Nyárra fegyverszünetet köthet Moszkva és Kijev?

Legkésőbb 2023 nyarán fegyverszünet megkötésére számít Moszkva és Kijev között Hans-Lothar Domröse, a német NATO-csapatok egykori dandártábornoka – derül ki a nyugalmazott katonatisztnek a Focus magazinnak adott interjújából.

Domröse szerint a legvalószínűbb, hogy a háborúzó felek február és május között kötnek fegyverszünetet, „amikor mindkét fél rájön, hogy nem jutnak semmire”.  

A német dandártábornok szerint „ez lenne a legjobb pillanat a tűzszüneti tárgyalásokra” – de ez még messze nem jelent békét – tette hozzá.

„A tűzszünet azt jelenti, hogy felhagyunk egymás lövöldözésével. A tárgyalások valószínűleg sokáig fognak tartani, közvetítőre van szükség” – mondta. A dandártábornok szerint ehhez mindenképpen közvetítőre van szükség, mely feladatot António Guterres ENSZ-főtitkár, Recep Tayyip Erdogan török elnök vagy Narendra Modi indiai miniszterelnök láthatja el.

Domröse azonban hozzátette: „senki sem töri magát igazán”.

Jelen állás szerint csak a mindkét fél számára elfogadható tárgyalásos megoldás hozhat eredményt, még akkor is, ha „Putyin egész Ukrajnát szeretné megkaparintani, Zelenszkij pedig egész Ukrajnát szeretné felszabadítani” – mondta.

Ausztria nagy reményeket fűz ahhoz a közvetítő szerephez, amelyet a G20 csoport soros elnökeként India tölt be az ukrajnai konfliktusban – jelentette ki hétfőn Bécsben Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter.

„Úgy vélem, nagy szerep hárul ezzel összefüggésben Indiára” – hangsúlyozta Schallenberg, miután találkozott indiai hivatali partnerével, Szubrahmanjam Dzsaisankarral.

Dzsaisankar kijelentette, hogy „jelenleg nagyon erős a konfliktus végét és tárgyalásokat sürgető globális hangulat”. A fejlődő országok nagy részét jelentősen megviselik a szárnyaló energia-, élelmiszer- és műtrágyaárak. A G20 soros elnökeként India különös felelősséggel tartozik szóvá tenni ezt – tette hozzá, kiemelve az agrártermékek exportjának témakörét és a zaporizzsjai atomerőmű biztonsága körüli aggályokat is.

Hangsúlyozta, hogy Újdelhi rendszeres kapcsolatot tart fenn az orosz és az ukrán politikai vezetőkkel.

A G20 csoportot India mellett Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Olaszország, Indonézia, Japán, Mexikó, Dél-Korea, Oroszország, Szaúd-Arábia, a Dél-afrikai Köztársaság, Törökország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és az Európai Unió alkotja.

Dzsaisankar kitért az illegális bevándorlás kérdésére is. Mint mondta, India kész gyorsan visszafogadni az Ausztriába illegálisan érkezett állampolgárait a két fél közötti „migrációs és mobilitási partnerség” keretében.

Schallenberg szerint tavaly Ausztriába 18 ezernél is több indiai migráns érkezett, akiknek gyakorlatilag semmi esélyük sincs menekültstátuszra. Mindazonáltal a partneri viszony lehetőséget teremt a magasan képzett indiai munkavállalóknak, hogy Ausztriában dolgozhassanak.

Dzsaisankar ezzel összefüggésben szintén a legális bevándorlási lehetőségek fontosságát hangsúlyozta.

Felidézte, hogy India és Ausztria kereskedelmi forgalma 2,5 milliárd amerikai dollárnak felel meg, s százötvennél is több osztrák vállalat van jelen az indiai piacon.

Az indiai tárcavezető már vasárnap találkozott Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel és Karl Nehammer kancellárral. Tárgyal még Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával is.

