Országos sztrájk Franciaországban, válság Nyugat-Európában

Széles körű szakszervezeti egységfront alakult a francia nyugdíjreformmal szemben, csütörtöktől országszerte sztrájkot hirdettek a fontosabb szektorok dolgozói. Az új tervezet értelmében a nyugdíjkorhatárt hatvankét évről hatvannégyre emelnék.

Az Egyesült Királyságban októberben tetőzhetett az infláció, több mint 11 százalékon. Szakértők szerint ugyanakkor továbbra is 5–6 százalékon maradhat, miközben a brit jegybank inflációs célja 2 százalék. Az inflációt elsődlegesen az élelmiszerárak emelkedése okozza.

Öt évvel vetheti vissza a reálbéreket Nagy-Britanniában a megélhetési költségekre gyakorolt inflációs felhajtóerő, és ez a koronavírus-járvány előtti reálbérszint újbóli elérését is évekkel késleltetheti – áll az egyik tekintélyes londoni gazdaságelemző műhely, a Resolution Foundation hétfőn ismertetett átfogó újévi előrejelzésében.

A független kutatóintézet, amely elsősorban a kis- és közepes jövedelmű fogyasztók életszínvonal-folyamatainak mérésére szakosodott, 90 oldalas új tanulmányában azt valószínűsíti, hogy a megélhetési költségek okozta válság 2024-től enyhül, de a keresetek azután is várhatóan sokkal lassabban emelkednek a 2022-2023-ra prognosztizált csökkenés üteménél.

A ház számításai szerint a reáljövedelmek ebben a környezetben 2027 végéig nem térnek vissza a 2022 első negyedében mért szintre.

A brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb adatai szerint a tizenkét havi összevetésben számolt fogyasztói infláció novemberben 10,7 százalék volt, de egy hónappal korábban 11,1 százalékos éves inflációt mértek Nagy-Britanniában.

A brit jegybank inflációs célja 2 százalék.

Az októberben mért ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves brit infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött.

Az indikatív modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján azonban legutóbb éppen 41 évvel korábban, 1981 októberében volt ennél magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalék.

A Resolution Foundation hétfőn bemutatott tanulmánya szerint a csökkenő világpiaci földgázárak a 2024-2025-ös és a 2025-2026-os pénzügyi években akár negatív inflációt – vagyis deflációt – is okozhatnak Nagy-Britanniában.

Az elemzőműhely előrejelzése szerint azonban egy tipikus brit háztartásban a lakhatási költségek után megmaradt jövedelemhányad 2022-2023-ban 3 százalékkal, 2023-2024-ben 4 százalékkal csökken.

A ház hangsúlyozza, hogy a 2023-2024-re jósolt visszaesés mértékére 1975 óta nem volt példa, és a két pénzügyi évre együtt számolt 7 százalékos csökkenés – amely egy tipikus brit háztartásban évi 2100 font (több mint 950 ezer forint) jövedelemveszteséget jelent – nagyobb, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válság idején tapasztalt visszaesés.

Mindez azt is jelenti, hogy ennek az előrejelzési forgatókönyvnek a megvalósulása a reálértéken számolt tipikus háztartási jövedelmeket a 2023-2024-es pénzügyi évben a 2018-2019-es szintre vetné vissza – áll a Resolution Foundation hétfőn ismertetett tanulmányában.

A ház mindezt egybevetve azzal számol, hogy a brit háztartások tipikus jövedelme reálértéken számolva még a 2027-2028-as pénzügyi évben is a koronavírus-járvány elhatalmasodása előtti utolsó pénzügyi év (2019-2020) szintje alatt lesz.

Az év közepétől csökkenhet az infláció Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése alapján. A gazdaság növekedési üteme a jegybank várakozása szerint lassulni fog, azonban éves átlagban idén is pozitív tartományban marad. Élénkülésre jövőre számítanak a szakemberek. A jegybank úgy látja: a munkaerőpiac, a nehéz gazdasági környezetben is ellenálló.

Az infláció fokozatosan épült fel, az elmúlt években több tényező növelte. Az első hullám még a Covidhoz, illetve az azt követő újranyitáshoz kötődik, amikor a gazdasági kereslet jobban nőtt, mint a kínálat – mondta Baksay Gergely. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint mindez felhajtotta az árakat. Ezt követte az energiaárak emelkedése. Az energia mindennek az árában megjelenik, ha tehát drágul, mindennek emeli az árát.

