különböző – zömében migrációs hátterű – bűnszervezetekkel, amelyek háborúban állnak egymással.
A mostani gyilkosságra is nagy valószínűséggel fegyveres válasz fog érkezni, ezért az ország más régióiból mintegy száznyolcvan rendőrt vezényelnek a közeljövőben a svéd metropoliszba.
A stockholmi rendőrség parancsnokhelyettese, Lisa Granqvist a sajtó kérdésére elismerte, a helyzet eszkalálódott, ám szerinte a főváros jó ideje együtt él a bűnözéssel. Véleménye szerint félő, hogy az átcsoportosítások miatt más ügyeket „parkolópályára kell helyezniük” a nyomozóknak, s ez további nehézségekhez, az ügyek torlódásához vezet.
Az egyre tarthatatlanabbá váló helyzetre a köztudottan bevándorláspárti svéd politika is felfigyelt, és megoldást szeretne az ügyekben.
Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter sajtótitkára közölte: heti találkozókat szerveznek a minisztérium illetékesei, valamint a rendőrség vezetői között a probléma mielőbbi megoldása és a szervezett bűnözés felszámolása érdekében.
Rekordszintre emelkedett az idén Svédországban a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma – közölte hétfőn a stockholmi kormány.
„A halálos kimenetelű lövöldözések száma megnövekedett, és újabb véres csúcsot ért el az idén” – hangsúlyozta Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter. A tárcavezető szerint 2022-ben eddig hatvanan vesztették életüket lőfegyvertől.
A térség más országai közül Norvégiában négy, Dániában négy, Finnországban két gyilkosságot követtek el lőfegyverrel.
Strömmer úgy fogalmazott, hogy ezek a gyilkosságok csak a jéghegy csúcsát jelentik, mert a társadalom egyes részeit erőszak szövi át, és jelentős a szervezett bűnözés is. Tavaly 45 embert lőttek le Svédországban, 2012-ben ez a szám még 17 volt a Svéd Országos Bűnmegelőzési Tanács szerint.
Az igazságügy-miniszter kiemelte, hogy a kormány különleges testületet hoz létre a tárcán belül a szervezett bűnözés elleni harc összehangolása végett. „Egyetlen tisztességes társadalom sem fogadhatja el, hogy hetente valakit agyonlőnek a nyílt utcákon” – húzta alá Strömmer.
A korábbi, szociáldemokrata vezetésű svéd kormány jelentősen megerősítette a rendvédelmi szerveket, és szigorúbb büntetésekkel sújtotta a lőfegyverrel elkövetett bűncselekményeket, mégsem tudta megfékezni a bűnszervezetek terjeszkedését. A szeptember 11-i parlamenti választások nyomán többséget szerzett jobboldali pártok tömörülése a korábbinál is szigorúbb fellépést ígért a bűnözéssel szemben. Elképzelései között szerepel olyan övezetek kialakítása, ahol előállíthatják és megmotozhatják a gyanúsítottakat, ezenfelül kétszeresére emelnék a bűnszervezetekhez köthető bűncselekmények büntetési tételét, valamint kiterjesztenék a hatóságok jogkörét a bűnözők lehallgatására.
Olaszország
Június 2-án, az olasz nemzeti ünnepen zavargások voltak a Garda-tó melletti Peschiera turistavárosban: mintegy 2000 fiatal – többségében migráns hátterű fiatalember – találkozott „Afrika Peschierában” mottóval. A helyzet gyorsan eszkalálódott, verekedések törtek ki, lopások, összetört autók színesítették az összejövetelt. Állítólag szexuális zaklatás is előfordult.
Lapinformációk szerint folyamatosan nő azon bűncselekmények száma, amelyeket fiatalkorú migránsok követnek el Olaszország-szerte. A legtöbb esetben megtámadják és kirabolják az ártatlan járókelőket. Országszerte egyre több bejelentés érkezik az áldozatoktól. Jelenleg Milánó a leginkább érintett város, olyannyira, hogy jobboldali politikusok korábban vitát kezdeményeztek a Parlamentben a lombardiai metropolisz közbiztonsági vészhelyzetéről. Az olasz belügyi tárca szerint tavaly százezer migráns érkezett az országba. Ez nem tartalmazza azok számát, akik szárazföldön, többnyire a balkáni útvonalon léptek olasz területre. Az idén érkezettek többsége egyiptomi és tunéziai volt, akik gazdasági bevándorlóknak számítanak. A felnőtt kíséret nélkül érkezett gyerekek és fiatalkorúak száma meghaladja a 12 ezret.
Ausztria
Tavaly 687 embercsempészt tartóztattak le Ausztriában – kétszer annyit, mint 2020-ban. Ausztria számára a legfontosabb útvonal 2022-ben is a kelet-mediterrán útvonal maradt, különösen a nyugat-balkáni útvonal, amely Törökországon, Görögországon, Bulgárián, Észak-Macedónián, Szerbián, Románián és Magyarországon keresztül vezet Ausztriába. Jóval több mint százezer illegálisan Ausztriába belépő embert fogtak el 2022-ben Ausztriában.
A csempészet ma a szervezett bűnözés egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb "üzleti modellje".
A legtöbb csempész Szíriából (99), Törökországból (69), Romániából (52) és Ukrajnából (52) érkezett.
A Statista adatai szerint Ausztriában 2021-ben az elítélt bűnözők körülbelül 41 százaléka volt külföldi, a gyanúsítottak 39 százaléka.
2022. október végén, halloweenkor zavargások voltak Linzben: fiatalok petárdákat gyújtottak, és a járókelőket dobálták meg velük. 129 személy személyazonosságát sikerült megállapítani. Az eredmény: a fiatalok többsége nem osztrák volt.