Nem sikerült dönteni a Leopard 2 tankokról, de „ütőképes” támogatási csomagot kap Ukrajna

Nem sikerült döntést hozni az Ukrajna önvédelmét támogató országok pénteki németországi miniszteri tanácskozásán arról, hogy kaphat-e az ukrán hadsereg a német kormánytól Leopard 2 típusú harckocsikat.

A Ramstein amerikai légi támaszponton 54 ország képviselőinek részvételével tartott tanácskozás levezető elnöke, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter az ülés utáni tájékoztatóján kiemelte, hogy igen átfogó és ütőképes támogatási csomagról egyeztek meg, amelynek révén Ukrajna első alkalommal kap nyugati gyártmányú modern harckocsit. Ez a brit Challenger 2, amellyel Nagy-Britannia támogatja Ukrajnát.

A világ legerősebb harckocsijának számító német Leopard 2 ügyéről azonban még nem egyeztek meg – jelezte Lloyd Austin, kiemelve, hogy Németország ettől függetlenül „megbízható szövetséges”.

Boris Pistorius német védelmi miniszter a tanácskozás szünetében tett sajtónyilatkozatában ismertette, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, felmérik a német haderőben használt Leopard 2 állományt, és az Ukrajnát támogató partnerekkel együttműködve a lehető leghamarabb döntenek.

A tárgyalások szünetében a német miniszter, utána pedig az amerikai miniszter is hangsúlyozta: soha nem volt szó arról, hogy Berlin akkor támogatja Ukrajnát Leopard 2-vel, ha Washington ugyanilyen kategóriájú amerikai harckocsikkal, M1 Abrams-ekkel segíti a védelmét. Ilyen összefüggés nincs – jelentette ki mindkét politikus.

Lloyd Austin hangsúlyozta, hogy nem egyetlen „platformtól”, fegyverrendszer-típustól függ a védekezés sikere, az Ukrajnát támogató országok pedig tovább folytatják az ukrán önvédelmi képességek erősítését. Így az Egyesült Államok további 2,5 milliárd dollár értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának. Ez már a harmincadik, és a legnagyobb támogatási csomag – mutatott rá a miniszter.

Washington a többi között 59 Bradley harckocsit, 90 Stryker páncélozott harcjárművet és 350 páncélozott terepjárót küld az ukrán hadseregnek.

Egy sor további ország is újabb komoly támogatást nyújt, egyebek között a légvédelem és a tüzérség megerősítésére – mondta a miniszter.

Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Mark Milley tábornok kifejtette, hogy az ukrán erőknek a fegyverek és járművek mellett sok egyéb elemből, köztük kiképzési programokból összeálló új nemzetközi támogatási csomaggal együtt is „nagyon-nagyon nehezen” sikerülne az idén kiszorítani az orosz csapatokat az elfoglalt területekről.

A 2023-ra kitűzhető cél inkább a Harkivtól Herszonig húzódó, több száz kilométeres front stabilizálása és minél nagyobb terület visszafoglalása lehet – mondta Mark Milley. Ugyanakkor a háborút akár azonnal meg lehetne állítani, ez kizárólag Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik – tette hozzá.

Még meg sem száradt a tinta Boris Pistorius miniszteri kinevezésén, máris komoly megpróbáltatások elé néz. Nem akárki érkezett Németországba: az amerikai védelmi miniszter. Méghozzá azért, hogy jobb belátásra bírja vonakodó szövetségesét. Lloyd Austin azt szeretné, ha a németek végre nem akadékoskodnának a harckocsiszállítások tekintetében. Ezzel szemben Berlin azt mondja, hogy ha az USA elküldi saját Abrams tankjait, akkor ők is hajlandók lesznek megtenni ezt a lépést. Addig nem. Amerikai tisztviselők érvelése szerint az Abrams túl sok üzemanyagot fogyaszt ahhoz, hogy Kijev kifeszített logisztikai rendszere el tudja látni, így Európának kell lépni.

Miközben Ukrajna egyre elkeseredettebben könyörög a Nyugatnak, hogy küldjenek neki modern, nehéz harckocsikat, a németek és az amerikaiak egymásra mutogatnak a kérdésben. A csütörtöki tanácskozások, melyek során találkozik Lloyd Austin amerikai és a frissen kinevezett Boris Pistorius német védelmi miniszter, minden bizonnyal pontot tesznek majd a feszült folyamat végére. A találkozó akár a háború kimenetelére is hatással lehet – legalábbis a Reuters szerint.

A napokban olyan országok, mint Kanada, Hollandia és Svédország egymás után tettek bejelentéseket arról, hogy páncélozott járművekből és légvédelmi eszközökből álló új csomagokat adnak át Ukrajnának. Kijevet azonban egy ideje szinte kizárólag a harckocsik izgatják.