Ezt a helyzetet súlyosbította Európában egy rendkívüli aszály. Ahogy ezek egymásra rakódtak, úgy az infláció is fokozatosan emelkedett Európa valamennyi országában, így nálunk is. Most már nagyon közel vagyunk a csúcsponthoz.

Baksay Gergely hangsúlyozta: a jegybank előrejelzése hasonló a kormányéhoz. A decemberi inflációs adat a hétvégén jelenik meg. Ebben még várhatóan emelkedés lesz, de ez már nagyon közel van a csúcsponthoz.

Ezt követően az év első felében mérsékelten, a második felében pedig markánsan fog csökkenni az infláció. Ennek világpiaci és magyar okai is vannak.

Baksay Gergely hangsúlyozta: normalizálódás figyelhető meg a világpiacon, az imént említett árhullámok lassan elülnek. Az energia ára már csökken a háború előtti szintre. A Covid idejében nagyon magasak voltak a szállítási költségek, amelyek szintén csökkentek. A chipek ára is csökkent, és az élelmiszerek ára is túl van a csúcson. Ezek a világpiaci okok minden országban mérséklik az inflációt.

A Magyar Nemzeti Bank 2021 júniusában az elsők között kezdte meg a monetáris politikája szigorítását. Ennek hosszabb időtávra, másfél–két évre van szüksége ahhoz, hogy a lépései erőteljessé váljanak a gazdaságban. Idén ezt már érzékelni fogjuk, ami szintén csökkenti az infláció hatását – mondta Baksay Gergely.

A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint ha a 2023-as előrejelzéseket nézzük, akkor Németországra és Ausztriára a nullához közeli, de mégis negatív tartományt lehet prognosztizálni. A kelet-közép-európai régióban, amely az elmúlt tíz évben is az európai gazdaság motorja volt, enyhe pozitív gazdasági növekedés várható. Ez Magyarországra is igaz. A jegybank egy százalék körüli növekedést vár. Az idei esztendő kétarcú lehet. Az első fél évben várható a nagyobb lassulás, a második fél évben pedig a kilábalás, ami elsősorban az exporton alapulhat. Ugyanis sok olyan beruházás történt az elmúlt években, amelyek most fordulnak termőre. Ezek húzzák majd maguk után az egész gazdaságot.

Baksay Gergely hangsúlyozta:

hazánkban 4,7 millióan dolgoznak. A rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien. A munkanélküliség alacsony.

Ez a béreket is húzza magával, hiszen magasabb béreket kínálnak a vállalatok azért, hogy megszerezzék azt a kevés munkaerőt, ami még megszerezhető a piacon. Ennek is köszönhetően volt az elmúlt évben 17 százalék fölötti béremelkedés, ami magasabb, mint az éves átlagos infláció, ami 14–15 százalék közötti. Magyarország tehát azon nagyon kevés európai uniós országok közé tartozik, ahol 2023-ban pozitív volt a reálbérek átlagos változása. Tavaly 20 százalékos minimálbér-emelés volt, ami a gazdaságban átlagos 17,5 százalékos bérnövekedést eredményezett. Idén is hasonló mintázatra számíthatunk: 16 százalékos a minimálbér-emelés, 10–15 százalék közötti lehet az átlagos béremelkedés. Ez azt jelenti, hogy

a bérek növekedése az infláció döntő részét kompenzálni fogja

– mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

A magyarországi gyakorlathoz hasonló „inflációellenes kosár” bevezetését tervezi a francia kormány, folyamatos az egyeztetés a kis- és nagykereskedőkkel, utóbbiak ellenzik ezt a lépést. Körülbelül húsz alapvető fogyasztási cikket érintene az intézkedés, amelyeket a lehető legalacsonyabb áron kínálnának.

Az 1980-as évek óta nem látott szintre tért vissza az infláció 2022-ben Franciaországban. A válságos helyzetből kiutat kereső kormány által vizsgált tanulmányok, javaslatok közül az egyik lehetőség egy körülbelül húsz termékből álló,

alapvető szükségleti cikkekből álló kosár létrehozását veti fel:

a szupermarketek vállalnák, hogy ezeket a cikkeket szinte önköltségi áron értékesítenék – nyilatkozta a kereskedelmi minisztérium, megerősítve a Le Parisien értesülését.

Húsz áru a harmincezerből

Olivia Grégoire minisztériumi tisztviselő a lapnak kifejtette: a cél az, hogy a babahigiéniától a felnőtt higiéniáig, a tejtermékektől a húsáruig, a tésztákig a termékeket a lehető legalacsonyabb áron tegyék hozzáférhetővé.

