Még soha nem volt ennyire rossz állapotban az Európai Unió

Még soha nem volt ennyire rossz állapotban az Európai Unió, egyszerre sújtják politikai és gazdasági nehézségek – mondta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerdán Budapesten.

Kovács István arról beszélt, hogy az elmúlt évek válságai nagyon megtépázták az uniós intézményrendszerbe és annak kompetenciájába vetett bizalmat, az intézményrendszer ugyanis „szélkakas módjára” fordul mindig valamilyen irányba, amitől az európai emberek úgy érzik, hogy a vezetés inkompetens, és nem tudja megoldani a problémákat. Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban kijelentette, „teljes csőd” az a politika, amelyet Ukrajna kapcsán az EU folytat, hiába látszik ugyanis, hogy a szankciós politika hatástalan, „az EU-ban úgy gondolják, hogy ha valami nem működik, akkor azt erőltetni kell”.

Az ukrajnai háború gazdasági hatásai miatt pedig a globalizáció omladozik, „szigetekre esik szét”, újfajta világrend bontakozik ki, Európa pedig nem találja a helyét ebben az új rendben – tette hozzá az igazgató.

Kovács István azt is mondta, hogy Európát politikai bajok is sújtják. Szerinte az eddig napvilágra került korrupciós ügyek még csak a „jéghegy csúcsát” jelentik, és valójában „az egész brüsszeli elit sárossá vált”.

Az intézményi válság véleménye szerint odáig fajulhat, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokra készülve az Európai Bizottságra hárítja a felelősséget a parlament, sőt bizalmatlansági indítvány is lehet belőle, ami viszont az EU szempontjából a lehető legrosszabb forgatókönyv lenne, mert ha a jelenlegi bizottság megbukik, akkor csak még rosszabb jönne.

Kovács István úgy vélekedett, hogy mivel az intézményrendszer nem képes megoldani a gondokat, „álproblémákat” fog generálni, úgy, mint a jogállamiság és a demokrácia körül forgó „látszatvita”.

A Magyarországnak járó uniós forrásokról azt mondta, hogy következő mérföldkő március vége, addig kell a magyar kormánynak vállalásokat teljesítenie, elsősorban az igazságügy függetlenségének területén. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy szerinte a magyar igazságszolgáltatás a legjobban működő és a legfüggetlenebb világviszonylatban, ezért minden olyan javaslat, amely a további javítását szolgálja, valójában csak ürügy, hogy az EU a hatásköröket tágítsa.

Az igazgató véleménye szerint idén tovább erősödik majd az a tendencia is, miszerint Brüsszel hangsúlyosabban szeretne beleszólni a tagállami politikába, valamint a Magyarország és az EU közötti konfliktus sem csitul, hanem súlyosbodik.

Kijelentette, hogy csak az hozna változást az európai intézményrendszerbe, ha megváltozna az Európai Parlament összetétele, amely szerinte masszív balliberális többséggel rendelkezik.

Véleménye szerint a választásokhoz közeledve egyre jobban megbomlik a jelenlegi koalíció a parlamentben, mert minden párt meg akarja majd mutatni a saját karakterét.

Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató azt mondta, hogy Magyarország és az uniós intézmények közötti viták folytatódni fognak idén, ugyanakkor áthatja az évet a 2024-es európai parlamenti választásra való felkészülés is.

Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy az Európai Parlament kétségkívül ismét a csúcsjelölti rendszert támogatja majd, ami a föderális Európa irányába való elmozdulás erőltetését jelenti. Szólt arról is, hogy az év elején Svédország vette át az EU soros elnökségét, amelyre azért is érdemes figyelni, mert nincs messze a jövő évi magyar uniós elnökség.

A svéd elnökséggel kapcsolatban kitért arra, hogy nem számít „pálfordulásra” a szankciós politika kérdésében, szerinte a svédek nem fordulnak el az eddigi állásponttól.

Kovács Attila az idei jogállamisági jelentésről azt mondta, hogy „az pénzügyi zsarolási eszköz és hivatkozási alap az uniónak”, és a nemzeti, konzervatív, keresztény alapokon álló véleményeket a bizottság teljesen figyelmen kívül hagyja.

Végül szólt arról is, hogy az európai politikát nagy mértékben meghatározza majd néhány tagállami választás, például a finn és a lengyel parlamenti, valamint a cseh elnökválasztás, Európán kívül pedig török elnökválasztás is hatással lehet, hiszen Törökország fontos szerepet játszik Európa stabilitásában és a migrációs válság kezelésében.

Európai identitás csak nemzeti identitásokon keresztül létezik, európai egység is csak a nemzeti érdekeket méltányolva jöhet létre – mondta az atv.hu-n az év végén  közzétett interjújában a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az uniós forrásokból 130 milliárd már érkezett is, ez az uniós hétéves költségvetés előlege, a Magyarországot összesen megillető pénzek 1,5 százaléka.