Andrij Jermak elnöki tanácsadó Telegram-bejegyzésében úgy fogalmazott, „a tankok kérdését a lehető leghamarabb le kell zárni, (…) a lassúságért ukrán emberek életével fizetünk”.

Ahhoz, hogy tankok érkezhessenek Ukrajnába, fel kell oldani a Washington és Berlin közötti patthelyzetet, amely eddig megakadályozta, hogy a szövetségesek elküldjék a Leopard 2 harckocsikat. Washington szerint az egyetlen reális opció, mely nagy mennyiségben áll rendelkezésre Európában, valamint üzemeltetése is megoldható, az a német Leopard 2-es tank.

Ezzel szemben Berlin azt mondja, hogy ha az USA elküldi saját Abrams tankjait, akkor hajlandó megtenni ezt a lépést. Addig nem. Amerikai tisztviselők szerint azonban az Abrams túl sok üzemanyagot fogyaszt ahhoz, hogy Kijev feszített logisztikai rendszere el tudja látni.

Véleménycikket tett közzé nemrég az ukrajnai háború témájában Condoleezza Rice, aki 2005 és 2009 között volt az Egyesült Államok külügyminisztere, valamint Robert M. Gates, aki pedig 2006 és 2011 között a védelmi tárca vezetője volt. Cikkükben Putyin történelmi küldetésével, az ukránok teljesítőképességével, az USA szerepével és hosszútávú érdekeivel foglalkoznak. Véleményük szerint Amerika nem nézheti ölbe tett kézzel az orosz nyomulást, megállításának pedig egyetlen módja van, elképesztően sok fegyverrel ellátni a bátran küzdő ukránokat.

A szerzők úgy látják, Vlagyimir Putyin továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy egész Ukrajnát ismét orosz ellenőrzés alá vonja, vagy amennyiben ez nem lehetséges, életképes országként „megsemmisítse”. Történelmi végzetnek tartja az Orosz Birodalom visszaállítását, mivel – ahogy azt Zbigniew Brzezinski már évekkel ezelőtt megjegyezte –

„Ukrajna nélkül nem létezhet Orosz Birodalom”.

Putyin valószínűleg úgy gondolja, az idő az ő oldalán áll, és ki tudja fárasztani az ukránokat, az Egyesült Államok és Európa egysége, valamint az Ukrajnának nyújtott támogatásaik pedig végül megszakadnak majd. Ez nem lesz könnyű, de a szerzők szerint az orosz nép felkészült a hosszú küzdelemre, hiszen ennél „sokkal rosszabbat is elszenvedtek már”.

Putyin számára a vereség nem opció, ezért nem engedheti át Ukrajnának a már Oroszország részévé nyilvánított területeket – véli Rice és Gates.

Arra lehet számítani, hogy az orosz elnök türelmes lesz a kérdésben: ha idén katonailag nem tud sikerrel járni, akkor a kelet- és dél-ukrajnai pozíciói megtartására helyezi majd a hangsúlyt, amelyek a jövőben kiindulópontot jelenthetnek az újabb offenzívákhoz.

A cél a Fekete-tengeri partvidék, a teljes Donbasz régió, majd nyugati területek ellenőrzés alá vonása lehet.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Castel: Minden háborúnak van egy eszkalációs tendenciája, minél kiterjedtebb, annál nehezebb kézben tartani – interjú

„Azok, akik egyenlőségjelet tesznek a Szovjetunió és Oroszország közé, vagy végzetesen tévednek, vagy megpróbálnak megtéveszteni minket” – mondja Robert C. Castel a hirado.hu-nak adott évvégi interjújában.

És hogy mi a helyzet Ukrajnával? A szerzők szerint ugyan az ukránok hősiesen reagáltak az invázióra, a hadsereg kiválóan teljesített; az ország gazdasága azonban romokban hever, emberek milliói menekültek el, az infrastruktúra szinte teljesen tönkrement, ásványkincseik, ipari kapacitásaik és jelentős mezőgazdasági területeik nagy része orosz ellenőrzés alá került.

Az ukrán állam jelenleg „teljes mértékben a Nyugat által biztosított mentőövektől függ”.

Ezért könnyen lehet, hogy amennyiben nem tudnak katonai sikereket elérni a közeljövőben, fokozódni fog a nyugati nyomás, hogy kezdjék meg a tűzszüneti tárgyalásokat. Ugyanakkor ez mindenképp az oroszokat hozná előnyös helyzetbe, ami „elfogadhatatlan”.