A Le Figaro által idézett kormányforrások meglehetősen óvatosak, így például hozzáteszik: „a megbeszélések korai szakaszában vagyunk”, s azt is jelzik, hogy

az inflációellenes kosár végrehajtása a forgalmazók önkéntes kötelezettségvállalásán alapulna.

A Le Parisien úgy tudja: az első tervezetek még kötelezték volna a szupermarketeket, hogy a kijelölt termékeket önköltségi áron értékesítsék, ám később arra jutottak, hogy jogszabályi nehézségek miatt más utat választanak.

A minisztérium szerint a boltok által forgalmazott, mintegy 20–30 ezer féle áruból érintene ez a lépés mintegy húsz terméket, ez tehát – érvelnek – nem veszélyezteti a kiskereskedők árrését. Azt is hangsúlyozzák kormányzati források, hogy a tervezett intézkedések nem érintik az élelmiszer-utalványokat. A Le Parisien arról is beszámol, hogy

Görögországban már sor került egy ilyen védett árukosár bevezetésére.

Háborognak a kereskedők

Nem könnyíti meg a kiskereskedőkkel az egyeztetést, hogy azok éppen egy másik, a kormányzat által megfogalmazott törvényjavaslat miatt háborognak; az inflációellenes kosár tervezetére most a nagykereskedőkkel együtt rohantak ki egy közös nyilatkozatban.

A dokumentum elítéli a törvényjavaslatot, amely

szerintük „drámai és tartós” áremelkedést indukálna.

A CFDT szakszervezet támogatná a kormány lépését, ugyanis az élelmiszer-nagykereskedő láncolatoknak „lenne mit tenniük” az árak érdekében. Óvtak ugyanakkor attól, hogy ez „ne stigmatizálja a legszegényebb háztartásokban élőket”.

A Le Parisien hozzáteszi: Michel-Édouard Leclerc, az egyik legnagyobb francia hipermarketlánc, az E. Leclerc tulajdonosa szerint a törvényjavaslat egyik buktatója lehet, hogy „beszállítóink árai márciusban átlagosan 15 százalékkal emelkednek. Ezzel a törvénnyel elveszítjük a nagy akciók előnyét, marad a tízszázalékos árrés”. Leclerc szerint senkit nem lehet kötelezni, hogy ilyen körülmények között még csökkentse is az egyes alapvető élelmiszercikkek árait.

A korábban bejelentett intézkedések mellett egyes alapvető élelmiszerek áfájának ideiglenes megszüntetésével, további rezsiadó-csökkentéssel és 200 eurós egyszeri családtámogatással próbálja meg a kormány enyhíteni az inflációs hatásokat 2023 első felében Spanyolországban – jelentette be Pedro Sánchez kormányfő kedden.

A kormány egyebek mellett egyszeri 200 eurós segélyt biztosít minden olyan háztartásnak, amelynek az éves bevétele nem haladja meg a 27 000 eurót. Az intézkedés csaknem 4,2 millió háztartásnak jelent közvetlen támogatást.

Fenntartják a jövő év első felében a rezsit növelő adóterhek korábban már hatályba léptetett csökkentését is – hívta fel a figyelmet Pedro Sánchez.

Spanyolországban novemberre éves összehasonlításban 6,7 százalékra sikerült mérsékelni az infláció mértékét, ami az Európai Unió 27 tagországában a legalacsonyabbnak számít. Az egyes ágazatokban azonban jelentősen eltérően alakultak az árak: miközben az elektromos áram például tavaly novemberhez képest 22,4 százalékkal csökkent, az élelmiszerárakban 15 százalékos áremelkedést mértek.

Bejelentették ezért azt is, hogy a kenyeret, a tejet, sajtot, egyes gyümölcsöket, zöldségeket és gabonaféléket terhelő 4 százalékos áfakulcsot nullára csökkentik, és így – egyelőre az év első felében – áfamentessé teszik ezeket a termékeket. A száraztésztafélék és az étolaj áfakulcsát pedig az eddiginek a felére, 5 százalékra csökkentik – közölte a kormányfő.

A kormány – ígéretéhez hűen – újabb 12 hónappal meghosszabbította az ingázók számára szeptemberben bevezetett ingyenes vonathasználatot is

Arról is döntöttek, hogy a bérbeadók 2023-ban legfeljebb 2 százalékkal emelhetik a bérleti díjakat.

