Nagy-Britannia is harckocsikat kíván szállítani Ukrajnának

Nagy-Britannia harckocsikat kíván átadni az ukrán fegyveres erőknek – közölte szombaton Rishi Sunak brit miniszterelnök.

A Downing Street tájékoztatása szerint Sunak telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek elmondta, hogy a brit kormány az eddigieknél intenzívebb támogatást kíván nyújtani Ukrajnának, és ennek jegyében Challenger 2 típusú harckocsikkal és további tüzérségi rendszerekkel látja el az ukrán hadsereget.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harmadik generációs harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregnél.

A londoni miniszterelnöki hivatal a szombati telefonos megbeszélésről szóló tájékoztatásában nem részletezte, hogy a brit kormány hány Challenger 2 harckocsit szállítana Ukrajnának, és azt sem, hogy a szállítások mikor kezdődnek.

A Downing Street ismertetése szerint ugyanakkor Sunak és Zelenszkij elismeréssel nyugtázta más országok hasonló támogatási kötelezettségvállalásait, köztük azt a felajánlást, amelyet Lengyelország tett a minap egy harckocsiszázadnyi Leopard tank ukrajnai szállítására.

A londoni miniszterelnöki hivatal adatai szerint Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója volt 2022-ben az Egyesült Államok után.

Rishi Sunak november második felében Kijevben járt, ahol találkozott Zelenszkijjel és bejelentette, hogy Nagy-Britannia 50 millió font (csaknem 23 milliárd forint) értékben légvédelmi eszközöket is szállít Ukrajnának.

A Downing Street akkori ismertetése szerint a jelentős légvédelmi fegyvercsomag célja az ukrán civil lakosság, valamint a kritikus fontosságú országos infrastrukturális hálózat megvédése az intenzív orosz légicsapásoktól.

London a program keretében 125 légvédelmi löveget ad Ukrajnának, valamint olyan technológiákat, amelyeket az Irán által Oroszországnak szállított drónok ellen lehet bevetni. E technológiák között szerepel többtucatnyi radar és a drónok elleni elektronikus hadviselésre használható eszköz.

Nagy-Britannia azonban harckocsik szállítására most először tett ígéretet az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta.

A berlini kormány már a jövő héten döntést hozhat a Leopard típusú harckocsik Ukrajnába történő szállításáról – számolt be a Bloomberg hírügynökség két független, ám meg nem nevezett német kormányzati forrásra hivatkozva pénteken.

Olaf Scholz kancellár „a rá nehezedő, egyre növekvő nemzetközi nyomás hatására” már a jövő héten jóváhagyja a Leopard-harckocsik szállítását – áll a lap cikkében.

A Bloomberg ezt azzal indokolja, hogy az úgynevezett „ukrán kapcsolattartó csoport” tagjai január 20-án az Egyesült Államok legnagyobb németországi bázisára, Ramsteinbe érkeznek tárgyalni, ezért addigra meg kell születni a kormányhatározatnak.

Továbbra is nagy nyomás nehezedik Németországra, ugyanis számos nyugati ország Leopard 2-es páncélozott harckocsik szállítását sürgeti, mellyel Ukrajnát támogatnák a háborúban. A német vezetés most egy újabb dilemma előtt áll, és elképzelhető, hogy ugyanúgy, mint a Marder páncélosok esetében, döntése során újra az Amerikai Egyesült Államokra támaszkodhat.

Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök telefonon egyeztetett a múlt héten az Ukrajnának szánt további katonai segélyek ügyében, melyet követően Németország negyven Marder típusú páncélozott harcjármű szállítását jelentette be, amely már az idei év első negyedében megvalósulhat.

Német Marder tankok. Fotó: EPA/TIMM SCHAMBERGER

Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, a német kormány döntését hosszas huzavona előzte meg, ugyanis Olaf Scholz kijelentette, a páncélosok szállítása ügyében Németország nem lép egyedül.