„Az igazságszolgáltatás szervezetéről szóló törvény módosításáról részletekbe menően megállapodtunk a bizottsággal, a törvénymódosításokat az Országgyűlés márciusban elfogadja. Ez az egyetlen olyan – az uniós szóhasználat szerint – »szupermérföldkő«, ami a helyreállítási és a kohéziós uniós forrásoknál is a további kifizetések feltétele. A gyermekvédelmi törvény pedig az EFOP Plusz program oktatási lábát érinti, de – a félreértések elkerülése végett – a bizottság is egyértelművé tette, ez a pedagógusbér-emelésre nem vonatkozik” – mondta Gulyás Gergely.

A miniszter egyetértett Novák Katalin államfő azon kijelentésével, hogy a pedagógusok anyagi megbecsülése sem az uniós forrásoktól, sem a magyar gazdasági helyzettől nem függhet. „Ennek megfelelően járunk el, hiszen pillanatnyilag költségvetési forrásokból tudunk csak pedagógusbért emelni. Egyetértünk a pedagógusokkal abban, hogy keveset keresnek, az uniós forrásokon a béremelés üteme múlik. A nagyobb mértékű azonnali emeléshez valóban szükség van azokra a Magyarországot megillető forrásokra is, amelyek az uniótól járnak nekünk” – tette hozzá

Mint mondta, jövőre több mint 2600 milliárd forintot kell fordítani a rezsicsökkentés fenntartására, az energiaszámlák kifizetésére az állami szektorban. Ez minden családnak, így a tanárok családjának is havi 181 ezer forint állami támogatást jelent. Természetesen jobb lenne még több bért emelni, de ilyen energiafelár mellett máshol van a költségvetés teljesítőképességének a határa. Két év alatt, 2025 január elsejére majdnem megduplázzuk a pedagógusok fizetését, de ehhez átmenetileg a minket megillető uniós pénzekre is szükség van.

Kiemelte: a kormányban megvan a politikai akarat a pedagógusok béremelésére, a baloldal részéről viszont hiányzik. „Azt javaslom a magyar baloldal európai képviselőinek, hogy fejezzék be a nekünk járó uniós pénzek, így a tanári béremelés elleni brüsszeli lobbijukat, amiért nem szégyellnek havi hatmillió forintos nettót fizetést felvenni, és akkor mindenkinek jobb lesz. A tanároknak is, az országnak is és mindenkinek, akinek fontos a magyar oktatás. Ez nem a kormány érdeke, hanem az ország érdeke is” – jelentette ki.

Megjegyezte: javasolja a pedagógus szakszervezeteknek, ha már a baloldalnak sikerült tavasszal kampányolniuk, akkor most keressék meg ugyanazokat a képviselőket, kérjék meg őket, hogy ne akadályozzák tovább azt, Magyarország hozzájuthasson a további tanári béremeléshez szükséges forrásokhoz. „Ez elsősorban Dobrev Klára és társainak a felelőssége” – mondta Gulyás Gergely.

A gyermekvédelmi törvény módosításáról szólva azt mondta: nem látja okát ennek. „A vörös vonal a szabályozás célja, azaz, hogy nem NGO-k, nem idősödő magyar-amerikai milliárdosok, nem férfiakra jellemző attribútumokkal rendelkező nők, hanem a szülők feladata a kiskorúak szexuális felvilágosítása. Még jobb szabályozást szívesen alkotunk, de a cél megkérdőjelezhetetlen.”

Hozzátette: a bizottsággal bizonyos kérdésekben eddig is lehetett értelmes párbeszédet folytatni, hátha ebben a kérdésben is lehet. A másik két, a bizottság által vitatott törvénnyel együtt a források rendkívül csekély részét érinti ez a vita.

Arra felvetésre, hogy a tudományos szabadság megsértése miatt 1,95 milliárd eurót nem folyósítanak, Gulyás Gergely megjegyezte: „Mi eddig úgy gondoltuk, hogy az állami befolyás csökkentése nem árt, hanem éppen hogy erősíti a tudományos élet szabadságát. Ráadásul, amit a bizottság ezen a területen módosítani kért, azt már elfogadta a parlament.”

Az energiaárakról szólva úgy fogalmazott: ha radikálisan csökkenne a gáz vagy az áram ára az európai tőzsdén, akkor a lakossági piaci árat – tehát a rezsicsökkentett érték fölötti árat – lehetne csökkenteni, és nem az átlagfogyasztás alapján meghatározott határon kellene módosítani.

