Rasszistaként megbélyegezték a CDU elnökét

Friedrich Merz egyebek mellett kijelentette, probléma van a külföldiek egy csoportjával, „főként az arab világból származó fiatalokkal”. Erre válaszul több baloldali politikus is szélsőségesnek, vagy egyenesen rasszistának bélyegezte a CDU elnökét. Ezekkel a címkékkel sokan nem értettek egyet a közösségi médiában.

A CDU elnöke volt Markus Lanz vendége kedden a ZDF német közszolgálati televízió esti talkshowjában. A 67 éves politikus Aladin El-Mafaalani szociológus, Eva Quadbeck újságíró, valamint Marcel Fratzscher közgazdász mellett ült a stúdióban.

A fő témát a migráció jelentette. Friedrich Merz határozott álláspontot igyekezett képviselni, amikor kifejtette, a probléma nem a berlini szilveszterrel kezdődik. „Beszéljünk az általános iskolai tanárokkal, mit tapasztalnak nap mint nap, beleértve a verbális erőszakot is. Amikor rendre akarnak utasítani bizonyos gyerekeket, annak sokszor az a következménye, hogy a szülők megjelennek az iskolában, és megtiltják nekik, különösen, ha női tanárokról van szó, hogy megdorgálják a fiaikat” – fogalmazott.

Szerinte a társadalom „túl puha” és „túl engedékeny” lett. Pedig a szülőknek nem szabad mindig engedniük, és „ugyanez vonatkozik az államra és a társadalomra is”.

Majd megjegyezte, ha nincsenek időben kezelve ezek a gondok, akkor nem szabad csodálkozni, ha olyan jelenségekkel találkoznak az emberek, mint amik szilveszter éjjelén voltak láthatók. Hiszen ezek „túlnyomórészt az arab világból származó fiatalok, akik nem hajlandóak betartani a szabályokat itt Németországban, és akik még élvezik is, hogy kihívást jelentenek az államnak”.

„Olyan emberekről beszélünk – folytatta –, akiknek valójában semmi keresnivalójuk az országban, akiket hosszú ideje megtűrünk itt, akiket nem toloncolunk ki, és akiken aztán meglepődünk, hogy ilyen dolgaik vannak.”

A politikus szerint Németországban mindenkinek megvan a maga esélye, sőt az esélyek „ritkán voltak olyan jók, mint most”. Viszont aki nem tartja be a szabályokat, azzal nehéz mit kezdeni. Elmondta azt is, hogy ha az állam folyamatosan „félrenéz”, akkor „törvényen kívüli területek” alakulhatnak ki.

„És úgy gondolom, hogy Németországban túl sok éven át néztünk félre”

– hangsúlyozta Merz.

Aladin Mafaalani, szír származású társadalomtudós kissé zokon vette Merz szavait. Így reagált: „Először is, egy kicsit túl sokat beszélsz az arab származású emberekről számomra”, majd hozzátette: „kicsit sok a sztereotípia”. Ráadásul szerinte tudomásul kellene venni, hogy

akikről szó van, „ők a mi gyermekeink”. „Ez Németország”

– mondta. Emlékeztette arra is a CDU-s politikust, hogy a rendőrség a „nemzetiségek egész sorát rögzítette” (bár kérdéses, hogy ez mennyiben gyengíti Merz mondanivalóját). „Szóval valószínűleg egy-két héten belül vissza kell venned” – fakadt ki Mafaalani, az Osnabrücki Egyetem Neveléstudományi Intézetének munkatársa.

Pedig a CDU elnöke nem fogalmazott bántó vagy szélsőséges módon, hiszen előbbi kijelentései után azon véleményének is hangot adott, miszerint nem tartozik azok közé, akik általánosságban úgy gondolják, „akik külföldiként élnek itt, azok nem integrálódtak”. „Ez badarság. A külföldiek egy kis csoportjával van probléma” – egészítette ki mondandóját.