A volt amerikai miniszterek kifejtik azt is, hogyan lehet elkerülni egy ilyen forgatókönyvet: Ukrajna brutális mértékű felfegyverzésével. Ennek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy elrettentse az oroszokat újabb offenzíváktól, és lehetővé tegye Ukrajna számára, hogy visszaszorítsa a betolakodókat a keleti és déli régiókban. Még több páncélos kell. A Bradley harcjárművek átadása dicséretes lépés volt, bár kissé későn jött.

„Mivel az amerikai Abrams nehéz harckocsik küldése komoly logisztikai kihívásokkal jár, Németországnak és más szövetségeseknek kellene ezt az igényt kielégíteniük”

– fogalmaznak a szerzők. És ez még mindig csak a kezdet. A NATO-tagoknak nagyobb hatótávolságú rakétákat, korszerű drónokat, jelentős lőszerkészleteket, több felderítési és megfigyelési eszközt és egyéb felszerelést is biztosítaniuk kell az ukránoknak, méghozzá minél gyorsabban.

A szerzőpáros szerint nem szabad legyinteni a háborúra, mondván földrajzilag távol esik az Egyesült Államok területeitől, hiszen az USA „saját bőrén tanulta meg – 1914-ben, 1941-ben és 2001-ben –, hogy a jogállamiság és a nemzetközi rend elleni indokolatlan agressziót és támadást nem lehet figyelmen kívül hagyni”. Fontos dolgot mondanak ki, amikor leszögezik:

„van egy elszánt partnerünk, aki hajlandó viselni a háború következményeit, hogy a jövőben ne nekünk kelljen ezt megtennünk”.

Condoleezza Rice és Robert M. Gates egyetértenek a Biden-kormányzat azon elhatározásával, hogy el akarja kerülni a közvetlen konfrontációt Oroszországgal, ugyanakkor megjegyzik, „egy felbátorodott Putyin” nem biztos, hogy „hagy nekünk ilyen választási lehetőséget”. Itt az idő tehát, hogy közvetett módon állítsák meg az oroszokat.

„Ez a történelem tanulsága, amelynek vezérelnie kell bennünket, és ez teszi sürgőssé a meghozandó intézkedéseket, még mielőtt túl késő lenne”

– zárul a véleménycikk.

Jelentősen növelheti az ukrán hadsereg szárazföldi harci képességeit a szerdán bejelentett francia, illetve az egyelőre csak belengetett amerikai páncélos járművek szállítása. Mindez szintlépést jelenthet a fegyverszállításokban. A Nyugat egyre kevésbé foglalkozik azzal, mit szól Moszkva ahhoz, hogy egyre jobban belekeveredik az Ukrajna ellen vívott háborúba. Közben az ukránok továbbra is keveslik a felajánlásokat, és igyekeznek még jobb, még modernebb eszközöket beszerezni az Egyesült Államokból.

Emmanuel Macron elnök szerdán francia fejlesztésű könnyű harckocsikat kígért Ukrajnának. Csütörtökön Joe Biden amerikai elnök újságírói kérdésre válaszolva közölte, az Egyesült Államok is fontolgatja Bradley típusú páncélozott járművek szállítását Kijev részére.

Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő szerint Bradley harckocsik is szerepelnek az újabb fegyvercsomagban, amelyet már ezen a héten bejelenthetnek

– értesült a The Washington Post.

Nem bóvlit küldenek a franciák

A francia AMX–10 RC könnyű, kerekeken mozgó harckocsit 1981 óta gyártják, és jelenleg is több mint 240 darab van szolgálatban a francia hadseregnél, igaz, fokozatosan vonják ki őket a forgalomból. A járművet általában veszélyes környezetben felderítő feladatokra, csapatszállításra és tűztámogatásra alkalmazzák. 105 milliméteres lövege elmarad a modern harckocsik szintjétől, ám a járművet rendkívül mozgékonynak és jó manőverezőnek tartják a szakértők.

AMX–10 RC egy 2021-es párizsi felvonuláson (Forrás: Wikipédia)

Szállítását szerda este jelentették be, miután Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök telefonbeszélgetést folytatott. Egyelőre nem világos, hogy hány ilyen járművet szállít Franciaország Ukrajnába, ezek mikor érkeznek meg, és mikor állhatnak szolgálatba.

A Bradley ott volt az öbölháborúban és az iraki harcokban is

Az Omar Bradley, második világháborús amerikai tábornokról elnevezett, több mint 20 tonnás páncélos harcjármű akár 66 kilométer/órás sebességre is képes. Elsődleges feladata, hogy védett szállítást biztosítson a gyalogsági osztagok számára. A Bradley-ről köztudott, hogy nem tartozik a különösen sebezhető harcjárművek közé, ezért nem könnyű likvidálni, az pedig külön érdekesség, hogy az öbölháborúban eredményesen vette fel a harcot a szovjet gyártmányú, az oroszok által ma is nagy számban használt T–72-es harckocsikkal szemben.

