Marics Peti
A német szövetségi külügyminisztérium azt tanácsolja, ha „nem szükséges”, senki ne utazzon Kínába – írta szombaton a tárca a Twitteren.
„A koronavírus-világjárvány 2020-as kezdete óta a fertőzések száma jelenleg a legmagasabb. A kínai egészségügyi rendszer túlterhelt, ugyanez vonatkozik a sürgősségi orvosi ellátásra” – magyarázta utazási és biztonsági tanácsait a német külügyminisztérium portálján.
Január 9-vel kezdődően a Kínából Németországra utazóknak kötelező lesz koronavírustesztet végezniük.
Világszerte 658 913 538 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 6 684 461 derül ki a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggel frissített adataiból.
Egy nappal korábban 658 249 823 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma pedig 6 681 966 volt.
A fertőzés 193 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 nevű vírus okozta Covid–19-nek az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje: 100 582 834. A halálos áldozatok száma 1 091 474.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Kína több mint 1100 olyan közösségimédia-fiókot függesztett fel, amelyek bírálták a kormány járványkezelési intézkedéseit.
A Kínában széles körben használt Sina Weibo közösségimédia-platform közlése szerint összesen közel 13 ezer olyan szabálysértéssel volt dolguk, amelyek a kormány koronavírus elleni rendelkezéseinek kidolgozásában részt vevő vagy az azt támogató szakértők, kutatók vagy egészségügyi dolgozók ellen irányult. Ennek következtében 1120 felhasználót függesztettek fel véglegesen vagy ideiglenesen.
Az országot kormányzó Kínai Kommunista Párt az elmúlt években nagy mértékben az egészségügyi és orvosi közösségre támaszkodott a járványügyi intézkedések hatásosságának és szükségességének igazolásában.
Az elmúlt időszakban Kína a kirobbanó tiltakozások hatására azonban szakított a csaknem három évig fennálló zéró covid politikájával, és jelentősen lazított a járványmegelőzési szabályokon. Nemcsak a karanténkötelezettség szűnt meg, de jórészt a tömeges teszteléssel is felhagytak, ezután nagy mértékben emelkedett a fertőzések és a halálozások száma.
A közelgő, két hét múlva esedékes kínai új év kapcsán a kínai közlekedési minisztérium arra kérte a lakosságot, hogy amennyire csak lehet, minimalizálják az utazások számát, különösen az olyan veszélyeztetett társadalmi csoportok védelmében, mint az idősebbek, a várandós nők, a gyerekek vagy a tartós betegségben szenvedők.
Januártól több európai ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Németország, Belgium és Svédország is szigorított a Kínából érkező beutazókra vonatkozó szabályokon, de ugyanígy tett Dél-Korea, Ausztrália és az Egyesült Államok is.
Kínában decemberben feloldották a koronavírus ellen hozott korlátozásokat, ezután rendkívül gyorsan kezdett terjedni a fertőzés, és a halálozási adatok is megugrottak. Jelentések szerint a kórházak telítődtek, és a krematóriumokban nem tudják tartani a tempót a folyamatosan érkező holtestekkel. A kínai kormány természetesen nem ismeri be, hogy mekkora a baj. December óta nem közlik a fertőzési adatokat, illetve
a korlátozások feloldása óta mindössze 22 halálos áldozatot ismertek el.
A kínai kormány gyakorlatát már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kritizálta szerdán. Közleményük szerint a Covid alureprezentálásának súlyos hatásai lehetnek az országra.
Bár a kormány nem közli a hivatalos esetszámokat, a hírekben megjelenő egyre több halott híresség miatt a kínai lakosság kezdi sejteni, hogy valami nincs rendben. A nagy számok törvénye alapján esélytelen, hogy a 22 hivatalosan elismert Covid-halott mind közéleti szereplő legyen.
Az elhunyt Csu Lan-lanról az Operawire szakportál azt írta, hogy szoprán volt, aki a Pekingi Operában énekelt. A művésznő az éneklés mellett kiváló szónok és táncos volt, valamint jártas volt a harcművészetekben is.
Csu Lan-lan mellett életét vesztette a kínai színész, Gong Jin-tang is, akinek halálhírét az új év első napján közölték. Gong rendkívül népszerű színész volt, aki az ország egyik leghosszabb ideje futó sorozatában, az In-Laws, Out-Lawsban is játszott. Rengeteg rajongója volt.
A veszteségek között lehet említeni az elismert forgatókönyvírót, Ni Csent is, aki a kínai kritikusok által a legjobb filmnek tartott Raise the Red Lantern című filmet jegyezte.
Nemrég közölték a híres újságíró, Hu Fu-ming halálát is, aki a Nanjing Egyetem professzora is volt.
A kínai médiá szerint december 21. és 26. között 16 tudós halt meg az ország legnevesebb tudományos és mérnöki akadémiáiról.
A halálesetek egyikét sem hozták összefüggésbe a Coviddal, de online így is elindultak találgatások.
A járványkorlátozások feloldása után az emberek gyorsan visszatértek a tömegközlekedéshez és az utcákra, a vírus terjedése azonban egyelőre komoly gondokat okoz a feldolgozóiparban és a világ legnagyobb kikötőiben -írja a vg.hu.
