Máris megfizeti az euró bevezetésének az árát Horvátország?

Pénzbírságra számíthatnak azok a vállalkozók, akik a megadott határidőn belül nem állítják vissza az áraikat az euró bevezetése előtti szintre – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet pénteki ülésén.

Az indokolatlan áremelések csökkentették az állampolgárok vásárlóerejét, míg az amúgy is magas infláció további növelése kárt okozott a gazdaságnak – fogalmazott a horvát kormányfő, és emlékeztetett arra is, hogy a horvát kormány a múlt héten megbízta a fogyasztóvédelmi főfelügyelőséget, valamint az adó- és vámhivatalt, hogy ellenőrizze az árakat. Az információkat a Magyar Nemzet gyűjtötte össze.

Plenkovic szerint a vállalkozások egy része azonnal reagált a kormány üzenetére, és korrigálták is az árakat a december 31-i szintre, ami „jó és példaértékű jelzés” a kormányfő szavai szerint. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy azokkal szemben, akik továbbra sem teljesítik a kormány által elfogadott követeléseket, a kabinetnek még számos eszköz áll a rendelkezésére. Ez esetben a termékek árának befagyasztását, az energiaválság enyhítését célzó támogatások felfüggesztését és az adók emelését említette, de további mélyreható adó- és vámellenőrzéseket is bejelentett.

Rámutatott továbbá, hogy az ügyben illetékes szolgálatokhoz továbbra is számos fogyasztói panasz érkezik, egyben felszólította az állampolgárokat, hogy továbbra is tegyenek bejelentést, ha ezzel a gyakorlattal találkoznak. „Ebben a válságos időszakban szükség van társadalmi felelősségvállalásra és szolidaritásra, olyan magatartásra, amely nem haszonleső, hanem észszerű” – hangsúlyozta a kormányfő.

– mondta Plenkovic, majd úgy értékelt, a kormány jóhiszeműen járt el, és senki nem számolt azzal, hogy egyes vállalkozók a logikával ellentétes magatartást tanúsítanak, ami szavai szerint bizonyos módon megkérdőjelezi realitásérzéküket, tekintettel arra, milyen időket élünk.

Vedrana Filipovic Grcic a fogyasztóvédelmi főfelügyelőségtől a kormány pénteki ülésén elmondta: 

Ami a drágulásokat illeti, jelezte, hogy a pékáruk ára átlagban 15-30 százalékkal emelkedett. Drágább lett a csirke- és a pulykahús, a víz, az üdítőital és a tojás is, átlagban 13 százalékkal. A legnagyobb mértékű árnövekedéseket a fodrász- és kozmetikai szalonokban rögzítették az ellenőrök, ezek mértéke 20-tól 50 százalékig terjedt. A vendéglátóegységek átlagban 13 százalékkal emeltek az árakon, de 43 százalékos emelés is előfordult.

A szabálysértést meghatározó jogszabály lehetővé teszi a pénzbírság kiszabását is, amely a jogi személyek esetében 1300 eurótól 26 ezer euróig, természetes személyek esetében – beleértve az egyéni vállalkozókat is – 660 eurótól 2000 euróig terjed.

A horvát kormány arra szólított fel, hogy mindenki, aki indokolatlanul emelt árakat az euróátállás miatt, haladéktalanul állítsa vissza azokat a december 31-i szintre, ellenkező esetben erőteljes kormányzati beavatkozás lép érvénybe – hívta fel a figyelmet Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet legutóbbi ülésén.

Andrej Plenkovic kifejtette: egyes kereskedelmi társaságok az euróra átállást arra használták fel, hogy tovább emeljenek az árakon, ami szerinte indokolatlan, hiszen ellenszolgáltatás nélkül történt. Közölte: a horvát kormány megbízta a gazdasági és a mezőgazdasági minisztériumot a pontos adatok begyűjtésével az árak mozgásáról. Hangsúlyozta: minden illetékes osztálynak át kell tekintenie az erre vonatkozó rendeleteket és elő kell készíteni az egyéb jogszabályok módosítását a fogyasztók jobb védelme érdekében. 

Azoknak pedig, akik azt hiszik, hogy ebben a helyzetben felelőtlen üzletpolitikájukkal árnyékot vethetnek egy rendkívül pozitív és hasznos dologra, vagyis az euró bevezetésére, azt üzente, hogy nem fognak sikerrel járni.