A jövő évi költségvetésről elmondta: 3,5 százalékos hiánnyal tervezték azt, de a rezsicsökkentés fenntartása érdekében kénytelenek voltak 3,9 százalékra emelni a hiánycélt. „Miután az elmúlt bő évtized konzervatív gazdaságpolitikája abban különbözött baloldali elődeinkétől, hogy amit a költségvetésekben írtunk, az ha ég és föld nem szakadt össze – lásd, mondjuk, koronavírus-járvány – akkor azt évről évre teljesítettük, sőt a hiány mértékét tekintve többször túlteljesítettük. Ezt a hitelességet nem akarjuk lerombolni” – jelentette ki.

A települési önkormányzatoknak első körben 80 milliárd forintot fizetnek ki rezsitámogatásként. Azok a budapesti kerületek, amelyek leültek tárgyalni a kormánnyal, pártállásra való tekintet nélkül kapnak állami hozzájárulást a megnövekedett rezsiköltségeikhez, ellenzékiek is – tette hozzá.

Az elmúlt két hónapban a magyar infláció Európában az egyik legmagasabb, majd a legmagasabb volt, azt megelőzően pedig hosszú ideig a középmezőnyben volt. Már a koronavírus-járványból való kilábalás a kereslet élénkülésével komoly inflációval járt, és ehhez társultak még a háború és a szankciók hatásai: a brutális energiaárak, a forint árfolyamának gyengülése is. Ebből a három okból legalább kettő mindenhol fennáll. Az árstabilitás és a három százalék alatti inflációs cél elérése a jegybank feladata, de ennek elérése távolról sem csak tőle függ – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: „A cél az, hogy jövő év végére egy számjegyű inflációt érjünk el, és szerintem az egy reális cél.”

Kijelentette: ezt szolgálja az árstopok politikája, ami szerintük egyértelműen fékezi az inflációt. Ahogy az elmúlt hónapban a forint árfolyamának erősödése és stabilizálódása is sokat segít. Hozzátette: sajnos az energiaár-robbanással megnőttek a szállítási költségek, és jelentős mértékű az import is. Ehhez társult a fogyasztás növekedése, ami önmagában is felhajtja az árakat. Ezért fontos, hogy néhány létfontosságú termék továbbra is a tavalyi áron kapható és ezért küzdünk az inflációt eredményező szankciók kibővítése ellen.

A miniszter beszélt arról is, hogy nincs napirenden a kormányfő találkozója az ukrán és az orosz elnökkel sem.

Novák Katalin államfőről szólva azt mondta: az elmúlt bő fél év is igazolta, hogy az Országgyűlés jó döntést hozott, amikor Novák Katalint választotta meg köztársasági elnöknek, hiszen jól látszik, hogy mind a bel-, mind a külpolitikába új színt hozott az elnöksége.

Arra kérdésre, hogy az MTA elnöksége miért a Novák Katalin közbenjárását kérte, hogy helyezzék vissza az iskolákba az állásukba a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárokat, Gulyás Gergely azt mondta:  az MTA-nak természetesen nem feltétlenül kell a kormánnyal egyetértenie, de minimális jogi igényességgel kell hogy rendelkezzen, amikor egy ilyen közleményt megír és nyilvánosságra hoz.

„Lehet, hogy a jogászprofesszorokat titokban kizárták az Akadémiáról, ezért nem értesültünk e sajnálatos fejleményről. Az elnöki kegyelmet összefüggésbe hozni egy munkáltatói intézkedéssel egy nem túl tájékozott gimnazistának megbocsátható ötlet, de egy olyan Akadémián, amelynek tagjai neves jogtudósok, abszurd és megengedhetetlen igénytelenség” – jelentette ki.

A miniszter egyetért abban Pintér Sándorral és Orbán Viktorral, hogy azokat a tanárokat, akik többszöri figyelmeztetés ellenére is a polgári engedetlenségre hivatkozva nem tanítanak, el kell bocsátani. A tanároknak és a Klebelsberg Intézményfenntartónak is be kell tartani a jogszabályokat. Ha valaki háromszor egymás után nem megy be a munkahelyére dolgozni, nem lesz olyan munkáltató, aki ezt el fogja tűrni.

A miniszter hozzátette, hogy a kihívások száma 2023-ban sem csökken, hiszen most sokkal több veszély látszik, mint eddig bármikor. Ukrajnában továbbra is háború van, az energiaárak az egekbe szöktek és az ellátás is bármikor bizonytalanná válhat.

„Hogy egy háború fenyegető szomszédságában sikerüljön az ország békéjét és biztonságát megőrizni, és sikerüljön mindazt megóvni, amit az elmúlt években pártpolitikai határokon felülállóan mindenki komoly előre lépésként elismert: a családtámogatási rendszert, a rezsicsökkentést, a munkahelyeket, a közel teljes foglalkoztatottságot” – mondta 2023 legnagyobb kihívásairól a miniszter.