A tömegközlekedési és autózási adatok alapján a kínai nagyvárosok lakosai örülnek a kormánypolitikai gyökeres változásnak és a váratlan nyitásnak. Annak alapján, amilyen hamar visszatértek az emberek az utcákra, a kínaiak március végére képesek lesznek együtt élni a koronavírus-járvánnyal, állítja Larry Hu, a Macquarie Group Limited ausztrál globális pénzügyi szolgáltató csoport vezető kínai közgazdásza, aki szerint a drámai fordulat ugyan súlyosabb gazdasági visszaeséssel jár rövid távon, viszont azt is jelenti, hogy gyorsabb lesz a talpra állás.
A Baidu adatai szerint a múlt hetihez képest jelentősen nőtt a közlekedési forgalom Pekingben, Sanghajban, Kantonban és a többi nagyvárosban is. Többek között megugrott a metrón utazók száma – bár így is még csak a kétharmada az egy évvel ezelőttinek. A Caixin Insight Group kínai kutatóintézet decemberi felmérése szerint a szolgáltatóipari vállalatok optimizmusa másfél éves csúcsra ugrott, az üzleti aktivitás 48 pontra emelkedett a hathavi mélypontot jelentő novemberi 46,7 pontról.
Sanghaji kutatók tanulmánya szerint
a nagyvárosok a múlt év végére túljutottak a legutóbbi járványhullámon, a vidéki részeken pedig január közepére érnek csúcsra.
Ha hinni lehet a csungkingi hatóságoknak, akkor a 31 millió lakosú városban például kedden már csak háromezren keresték fel az úgynevezett lázklinikákat, ami komoly javulás a március közepén mért harmincezerhez képest. A kevésbé fejlett vidéki területeken, távoli tartományokban azonban komoly veszélyben vannak az idősek és a fokozottan veszélyeztetettek, mert nincs elég gyógyszer és intenzív ágy. A helyzet ráadásul jelentősen romolhat a január 21-én kezdődő holdújévi ünnep alatt, amikor hagyományosan több száz millióan kelnek útra.
Napi fertőzési adatokat a kínaiak december óta nem hoznak nyilvánosságra, a CNBC ellátási láncokat figyelő hőtérképe szerint azonban az esetek megugrása hatással van a feldolgozóipari megrendelések teljesítésére. A sok beteg miatt a gyárak még úgy is képtelenek a megrendelések teljesítésére, hogy például az Egyesült Államokból érkezők negyven százalékkal visszaestek a kereslethiány miatt, számolt be a portál.
„Mivel a munkaerő fele vagy akár háromnegyede fertőzött, és nem tud dolgozni, sok kínai gyártó nem képes megfelelően működni, az optimálisnál kevesebbet termel”
– idézték a hongkongi székhelyű HLS hajózási cég ügyfeleknek írt elemzését. Eszerint ez a jelenség a konténerfelvételt, -rakodást és -szállítást is érinti. „A holdújév után nagyon gyenge volumenre számítunk, mivel sok gyár lassította a termelést a növekvő fertőzésszám miatt, és kénytelenek törölni vagy elhalasztani a január második felére és február elejére vonatkozó szállításfoglalásokat” – összegeztek.
A tanulmány szerint a járvány miatt három fő kikötőben érzékelhetők az ellátási zavarok.
Közéjük tartozik a világ legnagyobb konténerkikötője, a sanghaji, ahol egyre nő a lemondások száma, mivel a gyárak egyszerűen képtelenek működni a sok beteg miatt.
Ugyanez a helyzet a világ negyedik legnagyobb konténerkikötőjében, a sencseniben is, a világ hatodik legnagyobb kikötője, a csingtaói pedig azt jelentette, hogy a környékbeli gyárak csupán a munkaerő negyedével dolgoznak, így képtelenek biztosítani a normális termelést. Maguk a kikötők is munkaerőgondokkal küzdenek, a lemondások ellenére Sanghajban, Ningpóban és Csingtaóban is nőtt a lemaradás.
Ezek az adatok tükrözik a szemtanúk beszámolóit, de éles ellentétben állnak a kínai állami sajtó jelentéseivel, amelyek igyekeznek megnyugtatni a közvéleményt arról, hogy ellenőrzés alatt tartják a járványt. „A gyáripari megrendelések 30-40 százalékkal visszaestek, így azt hihetnénk, hogy ez segít teljesíteni ezeket. Ez azonban nem így történik az ország bizonyos területein, ami aggasztó. Ráadásul figyelembe kell venni, hogy
a holdújév után újabb járványhullám jön,
így az első negyedév nagy kihívást jelent majd” – nyilatkozta a CNBC-nek Alan Baer, az OL USA szállítási szolgáltató vezérigazgatója.
Az interneten egyre több kritikus hang támadja azokat a tüntetőket, akik tavaly év végén a zéró-Covid-politika végét követelték. Sokak szerint a tüntetők halálra ítélték az idős embereket az országban.
A hivatalos kommunikáció ennek ellenére továbbra is az, hogy ugyan jelen van a Covid az országban, de a halálozásoknak csak kis százaléka köthető hozzá. A kormányhoz közeli kutatók az influenzát és más légúti betegségeket okolják.
A felhasználói szabályzatára támaszkodva a Sina Weibo közölte: tovább növelik a „törvényellenes tartalmak” elleni eljárások hatékonyságát annak érdekében, hogy „a felhasználók többségének egy harmonikus és befogadó közösségnek adhassanak teret”.