A patthelyzetet megtörve, Emmanuel Macron francia államfő a hónap elején közölte,

könnyen mozgó felderítő páncélosokat küld Ukrajna számára, mellyel a német kancellár számára már nem maradt több kibúvó, így végül Scholz kötélnek állt, ezáltal Ukrajna negyven Marder típusú harckocsihoz juthat.

A Németországra nehezedő nyomás azonban azóta sem szűnik, ugyanis már nem csupán a német politikusok, hanem Franciaország, az Egyesült Királyság, illetve Lengyelország is modern páncélosok szállítását sürgetik, így a német vezetés ismét lépéskényszerbe került.

Az Egyesült Királyság Challenger 2-es típusú járművek átadását fontolgatja

A NATO megnövelt Előretolt Jelenlét (enhanced Forward Presence, eFP) műveletének keretében szolgáló brit egység Challenger 2-es harckocsija az Urban Steele fedőnevű hadgyakorlaton a lettországi Adazi támaszpontján 2020. június 18-án. MTI/EPA/Valda Kalnina

Az Egyesült Királyság terveiről – miszerint az ország Challenger 2-es típusú járművek átadását fontolgatja – nem rég röppent fel a hír, amellyel kapcsolatban a német kormányszóvivő úgy fogalmazott,

London terve sem változtatja meg a német kormány álláspontját, amely továbbra is elutasítja a Leopard 2-es tankok Ukrajnának történő szállítását.

Lengyelország is fokozta a németekre nehezedő nyomást, ugyanis Andrzej Duda lengyel elnök szerdán – Volodimir Zelenszkij ukrán, valamint Gitanas Nausėda litván elnökkel a Lublini háromszög nevű platform keretein belül megtartott találkozó után – bejelentette, Leopard páncélosokat ad Ukrajnának.

A német Tagesschau híroldal értesülései szerint Lengyelország 14 darab Leopard átadását tervezi, azonban a szállítás előfeltétele – amelyet Andrzej Duda is kiemelt – számos követelmények való megfelelés, továbbá engedélyek megszerzése.

Ha Leopardokról van szó, Németország kulcsszerepe vitathatatlan

A lengyel hadsereg egyik Leopard 2A4 típusú harckocsija a lengyel-amerikai páncélos egységek közös NATO-hadgyakorlatán a nyugat-lengyelországi Swietoszow melletti katonai kiképzőközpontban, 2015. november 24-én. (MTI/EPA/Maciej Kulczynski)

Továbbá Varsó azt is javasolta, hogy a német gyártmányú Leopárdokat európai országok szélesebb körű szövetségén keresztül lehetne szállítani.

„Egy század Leopard harckocsit Ukrajna számára a nemzetközi koalícióépítés részeként adnánk át. Ezt a döntést Lengyelországban már (meghoztuk)” – közölte Andrzej Duda Twitter-bejegyzésében.

Azonban a lengyel vezetésnek a Leopardok átadásának tekintetében egy nagy akadállyal is szembe kell néznie, ugyanis a német gyártmányú harckocsit kiviteléhez Berlin beleegyezése szükséges – mutatott rá a Politico.

A német fél ezáltal kulcsszerepet játszik a döntésben, mivel a Leopard 2-es páncélosokat Németországban fejlesztették ki, így Ukrajna számára német jóváhagyás nélkül nem adhatók át.

Németország ismét az Egyesült Államokra támaszkodik a döntésben?

A Politico legújabb cikkében német tisztviselőktől kapott információkra hivatkozva arról számolt be, hogy Olaf Scholz álláspontja a Leopardok tekintetében erősen függ Joe Biden amerikai elnöktől, akivel a kancellár már korábban is szoros együttműködést folytatott katonai segélyek szállítása terén.

A német kancellár hétfőn egy Berlinben tartott regionális választási gyűlésen hangsúlyozta a fegyverekről szóló tárgyalások jelentőségét, amelyet az amerikai elnökkel folytat, továbbá kiemelte azt is, hogy

az Ukrajnának szánt harckocsik szállítását „a barátokkal és szövetségesekkel, különösen transzatlanti partnerünkkel, az Amerikai Egyesült Államokkal együtt kell megvitatni”.