M3 Bradley (Forrás: Wikipédia)

A jármű az 1980-as évek közepe óta az amerikai hadsereg alapvető csapatszállító eszköze a harcmezőkön. Az amerikai hadsereg több ezer ilyen páncélozott járművel van felszerelve, ezek egy részének átengedése jelentősen megnövelhetné az ukrán szárazföldi erők harci képességeket. „A Bradley jelentős előrelépés lenne a jelenlegi ukrán harcjárművekhez képest” – mondta David Perkins nyugalmazott tábornok a Bloombergnek. Perkins szerint a Bradley „több mint egyenrangú” az orosz gyalogsági harcjárművekkel és T–72-es harckocsikkal.

Ismét egy mérföldkő – felkészül Németország?

A vélhetően nemsokára meginduló páncélos járművek szállítása újabb szintlépést jelenthet az Ukrajnának nyújtott fegyverszállításokban. A Nyugat eleddig következetesen elutasította a páncélosokra vonatkozó ukrán kéréseket azzal érvelve, hogy ez logisztikailag túl bonyolult lenne ahhoz, hogy Ukrajnának érdemben hasznos legyen – emlékeztet a Washington Post cikke. De az ilyen fejlett eszközök szállítása azért is problémásnak számított, mert úgy tűnt, a Nyugat nem akarja túlfeszíteni a húrt Oroszországgal. Ez a hozzáállás azonban megváltozott, többek között a HIMARS rakétarendszerek december végén bejelentett szállításával.

Németország esete érdekes. Berlin már többször is kijelentette, nem tudja teljesíteni a Marder gyalogsági harcjárművekre és Leopard 2 harckocsikra vonatkozó ukrán kéréseket. A németek úgy fogalmaztak, nem kívánnak elsőként ilyen fegyvereket biztosítani Kijevnek. Lehet, hogy a legújabb bejelentések hatására újragondolják majd korábbi álláspontjukat?

Az ukránok örülnek, de ennél is sokkal többet akarnak

Szerdán az ukrán néphez intézett esti beszédében Zelenszkij megköszönte Macronnak a segítséget, egyúttal kijelentette,

„nincs észszerű oka annak, hogy Ukrajna még nem kapott nyugati típusú harckocsikat”, utalva arra, hogy a mostani bejelentések sem érintették az ukránok által régóta vágyott, rendkívül komoly erőt képviselő amerikai Abrams vagy német Leopard lánctalpasokat.

Hozzátette: „pontosan ebben az évben kell véget vetnünk az orosz agressziónak, és nem szabad elhalasztanunk egyetlen olyan védelmi képesség erősítését sem, amely felgyorsíthatja a terrorista állam legyőzését. A modern nyugati páncélozott járművek, harckocsik csak az egyik ilyen kulcsfontosságú képességet jelent.”

A France 24 idézi Shashank Joshi, a The Economist szerkesztőjének szavait, aki azt mondta, Ukrajna minél hamarabb nagyszabású offenzívát akar indítani, és ehhez több, nagy létszámú, mozgékony páncélos hadosztályra van szüksége. A lap szerint az ukránok tehát nyíltan beszélnek arról, hogy több páncélozott járműre van szükségük.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója decemberben Karácsonyi kívánságlistám címmel tett közzé bejegyzést a Twitteren, melyben azt írta, a(z azóta megkapott) Patriot rakétarendszer mellett szintén amerikai ATACM nagy hatótávolságú rakétákra, valamint Abrams, Leopard és Marder harckocsikra van szüksége Ukrajnának.

Szintén a Twitteren szorgalmazta a Leopard tankok Ukrajnába szállítását Guy Verhofstadt, a Renew Europe európai parlamenti frakció EP-képviselője. Szerinte a tegnapi bejelentések után most már nincs hová bújnia a német kormánynak.

Az amerikaiak hajlandók csúcsharckocsit küldeni, de csak nagyon sok pénzért

Legkomolyabb technikájukat, úgy tűnik, az amerikaiak sem adják ingyen. A lengyel védelmi miniszter szerda délelőtt jelentette be, hogy 1,4 milliárd dolláros szerződést írt alá az Abrams harckocsik második részletének, 116 darab M1A1 Abrams típusú tanknak a megvásárlásáról. Varsó ezzel egyébként több mint 300 szovjet szovjet T–72-es harckocsit vált majd le, amelyek jelentős részét tavaly nyáron adtak át Ukrajnának. Lengyelország az első európai ország, mely Abrams harckocsikat kapott az Egyesült Államoktól, ezeket Washington 2025 és 2026 folyamán szállítja le Varsónak.