Nagy jelentőségű az azeri gáz

Európa energiabiztonsága szempontjából nagy jelentősége van Azerbajdzsánnak, ahonnan Bulgáriába, Romániába, Magyarországra és Szlovákiába is érkezhet gáz. Ehhez azonban jelentős fejlesztésekre van szükség, amelynek kivitelezéséhez a négy ország Brüsszeltől kért támogatást.

Stratégiai szintre emelkedett Azerbajdzsán és Magyarország együttműködése – állapította meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az azeri kollégájával, Mikayil Jabbarovval folytatott tárgyalását követő sajtótájékoztatón. A tárcavezető hangsúlyozta: nagyot változott a világ az elmúlt évtizedben, és az Európát sújtó energetikai váláság miatt különösen megnőtt Azerbajdzsán jelentősége.

„Új energiaforrásokra, energiaszállítási útvonalakra van szükség az ellátás biztonsága érdekében” – fogalmazott a miniszter, majd kiemelte: rövid és középtávon Azerbajdzsán a legjobb lehetőség. A kormány célja, hogy mielőbb bevonja az azeri gázt a magyar ellátásba. Ehhez azonban jelentős infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, többek között új interkonnektorokat kell építeni.

A beruházás finanszírozása érdekében hazánkkal együtt Bulgária, Románia és Szlovákia az Európai Bizottsághoz fordult támogatásért. „Most kiderül, hogy Brüsszel csak beszélt a diverzifikáció fontosságáról, vagy valóban kész lépéseket is tenni” – jegyezte meg Szijjártó Péter.

Mikayil Jabbarov nagyra értékelte a magyarok barátságát, és kiemelte az üzleti kapcsolatok jelentőségét.

Közép-Európa súlyos veszélyeknek van kitéve az ukrajnai háború és a fokozott migrációs nyomás miatt, de Magyarország földgázellátása biztosított, egyebek mellett a Bulgáriához hasonló, megbízható tranzitállamoknak is köszönhetően – közölte korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter  Szófiában.

„Magyarország energiaellátása azért van biztonságban, mert a szállítóink és a tranzitországaink egyaránt megbízhatók” – hangsúlyozta a miniszter a tárca közleménye szerint. Hozzátette: Bulgárián keresztül tavaly 4,8 milliárd köbméter földgázt tudtunk vásárolni, és az is megnyugtató, hogy a szófiai kormány többször világossá tette, hogy a jövőben is biztosított lesz ez a szállítási útvonal.

A Nikolaj Milkov bolgár külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón Szijjártó Péter emellett arról számolt be, hogy Közép-Európa súlyos veszélyeknek van kitéve az ukrajnai háború és a fokozott migrációs nyomás miatt.

„Bulgáriát és Magyarországot egyszerre sújtják a háború következményei, egyszerre nézünk szembe energiaellátási kihívásokkal és szembesülünk azzal, hogy a legforgalmasabbá váló migrációs útvonalon egyre nagyobb nyomás hárul ránk” – mutatott rá.

Kiemelte, hogy ez a helyzet megnöveli a jelentőségét a kiszámítható, korrekt együttműködésnek a két ország között. Bulgária az egyik legfontosabb tranzitországa Magyarországnak a gázellátás szempontjából, és megnyugtató számunkra, hogy a bolgár kormány többször világossá tette, hogy ezt a megbízható tranzitszerepüket a jövőben is folytatni fogják.

Hozzátette: Magyarország számíthat arra, hogy a földgázellátás a Bulgárián keresztüli biztonságos szállításoknak köszönhetően továbbra is garantált lesz.

Szijjártó Péter szerint az energiabiztonság nem ideológiai vagy politikai, hanem fizikai kérdés, és Magyarország ellátása azért is biztosított, mert a szállítók és a tranzitországok is megbízhatók.