Mintegy hét órán át tartó légvédelmi riadó volt érvényben hétfőre virradóan Ukrajnában, mert orosz drónok infrastrukturális létesítményeket támadtak a fővárosban és az ország több térségében.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester hétfőn arról számolt be, hogy az éjszaka folyamán Kijev felett 22, a kijevi régióban három drónt sikerült megsemmisíteni. Az ukrán főváros ellen az ötödik egymást követő éjszaka indítottak dróntámadás-sorozatot.

Olekszij Kuleba, a Kijevi terület katonai kormányzója hétfőn reggel a Telegram-csatornáján azt írta: az éjszakai támadássorozat során „egy kritikus infrastrukturális létestményt” és lakóépületeket ért csapás.

Éjszaka Kijevben vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be. Ennek részeként áramtalanították a hőszolgáltatókat, így leállt a távfűtés. A főváros vízellátásában nincs fennakadás – jegyezte meg a polgármester.

Az ukrán légierő parancsnoksága hétfőn arról számolt be, hogy az éjszaka 39 iráni gyártmányú Sahíd drónt, továbbá két orosz gyártmányú Orlan drónt és egy X-59 rakétát lőttek le.

Az ukrán hatóságok beszámolója szerint országszerte legalább négy civil meghalt egy szilveszter éjszakai támadásban, és több tucatnyian megsebesültek. Klicsko azt közölte, hogy a negyedik áldozat, egy 46 éves kijevi lakos hétfőn reggel halt bele sérüléseibe egy kórházban.

Hatvanhárom orosz katona vesztette életét a Donyeck megyei Makijivka településén szilveszterkor az ukrán hadsereg amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőből leadott csapása során – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Korábbi ukrán közlések négyszáz halott és háromszáz sebesült orosz katonáról szóltak. A moszkvai beszámoló szerint az ukrán erők hat rakétát indítottak az egyik orosz alakulat ideiglenes szálláshelyéül szolgáló épület ellen, ebből kettőt az orosz légvédelem lelőtt, négy viszont eltalálta célpontját.

A tárca közölte, hogy az áldozatok hozzátartozói állami támogatást fognak kapni. A délnyugat-oroszországi Brjanszk megye kormányzója, Alekszandr Bogomaz hétfőn arról számolt be, hogy

ukrán dróncsapások rongáltak meg Klimovszkij körzetben egy helyi elektromos létesítményt, ami miatt több órán keresztül áramkimaradások voltak a régióban.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve közölte, hogy az orosz erők a donyecki és a harkivi régióban az ukrán oldalon harcoló „külföldi légió” több mint 70 „zsoldosával” végeztek ideiglenes körleteik ellen nagy pontosságú fegyverekkel végrehajtott csapásokkal. Mint mondta, a sebesültek száma száz fölött van.

Hozzátette, hogy „Krasznolimanszk irányában” luhanszki és donyecki deszantos egységek több mint 40 ukrán katonával végeztek, illetve

megsemmisítettek három páncélozott szállítójárművet és két kisteherautót.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 355 repülőgépet, 199 helikoptert, 2794 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7366 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 957 sorozatvetőt, 3763 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7876 speciális katonai járművet veszített.

A kijevi vezetés hétfőn azt közölte, hogy 2023 első perceiben az ukrán erők rakétacsapást mértek egy donyecki orosz bázisra, és több száz orosz katonát öltek. A moszkvai védelmi tárca nem cáfolta a légicsapás tényét, de szerintük a veszteségeik sokkal kisebbek, mint ahogy azt az ukránok állítják. Újabb dróntámadás érte az ukrán fővárost is.

Szinte az összes ablak betört az M1 Híradó riportjában bemutatott kijevi emeletes házban. A hatóságok szerint egy lelőtt orosz drón darabjai csapódtak a házba. A támadásnak nem volt halálos áldozata, mindössze egy sérültet kellett kórházba szállítani, mert megvágta az üveg.