A Kölner Stadt-Anzeiger szerint sokan vélekedtek úgy a műsor után, hogy Merz, olajat önt a tűzre az erőszakról, az integráció hiányáról, valamint az állam iránti tiszteletlenségről szóló vitában. A közösségi médiában kommentelők egy része egyenesen rasszistának nyilvánította a CDU vezetőjét. Igaz, a lap nem az „átlagkommentelőket”, hanem Merz politikai ellenfeleit idézi csupán…

A szilveszter éjszakáján elszabadult berlini események egyre nagyobb hullámokat vernek a migránsválság és a terrorhullám tapasztalatait eddig látványosan figyelmen kívül hagyó Németországban. Vannak, akik már az integrációs politika kudarcáról beszélnek, míg mások inkább a közbeszéd „jobbra tolódását” nézik nyugtalanul.

Berlinben szilveszter éjjel valósággal elszabadult a pokol. Rendőrökre, tűzoltókra és mentősökre támadtak petárdákkal és pirotechnikai eszközökkel. Az elmúlt napokban olyan felvételek is napvilágot láttak, melyeken a randalírozók fegyverekkel lövöldöznek. A tűzoltók több mint 1700 segélyhívást kaptak, melyből 38 esetben támadás érte őket. 41 rendőr megsérült, volt, aki súlyos égési sérüléseket szenvedett.

A német lapok beszámolóikban eleinte kínos igyekezettel kerülték annak kimondását, hogy az őrjöngő fiatalok szinte kivétel nélkül migrációs háttérrel rendelkeznek.

Később viszont egyre többen vetették fel, hogy bizony komoly problémákról tanúskodik a rendőröket, tűzoltókat és mentőket is megtámadó, vaktában lövöldöző fiatalok származása. Így tett például a Die Welt című napilap publicistája is, aki szerint „migráns fiatalok” erőszakoskodtak és tették tönkre sokak ünnepét, a német sajtó viszont szem elől tévesztve a lényeget, olyan dolgokon rágódik, mint például, hogy a „petárda káros az éghajlatra és az egészségre”, ezért be kellene tiltani. Megjegyzi, az igazi kérdés az, hogy az őrjöngő migráns fiatalok egyáltalán német állampolgárnak tekintik-e magukat? A szerző erős kétségeit fejezi ki ezzel kapcsolatban, majd így zárja gondolatait: „Németország nem tudja definiálni önmagát. És ezek a fiatalemberek megérzik ezt. Amikor megtámadják tűzoltóinkat és rendőreinket, akkor a valódi identitásukat ünneplik.”

Külön érdekesség, hogy a portál által feltett kérdésre, miszerint egyetértenek-e az olvasók a véleménycikk szerzőjével, szerda délig 6667 igen, valamint 255 nem szavazat érkezett.

A rendőrszakszervezet január 2-án kerekasztal-beszélgetést sürgetett politikusokkal és szakemberekkel az erőszak okairól, továbbá

felvetették, hogy új megközelítéseket kellene alkalmazni az integrációs politika területén.

„Azonnal szükségünk van erre a vitára, az eredményeire, egy világos koncepcióra és tervre, hogy kinek mit kell végrehajtania” – mondta szakszervezet elnöke, Jochen Kopelke. Szerinte a vasárnap estihez hasonló megrázó eseményekkel járó éjszaka nem ismétlődhet meg jövőre: „Az időkeret tehát meg van szabva”.

Jens Spahn, a CDU egyik vezető politikusa úgy reagált, az ügy sokkal inkább „a szabályozatlan migrációról, a sikertelen integrációról és az állam tiszteletének hiányáról szól”, mintsem a petárdázásról vagy a tűzijátékokról. Kijelentései miatt persze azonnal éles kritikát kapott, és idegengyűlölettel vádolták meg. Kiállt viszont Spahn mellett a CDU alelnöke, Carsten Linnemann, aki így fogalmazott:

„A baloldal és a zöldek nem akarják beismerni, hogy milyen a valóság Németországban. Ehelyett egyre több embert állítanak a jobboldali sarokba, amint kritikusan beszélnek a migrációról és az integrációról.”