Stratégiai célkitűzésnek nevezte emellett a szoros együttműködést az új források bevonása érdekében, és hangsúlyozta, hogy például az azeri gáz szerepének növeléséhez komoly infrastruktúra-fejlesztések szükségesek.

„Ez európai kérdés, ezért azt gondolom, hogy mi, közép-európaiak, jogosan várjuk el az Európai Uniótól, hogy adjon támogatást azokhoz az új csővezeték-építésekhez és infrastrukturális fejlesztésekhez, amelyek szükségesek a közép-európai földgázellátás jövőbeli biztonságához” – jelentette ki.

Emlékeztetett, hogy a különböző EU-s tiltások miatt mára teljesen ellehetetlenült a nukleáris fűtőelemek korábbi légi szállítása Oroszországból, ezért a magyar kormánynak új útvonalat kellett találnia.

„December óta a magyarországi atomerőmű működéséhez szükséges fűtőelemek Oroszországból Bulgárián és Románián keresztül érkeznek Magyarországra, vasúti szállítással a várnai kikötőn keresztül, amit ezúttal is köszönök” – mondta.

Azerbajdzsánból kiindulva, Georgián és Románián átfutva hazánkba érkező áramvezetékről szóló megállapodást írt alá Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Bukarestben. A Fekete-tenger alatt létrejövő több mint 1000 kilométeres vízalatti vezeték a Kaszpi-térségben, vagyis az Azerbajdzsánban és Georgiában előállított „zöld áramot” fogja Közép-Európába, így Romániába és Magyarországra szállítani .

Orbán Viktor még decemberben egy bukaresti tanácskozás kapcsán hangsúlyozta, hogy az Európai Unió stratégiai vákuumban van, amelyben az országok vezetőinek kell gondoskodniuk arról, hogy megteremtsék országaik számára a gazdasági és energiabiztonságot. Hozzátette: a megoldás új energiaforrások keresése és beszállítása Európának.

Észszerű közelségben a Kaszpi-tenger körül van energiaforrás, és ennek kiaknázására jelent innovatív megoldást a most bejelentett vezeték – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor kiemelte,

a mostani európai helyzet „olyan zavaros, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa”.

Háború van a szomszédunkban, van egy súlyos energiaválság – amely nemcsak ár-, hanem ellátási válság is –, közben az egész európai gazdaságon végig söpör az infláció, az európai vezetők úgy döntöttek, hogy szétválasztják az orosz gazdaságot és az európai gazdaságot, és ráadásul az Egyesült Államokban soha nem látott, Európát is sújtó piacvédelmi intézkedéssorozat vette kezdetét – sorolta.

Mindez azt jelenti, hogy véget ért az európai gazdaságtörténetnek az a korszaka, amelyben olcsó nyersanyagot és energiát hoztunk be Oroszországból, cserében nyugati technológiát adtunk, és ez mindkét fél számára gazdasági növekedést és katonai biztonságot eredményezett. Új stratégia viszont nincs, ezért alakult ki stratégiai vákuum – mutatott rá.

Hangoztatta: ebben a helyzetben csak az innováció jelent megoldást, és a most bejelentett vezeték igazi innovatív beruházás. Az elsősorban szél- és napenergia-termelésből Azerbajdzsánból villamos energiát szállító, tenger alatti vezeték 1195 kilométer hosszúságú lesz, és gyors internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábellel is összeköti majd Romániát és Georgiát.

Kapacitása eléri az 1000 megawattot.

A szerződést Orbán Viktor mellett Nicolae Ciuca román kormányfő, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Irakli Garibasvili georgiai miniszterelnök írta alá Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök jelenlétében.

A miniszterelnök felszólalásában méltatta, hogy az EU az elmúlt időszakban sok figyelmet fordított Azerbajdzsánra, fejlesztette az együttműködést, és Ilham Aliyev azerbajdzsáni államfő is nyitott volt együttműködésre. „Én is több mint egy évtizede tapasztalom azt, hogy Azerbajdzsánra mint megbízható partere mindig számíthat az Európai Unió” – jelentette ki.

