POLITIK
Erről beszélt Klicsko főpolgűármester.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arra szólította fel pénteken az ukrán főváros lakóit, hogy akinek lehetősége van, átmenetileg utazzon el Kijevből olyan helyre, ahol „alternatív” áramszolgáltatási és fűtési lehetőségek állnak rendelkezésre.
Az Ukrajna elleni péntek hajnali támadásban az oroszok bevetették azt a hiperszonikus sebességgel közlekedő rakétájukat is, amely akár nukleáris töltetek hordozására is képes.
Vitalij Klicsko főpolgármester a támadás után egy felhívást tett közzé. Közlése szerint
Kijev többlakásos házainak a fele – csaknem hatezer épület – távhőszolgáltatás nélkül maradt,
miután az orosz támadás megrongálta a főváros létfontosságú infrastruktúráját.
A városban a vízellátásban is fennakadások vannak. „A szolgáltatók mobil kazánházakkal látták el a szociális intézményeket, elsősorban a kórházakat és a szülőotthonokat, és az energetikai szakemberekkel együtt dolgoznak azon, hogy helyreállítsák az áram- és távhőellátást a kijeviek otthonaiban. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a lehető leggyorsabban megtörténjen” – írta Klicsko a Telegramon.
Klicsko hangsúlyozta, hogy a Kijev elleni mostani kombinált drón- és rakétatámadás volt a legfájdalmasabb a főváros létfontosságú infrastruktúrája szempontjából.
Hozzátette, hogy az előrejelzések szerint a következő napokban az időjárási körülmények is kedvezőtlenek lesznek.
Mikola Kolisznik energetikai miniszterhelyettes sajtótájékoztatóján közölte, hogy
több mint félmillió fogyasztó maradt áram nélkül a fővárosban és környékén.
A Kijev régióbeli Szlavutics városában teljesen megszűnt az áramszolgáltatás. Az orosz támadás következtében jelentős károk keletkeztek alállomásokban, nagyfeszültségű légvezetékekben, valamint energiatermelő létesítményekben is.
Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegramon kiemelte, hogy a pénteki támadás során Oroszország célzottan azokat a területi kazánházakat vette célba, amelyek a lakosság távhőellátását biztosítják.
„Ez energetikai terror, és kísérlet arra, hogy a telet fegyverré változtassák”
– hangsúlyozta a kormányfő.
Ezzel összefüggésben Olekszij Kucserenko parlamenti képviselő, az energetikai és bizottság alelnöke közölte: a rendelkezésére álló információk szerint Kijev számos kerületében a közszolgáltatók utasítást kaptak arra, hogy leeresszék a fűtővizet az épületeken belüli rendszerekből.
Péntek éjfél körül rakétacsapást mértek a Lvivi régióra, amely egy kritikus infrastruktúrához tartozó létesítményt ért. Erről Makszim Kozickij, a lvivi katonai közigazgatás vezetője számolt be Telegram-csatornáján. Hozzátette, hogy a becsapódás helyszínén a szakmai szolgálatok dolgoznak, és vizsgálják a károk jellegét. Megjegyezte, hogy ez szokásos eljárás minden rakétatámadás után.
Az első laboratóriumi vizsgálatok szerint a sugárzási szint a normán belül van, és nem mutattak ki a levegőben káros anyagok határérték feletti koncentrációját – írja a Strana ukrán online hírportál.
A becsapódásról készült videó utcai térfigyelő kamerák felvételein is látható. Éjszaka helyi Telegram-csatornák azt írták, hogy a támadást az Oresnyik rakétakomplexummal hajtották végre. Ezt az információt reggel az orosz védelmi minisztérium is megerősítette. A minisztérium közleménye szerint
az orosz fegyveres erők az éjszaka folyamán – válaszul egy olyan támadásra, amely állításuk szerint 2025. december 29-én éjjel érte az Orosz Föderáció elnökének rezidenciáját a Novgorodi területen – nagyszabású csapást hajtottak végre nagy hatótávolságú, nagy pontosságú fegyverekkel, szárazföldi és tengeri indításból. A támadás alkalmával bevetették többek között a közepes hatótávolságú, mobil földi rakétarendszert, az „Oresnyiket”, valamint csapásmérő drónokat is, Ukrajna területén található kritikus fontosságú létesítmények ellen.
Az orosz védelmi tárca szerint a csapás céljait elérték: megsemmisítettek dróngyártó létesítményeket, amelyeket, mint arról a hirado.hu is beszámolt, a Putyin rezidenciája elleni támadásban használtak, valamint olyan energetikai infrastruktúrát, amely az ukrán hadiipari komplexum működését biztosította.
A minisztérium figyelmeztetett, hogy a Kijev részéről a decemberi eseményekhez hasonló lépések nem maradnak válasz nélkül. Emlékeztetőül: Ukrajna tagadja, hogy bármilyen légi támadást kísérelt volna meg az orosz elnök rezidenciája ellen. Arról, hogy Moszkva az Oresnyik bevetésére készül, már előző este is írtak. Emlékeztetnek arra is, hogy a rendszerből kilőtt rakétát először 2024 novemberében vetették be Dnyipro városa ellen. Vlagyimir Putyin június végén megerősítette, hogy Oroszország megkezdte az Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta sorozatgyártását.