A kormány a nyugdíjakat átlagosan 8,5 százalékkal megemeli jövőre, a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezőkét pedig 15 százalékkal.

Most jelentették be azt is, hogy a jövő héttől megszüntetik az idén áprilisban bevezetett kedvezményes benzin- és dízelolaj-vásárlási lehetőséget, a literenkénti 20 centes támogatást a továbbiakban csak a fuvarozási cégek, valamint a mezőgazdasági és a halászati ágazat vállalkozásai vehetik igénybe.

A márciusi és a júniusi után ez már a harmadik intézkedéscsomag idén az ibériai országban az infláció hatásainak megfékezésére. Idén összesen mintegy 45 milliárd eurót különítettek el válságkezelésre Spanyolországban a most bejelentett 10 milliárdot is beleértve. Sánchez szerint ennek hatásaként idén a korábban várt 4,4 százalék helyett 5 százalék lehet a gazdasági növekedés.

Ember legyen a talpán, aki el tud igazodni a vállalatok árazási gyakorlatán, nincs olyan hónap, hogy ne emelkednének a termékek árai. A rejtély megoldása a profit húzta infláció, a vállalatok előre próbálják biztosítani a magasabb bevételt. A forint ugyanis október óta tíz százalékkal erősödött, miközben az olaj és a gáz ára is meredeken esett, tehát az importált inflációnak is egyre kevésbé kellene éreztetni hatását.

Követhetetlenné vált a vállalatok árazási gyakorlata, hiába csökkennek hónapok óta az energiaárak és stabilizálódott a forint árfolyama, ebből szinte semmit nem éreznek a hazai fogyasztók, továbbra is hétről hétre emelkednek az árak. A forint október óta 10 százalékkal erősödött, miközben az olaj és a gáz ára is meredeken esett, tehát az importált inflációnak is egyre kevésbé kellene éreztetni hatását – írta a Világgazdaság.

A lap szerint a decemberi infláció a benzinárstop kivezetése miatt ugrott meg, az viszont már kevésbé érthető, hogy miért a korábbi árrés duplájával dolgoznak azóta is a hazai üzemanyag-kereskedők, akik egyik héten az energiaárakkal, a másik héten már a 27 százalékos áfával magyarázzák a régióban legmagasabb árakat, ami miatt a határmentén élőknek már megéri átjárni a szomszédos országokba tankolni.

Nem állítható, hogy Magyarországon általánosságban indokolná az inflációt, de

egy új jelenség is felütötte a fejét, ami igencsak más megvilágításba helyezi az eddigi áremeléseket, ez pedig a profit húzta infláció, azaz a vállalatok jóval a költségnövekedés felett emelnek árakat.

A jegybank szakemberei a decemberi inflációs jelentésükben hívták fel a figyelmet rá, hogy a legtöbb nemzetgazdasági ágban már megfigyelhető a jelenség: a szállítás-raktározás területén 84 százalékkal, a feldolgozóiparban 50 százalékkal, de még a válság hatásainak igencsak kitett kereskedelem és turizmus ágazatokban is 25 százalékkal emelkedtek egy év alatt a profitráták. Ráadásul ezek az arányok még a korábbi 2013-2019 közötti, a mainál jelentősen alacsonyabb inflációs környezet átlagánál is magasabbak.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Heteken belül megkaphatják a kormányzati támogatást a kis hentesüzletek

Heteken belül megkaphatják a támogatást a kis hentesüzletek.

Teljesen kiszámíthatatlanná vált az árazási környezet – állapította meg Török Zoltán, a Raiffiesen Bank vezető elemzője, aki szerint a vállalatok a mostani helyzetben, amikor nem 2–3 százalékos infláció van, hanem 20–25 százalékos,

megpróbálnak előre felkészülni és bebiztosítani egy magasabb bevételt arra az esetre, ha a költségeik a vártnál is nagyobb mértékben emelkednének. Szerinte ez magyarázatot adhat arra, hogy miért nőttek ilyen mértékben a profitráták.

Nem tapasztalja azonban a jegybank által bemutatott jelenséget a kiskereskedelem területén Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, aki a Világgazdaságnak elmondta, hogy a kereskedők mindig a beszerzési árak alapján változtatnak az árakon, tehát ha nem növelik az árakat a beszállítók, akkor a kereskedők sem teszik. Szerinte a kiskereskedelemben annyira erős a piaci verseny, hogy nem tudnak túlemelni, mert abban az esetben kiárazódnak, és a vásárlók nem hozzájuk fognak venni.