Létrejött a politikai megállapodás, amelynek értelmében vállalatközi tárgyalások indulhatnak a katari földgáz jövőbeli vásárlásáról az MVM és a QatarEnergy között – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyancsak decemberben Dohában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a katari energiaügyi és külügyminiszterrel folytatott egyeztetéseit követően leszögezte, hogy Európa súlyos energiaellátási válsággal néz szembe, ennek megoldásához pedig a „kifejezetten elhibázott” olaj- vagy gázársapka sem visz közelebb.

„A megoldás egyértelmű kellene, hogy legyen: minél több földgáz jut vagy jutna el az európai piacra, annál biztosabb és biztonságosabb lenne Európa ellátása, s annál alacsonyabb áron tudnánk vásárolni” – szögezte le.

Az újabb források bevonását sürgetve pedig emlékeztetett, hogy Katar a világ harmadik legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik, a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjában pedig a globális ranglista második helyén áll, a közel-keleti ország ráadásul fejlesztéseket hajt végre a kitermelés és a szállítási kapacitások terén.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy szerdán megkötötték a politikai megállapodást, amelynek alapján vállalatközi tárgyalások indulhatnak a katari földgáz esetleges jövőbeli vásárlásáról az MVM és a QatarEnergy között.

A cél, hogy egy üzletileg működőképes megállapodás keretében a megnövekedő katari LNG-kapacitás egy részét számításba lehessen venni a magyar földgázellátás garantálása érdekében – mutatott rá.

Kiemelte ugyanakkor, hogy itt az Európai Uniónak is szerepe van, mivel infrastrukturális fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a dél-európai vagy délkelet-európai LNG-terminálokból nagyobb mennyiségű földgáz érkezhessen Magyarországra.

A miniszter ezután aláhúzta, hogy a mostani gazdasági nehézségek közepette különösen fontos minél jobb kapcsolatot ápolni a világgazdaság egészére hatással lévő országokkal, és Katar is ilyen, amellyel az együttműködés mindig is a kölcsönös tiszteleten alapult, a viszony további fejlesztésének semmilyen politikai akadálya nincs.

Közölte, véglegesítették a beruházások kölcsönös védelméről szóló megállapodást, ami a katari befektetések Magyarországra vonzásában fontos lépés lehet. Hozzátette: tavaly megdőlt a kétoldalú kereskedelem rekordja, elérve a 60 millió dollárt, és idén is folytatódott a bővülés.

Üdvözölte, hogy Budapest és Doha között közvetlen légi összeköttetés van a hét szinte minden napján, és rámutatott, hogy a kihívásokkal szembenéző idegenforgalmi szektornak nagy szüksége van a turisták számának növekedésére.

Fontosnak nevezte az energiabiztonság és a gazdaság szempontjából, hogy az EU szorosabbra fűzze kapcsolatait a Perzsa-(Arab)-öböl országaival, és szavai szerint ennek alapja a kölcsönös tisztelet kell legyen.

„Ha kioktató, lenéző, leckéztető stílussal közelítünk a katariakhoz, akkor abból nem lesz kölcsönös előnyökre alapuló együttműködés” – figyelmeztetett.

Szijjártó Péter leszögezte: Magyarország és Katar azonos állásponton van az ukrajnai háború kapcsán. „Természetesen a háborút mindketten elítéljük, ugyanakkor mindketten békét akarunk” – mondta, azt hangoztatva, hogy ez csak tárgyalások útján jöhet létre, ahhoz pedig nyitva kell tartani a kommunikáció csatornáit.

„Aki felszámolja a közvetlen kommunikációs csatornákat, az gyakorlatilag a béke reményét adja fel, és aki a béke reményét adja fel, az a történelem rossz oldalára kerül” – fogalmazott.