„Egy hangos csattanást hallottunk éjjel, még a bútor is elmozdult. Már tartott a légiriadó, tudtuk, hogy robbanás történt. Kijöttem az erkélyre, és láttam, hogy az ablaktáblák kitörtek” – mondja az egyik lakó.

A városvezetés közlése szerint a Kijevre kilőtt csaknem kéttucatnyi drón mindegyikét sikerült megsemmisíteni. Az ukrán energetikai hálózat azonban újabb károkat szenvedett, ezért a fővárosban és más régiókban is szakaszosan szüneteltetik az áramszolgáltatást.

A donyecki Makijivka városában viszont az ukrán hadsereg hajtott végre rendkívül véres támadást. Az ukrán parancsnokság hétfőn azt közölte, hogy csaknem 400 ellenséges katona meghalt és több száz megsebesült, amikor január első perceiben rakétacsapást mértek az oroszok szálláshelyére. A Reuters hírügynökség által bemutatott videón látható, hogy az egykori szakiskola épülete teljes egészében megsemmisült az amerikai HIMARS-rakétavetők tüzében. Az orosz védelmi tárca elismerte a támadás tényét, de jelentősen kisebb veszteségekről számolt be.

„A kijevi rezsim hat rakétával csapást mért az orosz fegyveres erők egyik ideiglenes bevetési pontjára. Az orosz légvédelmi rendszerek két rakétát lelőttek, de négy, nagy erejű robbanófejjel felszerelt rakéta becsapódása 63 orosz katona halálát okozta” – mondta a minisztérium szóvivője.

A szakadár Donyecki Népköztársaság korábbi védelmi minisztere azonban közösségi oldalán sokkal nagyobb veszteségekről számolt be. Az egykori orosz hírszerzőtiszt, Igor Girkin szerint nemrég besorozott katonákról van szó. Úgy vélte, hogy a valóság az ukrán állításhoz áll közelebb és az áldozatok száma tényleg százakban mérhető. Sok ember sorsáról ráadásul semmit nem tudni, mert a legtöbben még mindig a romok alatt vannak. A Sztrelkov néven publikáló férfi a katonai vezetőket tette felelőssé. Mint írta: az ilyen tragédia bármikor megismétlődhet a HIMARS rakéták hatósugarán belül, ahol ennyire koncentrált a katonák és a felszerelés elhelyezése.

Eközben az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy Brüsszel folytatja Ukrajna pénzügyi támogatását, és hamarosan megtörténik a közelmúltban elfogadott, 18 milliárd eurós csomag első havi részletének folyósítása. Ursula von der Leyen egyúttal közösségi oldalán reményét fejezte ki, hogy mihamarabb tárgyalásokat folytathat Kijevben.

Ukrajna a tavaly február óta Oroszország által megszállt területeinek a negyven százalékát vette vissza – foglalta össze a 2022-ben elért harctéri eredményeket Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hétfőn a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A főparancsnok közölte, hogy 2022 folyamán az ukrán fegyveres erők több mint százezer orosz katonát öltek meg, továbbá megsemmisítettek csaknem 42 ezer orosz robbanóeszközt, több tízezer orosz katonai felszerelést és csaknem 1900 ellenséges légi célpontot.

„A 2022-es év örökre megváltoztatott minket, jelenünket és jövőnket” – írta, kiemelve, hogy az elmúlt évben Ukrajna és az ukrán hadsereg „világtörténelemet” írt. Kitért arra is, hogy

az Oroszország által megszállt összes ukrán területből 28 százalékot szabadított fel eddig a hadsereg.

Zaluzsnij szavai szerint az ukrán fegyveres erők kiképzése jelenleg 17 európai országban zajlik, a partnerállamoknak köszönhetően több mint 20 ezer katonát képeztek ki. 2022-ben több mint 600 ezer embert evakuáltak harcok sújtotta területekről, és több mint 2 millió tonna humanitárius szállítmányt indítottak útnak a felszabadított területekre – fejtette ki.