A mintegy 4 ezer kilométeres hatótávolságú fegyver több, hiperszonikus visszatérő egységgel ellátott robbanófejet hordozhat, hagyományos és nukleáris változatban is – közölte a Makronóm. Az Oresnyiket először 2024 novemberében vetették be Ukrajna ellen, és elemzők szerint a rendszer kitölti az űrt az Iszkander-M és az interkontinentális orosz rakéták között. Ukrán hírszerzési becslések alapján Oroszország évente akár 300 ilyen rakétát is képes lehet legyártani, miközben Moszkva a rendszer Fehéroroszországba történő telepítését is előkészíti.
Péntek éjfél körül rakétacsapást mértek a Lvivi régióra, amely egy kritikus infrastruktúrához tartozó létesítményt ért. Erről Makszim Kozickij, a lvivi katonai közigazgatás vezetője számolt be Telegram-csatornáján. Hozzátette, hogy a becsapódás helyszínén a szakmai szolgálatok dolgoznak, és vizsgálják a károk jellegét. Megjegyezte, hogy ez szokásos eljárás minden rakétatámadás után.
Az első laboratóriumi vizsgálatok szerint a sugárzási szint a normán belül van, és nem mutattak ki a levegőben káros anyagok határérték feletti koncentrációját – írja a Strana ukrán online hírportál.
A becsapódásról készült videó utcai térfigyelő kamerák felvételein is látható. Éjszaka helyi Telegram-csatornák azt írták, hogy a támadást az Oresnyik rakétakomplexummal hajtották végre. Ezt az információt reggel az orosz védelmi minisztérium is megerősítette. A minisztérium közleménye szerint
az orosz fegyveres erők az éjszaka folyamán – válaszul egy olyan támadásra, amely állításuk szerint 2025. december 29-én éjjel érte az Orosz Föderáció elnökének rezidenciáját a Novgorodi területen – nagyszabású csapást hajtottak végre nagy hatótávolságú, nagy pontosságú fegyverekkel, szárazföldi és tengeri indításból. A támadás alkalmával bevetették többek között a közepes hatótávolságú, mobil földi rakétarendszert, az „Oresnyiket”, valamint csapásmérő drónokat is, Ukrajna területén található kritikus fontosságú létesítmények ellen.
Az orosz védelmi tárca szerint a csapás céljait elérték: megsemmisítettek dróngyártó létesítményeket, amelyeket, mint arról a hirado.hu is beszámolt, a Putyin rezidenciája elleni támadásban használtak, valamint olyan energetikai infrastruktúrát, amely az ukrán hadiipari komplexum működését biztosította.
A minisztérium figyelmeztetett, hogy a Kijev részéről a decemberi eseményekhez hasonló lépések nem maradnak válasz nélkül. Emlékeztetőül: Ukrajna tagadja, hogy bármilyen légi támadást kísérelt volna meg az orosz elnök rezidenciája ellen. Arról, hogy Moszkva az Oresnyik bevetésére készül, már előző este is írtak. Emlékeztetnek arra is, hogy a rendszerből kilőtt rakétát először 2024 novemberében vetették be Dnyipro városa ellen. Vlagyimir Putyin június végén megerősítette, hogy Oroszország megkezdte az Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta sorozatgyártását.
A mintegy 4 ezer kilométeres hatótávolságú fegyver több, hiperszonikus visszatérő egységgel ellátott robbanófejet hordozhat, hagyományos és nukleáris változatban is – közölte a Makronóm. Az Oresnyiket először 2024 novemberében vetették be Ukrajna ellen, és elemzők szerint a rendszer kitölti az űrt az Iszkander-M és az interkontinentális orosz rakéták között. Ukrán hírszerzési becslések alapján Oroszország évente akár 300 ilyen rakétát is képes lehet legyártani, miközben Moszkva a rendszer Fehéroroszországba történő telepítését is előkészíti.
Ukrajna sürgősen összehívja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, miután Oroszország Oresnyik típusú, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával csapást mért az ország nyugati részén fekvő Lviv megyére. A lépésről Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter számolt be a közösségi médiában.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy egy ilyen fegyver bevetése az Európai Unió és a NATO határainak közvetlen közelében súlyos fenyegetést jelent egész Európa biztonságára. Szavai szerint az eset határozott és azonnali nemzetközi választ követel – közölte az Absatz.
Szibiha közölte, hogy Ukrajna diplomáciai csatornákon keresztül tájékoztatja az Egyesült Államokat, európai partnereit és a nemzetközi szervezeteket a támadás részleteiről.
Emellett
Kijev kezdeményezi az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését, valamint a Ukrajna–NATO Tanács összehívását, és további lépéseket is mérlegel az Európai Unió, az Európa Tanács és az EBESZ keretein belül.
Az orosz támadás péntekre virradó éjszaka történt, amikor Oroszország nagyszabású csapást mért Ukrajna területére nagy pontosságú fegyverekkel. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az akció válaszlépés volt arra az állításuk szerinti támadásra, amelyet december végén az orosz elnök rezidenciája ellen hajtottak végre.
Ripost hírek