 Ukrajnát érintő ügyekben január 20-án üléseznek a döntéshozók

Németországban az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport következő Ramstein-formátum elnevezésű ülésére 2023. január 20-án kerül sor.

A német kormányszóvivő, Steffen Hebestreit arra a kérdésre, mely szerint a német vezetés megváltoztathatja-e álláspontját a január 20-i ülésen azt válaszolta: „ezt jelenleg nem tartom valószínűnek” – hívta fel a figyelmet a Tagesschau.

Az ukrán külügyminiszter: Németország előbb-utóbb bele fog egyezni a Leopárdok küldésébe

Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta, meg van győződve arról, hogy Németország előbb-utóbb bele fog egyezni a Leopárdok küldésébe.

„Ha még Németországnak vannak is bizonyos racionális érvei arra nézve, hogy ne tegye meg, egy későbbi időpontban akkor is meg fogja tenni. Ezt láthattuk az önjáró ágyúk, az IRIS-T légvédelmi rendszer, legutóbb pedig a Marderek és a Patriot (légvédelmi) rendszer esetében is”

– fogalmazott Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter szerint a minta alapján minden mindig hasonlóan történik: „Először nemet mondanak, aztán hevesen védik a döntésüket, hogy aztán végül igent mondjanak. Még mindig próbáljuk megérteni, hogy a német kormány miért teszi ezt magával”.

Nagy mennyiségű amerikai harckocsi és katonai jármű érkezett meg nemrég a hollandiai Vlissingen kikötőjébe – számolt be a Reuters. Ezek egy része Lengyelországba és Litvániába kerül majd, másik részüket pedig Ukrajnába küldik.

Az Egyesült Államok első körben 50 darab Bradley páncélos harcjárművet küld az ukránoknak. Az Omar Bradley második világháborús amerikai tábornokról elnevezett, több mint 20 tonnás páncélos harcjármű akár 66 kilométer/órás sebességre is képes.

A Bradley-k nem tartoznak a különösen sebezhető harcjárművek közé, ezért nem könnyű likvidálni, az pedig külön érdekesség, hogy az öbölháborúban eredményesen vette fel a harcot a szovjet gyártmányú, az oroszok által ma is nagy számban használt T–72-es harckocsikkal szemben.

A NATO több, jelenleg Németországban állomásozó légtérellenőrző repülőgépet helyez át Romániába – tájékoztatott a Észak-atlanti Szerződés Szervezete pénteken.

A közlemény szerint a NATO németországi Geilenkirchenben állomásozó AWACS légtérellenőrző repülőgépei a tervek szerint január 17-én érkeznek Romániába, hogy támogassák a katonai szövetség megerősített jelenlétét a régióban, és figyelemmel kísérjék az orosz katonai tevékenységet.

„Mivel Oroszország jogtalan háborúja Ukrajnában továbbra is fenyegeti az európai békét és biztonságot, nem lehet kétség afelől, hogy a NATO eltökélt szándéka megvédeni a szövetségesek területének minden négyzetcentiméterét” – fogalmazott Oana Lungescu NATO-szóvivő, majd hozzátette: az AWACS repülőgépek több száz kilométerre felbukkanó repülőgépeket is képesek észlelni, így kulcsfontosságúak az elrettentés és a védelem szempontjából.

A NATO közleményében emlékeztetett,

Oroszország ukrajnai háborújára válaszul a szövetség vadászgépekkel és megfigyelő repülőgépekkel növelte jelenlétét Kelet-Európában.

2022 februárja óta a NATO AWACS repülőgépei rendszeres járőrözést végeznek Kelet-Európa és a balti-tengeri régió felett, hogy nyomon kövessék az orosz harci repülőgépek mozgását a NATO-tagországok határainak közelében.

Közölték továbbá, hogy az AWACS-gépek az elkövetkező napokban megkezdik felderítő repüléseiket, kizárólag a szövetség területe felett. A misszió a tervek szerint több hétig tart majd. A repülőgépekkel mintegy 180 fős katonai személyzet érkezik a román légierő Bukarest melletti Otopeni támaszpontjára – tették hozzá.