A Die Welt szerint a kérdés erős megosztottságot eredményezett a CDU-n belül, s elsősorban két csoport alakult ki. A Jens Spahn és Alexander Throm vezette csoport a migráció kérdésében egyre határozottabb hangot üt meg, a szilveszteri eseményekkel kapcsolatban például azt írták: „Tudni akarjuk a szövetségi kormánytól, milyen megállapításai vannak az elkövetők hátteréről, tudni akarjuk, milyen állampolgársággal rendelkeznek az illető, többnyire férfi személyek”. És szókimondóan nyilatkozott Kai Wegner, a párt frakcióvezetője is, aki egyebek mellett a párhuzamos társadalmak létezéséről beszélt. „Berlinnek sokkal nagyobb problémája van, mint a petárdák betiltásáról szóló vita. Ez a jogállamiság tiszteletének hiánya”. Hozzátette:

„Az elkövetők csoportját egyértelműen meg kell nevezni”, hiszen tudvalevő, hogy „túlnyomórészt migrációs hátterű férfiak voltak, akiknek csak megvetésük maradt az állam és annak képviselői iránt”.

Ezzel szemben a hagyományos „merkeli” migrációs politikát követők elítélik az ilyen és ehhez hasonló megközelítéseket és félnek a párt „jobbra tolódásától”.

A jobbra tolódástól való páni félelem máshol is jelen van. Reem Alabali-Radovan, a szövetségi kormány integrációs biztosa sietett lehűteni a kedélyeket. „Az elkövetőket a tetteik alapján kell megítélnünk, nem pedig a feltételezett származásuk alapján, ahogyan egyesek most teszik” – mondta. Güner Balci, Berlin Neukölln kerületének integrációs biztosa egy rádióműsorban kifejtette, a nehéz szociális problémákkal küzdő nagyvárosi kerületekben eddig is megfigyelhető volt, hogy „vannak olyan gyerekek és fiatalok, akik úgy nőnek fel, hogy a családon belüli erőszak mindennapos jelenség”. Balci szerint „a migráció és az erőszakra való hajlam között” nem érdemes közvetlen kapcsolatot keresni. „Szerintem ők berlini fiúk, akár tetszik, akár nem” – hangsúlyozta a török származású integrációs biztos. A kerület szociáldemokrata polgármestere, Martin Hikel pedig azt emelte ki, hogy „az erőszak áldozatai is gyakran migrációs hátterű emberek” – idézi szavaikat az rbb24.

„Ifjúsági kulturális” kérdésnek nevezte a problémát Ahmad Mansour, népszerű pszichológus és író a Tagesschau-nak adott interjújában. A gyanúsítottak szerinte olyan emberek, „akik úgy akarták megérteni és megélni a férfiasságukat, hogy készek voltak erőszakot alkalmazni”. Ennek pedig „köze van a patriarchális struktúrákhoz is”, amelyek ahhoz vezetnek, hogy „ezek az emberek a rendőrséget és a mentőalakulatokat gyengének látják, amit meg lehet támadni”.

Végül meg kell említeni a ZDF közszolgálati televíziót is, mely meglehetősen érdekes módon közelített az eseményekhez, amikor Frank Asbrock pszichológust kérte meg, hogy magyarázza el, miért „rövidlátó” dolog „az erőszak és a migrációs háttér közötti kapcsolatról beszélni”.

Asbrock pedig hozta is a kötelezőt, amikor megvilágította, a vitát a migránsokra terelni „nagyon könnyű módja annak, hogy eltereljük a figyelmet a társadalom egészének problémáiról”.