A főparancsnok kitért arra, hogy Ukrajna fegyvereket, lőszereket és anyagi támogatást kapott a partnerországoktól, és több mint ezer sebesült katona esett át külföldön gyógykezelésen, valamint rehabilitáción.

Az ukrán aknamentesítő szakemberek csaknem 42 ezer veszélyes tárgyat semmisítettek meg országszerte.

Mintegy 29 ezer katona kapott állami kitüntetést, közülük 160 kapta meg az Ukrajna Hőse címet – írta Zaluzsnij.

„Az ukrán fegyveres erők nap mint nap nemcsak Ukrajnáért, hanem a hozzánk lélekben közel álló Európáért is harcolnak, a béke, a biztonság és a szabadság megőrzéséért az egész világon. Biztosan győzni fogunk” – szögezte le a főparancsnok.

Hatvanhárom orosz katona vesztette életét a Donyeck megyei Makijivka településén szilveszterkor az ukrán hadsereg amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőből leadott csapása során – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Korábbi ukrán közlések négyszáz halott és háromszáz sebesült orosz katonáról szóltak. A moszkvai beszámoló szerint az ukrán erők hat rakétát indítottak az egyik orosz alakulat ideiglenes szálláshelyéül szolgáló épület ellen, ebből kettőt az orosz légvédelem lelőtt, négy viszont eltalálta célpontját.

Mintegy hét órán át tartó légvédelmi riadó volt érvényben hétfőre virradóan Ukrajnában, mert orosz drónok infrastrukturális létesítményeket támadtak a fővárosban és az ország több térségében.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester hétfőn arról számolt be, hogy az éjszaka folyamán Kijev felett 22, a kijevi régióban három drónt sikerült megsemmisíteni. Az ukrán főváros ellen az ötödik egymást követő éjszaka indítottak dróntámadás-sorozatot.

Olekszij Kuleba, a Kijevi terület katonai kormányzója hétfőn reggel a Telegram-csatornáján azt írta: az éjszakai támadássorozat során „egy kritikus infrastrukturális létestményt” és lakóépületeket ért csapás.

Éjszaka Kijevben vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be. Ennek részeként áramtalanították a hőszolgáltatókat, így leállt a távfűtés. A főváros vízellátásában nincs fennakadás – jegyezte meg a polgármester.

Az ukrán légierő parancsnoksága hétfőn arról számolt be, hogy az éjszaka 39 iráni gyártmányú Sahíd drónt, továbbá két orosz gyártmányú Orlan drónt és egy X-59 rakétát lőttek le.

Az ukrán hatóságok beszámolója szerint országszerte legalább négy civil meghalt egy szilveszter éjszakai támadásban, és több tucatnyian megsebesültek. Klicsko azt közölte, hogy a negyedik áldozat, egy 46 éves kijevi lakos hétfőn reggel halt bele sérüléseibe egy kórházban.

A tárca közölte, hogy az áldozatok hozzátartozói állami támogatást fognak kapni. A délnyugat-oroszországi Brjanszk megye kormányzója, Alekszandr Bogomaz hétfőn arról számolt be, hogy

ukrán dróncsapások rongáltak meg Klimovszkij körzetben egy helyi elektromos létesítményt, ami miatt több órán keresztül áramkimaradások voltak a régióban.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve közölte, hogy az orosz erők a donyecki és a harkivi régióban az ukrán oldalon harcoló „külföldi légió” több mint 70 „zsoldosával” végeztek ideiglenes körleteik ellen nagy pontosságú fegyverekkel végrehajtott csapásokkal. Mint mondta, a sebesültek száma száz fölött van.

Hozzátette, hogy „Krasznolimanszk irányában” luhanszki és donyecki deszantos egységek több mint 40 ukrán katonával végeztek, illetve

megsemmisítettek három páncélozott szállítójárművet és két kisteherautót.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 355 repülőgépet, 199 helikoptert, 2794 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7366 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 957 sorozatvetőt, 3763 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7876 speciális katonai járművet veszített.