Szerinte ugyanis „egyes csoportok számára hasznos, ha találnak egy bűnbakot, akinek tulajdoníthatják a problémát”. Ezek a csoportok „rendre azt javasolják, a gondokat úgy lehet megoldani, hogy a migránsokat kitessékelik, vagy egyáltalán nem engedik be őket az országba”. Valójában csupán „egyszerű megoldást kínálnak bonyolult kérdésekre.” Asbrock komoly aggályait fejezte ki amiatt, mert „egyre normálisabbá válik, hogy a nyilatkozatok politikailag jobboldali irányba mozdulnak el”.

Meglepően szókimondó véleménycikk jelent meg az egyik leghíresebb német lap online felületén. A neves író és újságíró, Wolfgang Büscher a Berlinben szilveszter éjjel kitört zavargások kapcsán fogalmazott meg éles kritikát a német társadalom felé.

A szerző azzal indít, hogy meglátása szerint a német viták gyakran különösek, ugyanis „következetesen szem elől tévesztik a lényeget”. Ez történt a legutóbbi, nagy port kavaró eset, a berlini randalírozás után is. Hogy mi is történt? „Migráns fiatalok támadtak a berlini mentőkre és rendőrökre, bármivel, ami éppen kéznél volt, tűzijátékkal, tűzoltó készülékkel vagy vaktölténnyel” – írja Büscher.

Majd így folytatja:

„És mi? Arról beszélünk, hogy milyen rossz a petárda. Moralizálgatunk a témán. Arról fecsegünk, hogy a petárda káros az éghajlatra és az egészségre. És hogy be kellene tiltani a petárdát.”

Egy példával igyekszik érzékeltetni a különbséget aközött, amikor „boldog emberek gyermekeikkel és barátaikkal tűzijátékkal köszöntik az újévet” és aközött, amikor „gyűlölködő emberek együttes erővel támadnak tűzoltókra és rendőrökre”. Az első esetben a rakéták függőlegesen emelkednek az ég felé, míg utóbbi esetben viszont vízszintesen lövik azokat emberekre, nyilvánvalóan azért, hogy kárt okozzanak bennük. „És még videóra is veszik tettüket, hogy később dicsekedni tudjanak vele a baráti társaságban” – teszi hozzá.

Szerinte a két esetnek nem lehet köze egymáshoz:

„Az egyiket úgy hívják, hogy szilveszter. A másikat pedig úgy, hogy polgárháború.”

Tűzoltók vonulnak ki egy égő utcai barikádhoz a berlini Nahariyastrassén, 2022. december 31-én (forrás: Twitter/Berlini Tűzoltóság)

Felteszi a kérdést: az őrjöngő migráns fiatalok egyáltalán német állampolgárnak tekintik magukat? Erős kétségét fejezi ki, ugyanis szerinte Berlin az a város, ahol már az óvodásoktól is azt kérdezik az óvónők, hogy „Te honnan jöttél? Libanonból, Törökországból, esetleg Koszovóból?” De ez már teljesen megszokott, mindenki származik valahonnan. A fontos sokkal inkább az, hogy

vajon ezek a gyerekek német állampolgárok lesznek, ha felnőnek?

Büscher szerint könnyen lehet, hogy, akárcsak felmenőik, ők is egy „köztes világban élnek” majd, ahol ugyan „a pénz és az autók, az utcanevek és a hatóságok németek”, ám minden olyan, ami identitást teremt, „az ételek, a szokások, a vallás, a gyerekek keresztnevei és az anyák ruhái” libanoni, török, koszovói.

Németország láthatóan nem az az ország, amely ezekre a problémákra választ tudna találni. Hiszen annyi történik csupán, hogy remek beszédeket tartanak az integrációról, és folyamatosan lejjebb teszik a bevándorlóktól elvárható szintet a beilleszkedés tekintetében.

„Talán azért, mert Németország nem tudja definiálni önmagát. És ezek a fiatalemberek megérzik ezt. Amikor megtámadják tűzoltóinkat és rendőreinket, akkor a valódi identitásukat ünneplik”

– zárja gondolatait a szerző.