Emlékeztetett: fokozott hatósági ellenőrzéseket rendeltek el, ideértve a kereskedelmi felügyelőséget, az adóhivatalt, illetve a vám- és pénzügyőrséget, hogy „kijavítsák mindazt, amit felelőtlen egyének tettek minden ok nélkül”.
– Emelni az árakon, árnyékot vetni az euró bevezetésére és ezzel hozzájárulni az infláció növekedéséhez, tisztességtelen gyakorlat, és nem fog működni – jelentette ki. Beszélt arról is, hogy a kormány tudatában volt annak, és figyelmeztetett is arra, hogy az átváltás miatt minimális, 0,2–0,4 százalékos áremelések várhatók, ahogy más országokban is voltak az euró bevezetésekor, de „sem a globális, sem a nemzeti körülmények nem olyanok, hogy a kapzsiság felülkerekedhessen a felelősség felett”.

Andrej Plenkovic örömét fejezte viszont ki azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozók nagy része tartotta magát az előírásokhoz, és felszólította őket, hogy határolódjanak el azoktól a szabálysértőktől, akik árnyékot vetnek minden horvát vállalkozó társadalmi felelősségére.
Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport tavaly június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel. A szükséges jogszabályok elfogadásával az év végéig lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképp Horvátország január elsején az euróövezet tagjává válhatott. A tagországok pénzügyminiszerei (Ecofin) az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozta meg.

Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.

Még 2020 nyarán jelentette be Andrej Plenkovic konzervatív horvát kormányfő, hogy 2023 első napján országa bevezeti az eurót. A politikus akkor elmondta, hogy az új pénztől gazdasági fellendülést és pénzügyi stabilitást várnak, ráadásul a horvát euró jót tesz majd a turizmusnak is. 

A lakosság vegyesen fogadta az új valuta hírét. Voltak, akik üdvözölték a kormány bejelentését, de sokan kételkedve álltak az ügyhöz. Utóbbiak a nemzeti szuverenitás feladásának tekintették a kuna eltörlését és drágulást vizionáltak. 

Az új érmék és bankjegyek e nem kívánt mellékhatásával a Jutarnji list horvát lap is foglalkozott. Az újság szerint általánosságban elmondható, hogy a boltosok zöme nem akar bajlódni a régi, kunában meghatározott árak pontos (egy euró 7,5345 kuna) átszámításával, ezért inkább kerekítik az árakat.

Így történhetett meg, hogy a kenyér, ami eddig jellemzően hét kunába került, most mindenhol egy euró, a legnépszerűbb horvát téli gyümölcs, a mandarin ára pedig egyik napról a másikra 12 kunáról két euróra, vagyis átszámítva 15 kunára nőtt. De hasonló áremelkedések tapasztalhatók szinte mindenhol. Egy férfihajvágás például eddig Zágrábban átlagosan hetven kunába került, ugyanezért január elseje óta tíz eurót, vagyis 75,34 kunát kérnek. 

Az új valutával egy időben még a katolikus egyház is árat emelt. Egy emlékmise tavaly még ötven kuna volt, ez idéntől már hét euró, ami átszámítva háromkunás drágulás. Még látványosabban nőtt az esketések ára. Egy ceremóniáért eddig 350 kunát, átszámítva 46,5 eurót kértek a papok, az új árjegyzékben viszont már ötven euró szerepel. Elemzők szerint az euró bevezetését követő árkerekítések rövid távon tovább növelik az így is magas, 13,5 százalékos inflációt. 

A tavalyi év végén a Horvát Nemzeti Bank (HNB) több olyan intézkedést is hozott, melynek célja a lehető legtöbb kunabankjegy és -érme forgalomból való kiszorítása volt. Erre azért volt szükség, hogy a január 1-jétől 14-ig terjedő időszakban, amíg a régi fizetőeszköz és az euró párhuzamos használatban van, minél kevesebb kuna maradjon a vásárlóknál. 

Egy ilyen lépés volt az ATM-ek egy részének kikapcsolása is. Ez az ünnepek előtt hosszú sorokat eredményezett a még működő automatáknál, az emberek ugyanis nem akartak készpénz nélkül maradni az új esztendőben. 

A helyzetet tovább tetézte, hogy szilveszteréjszakán több pénzintézet is elérhetetlenné tette a kártyás fizetést, ezért az is készpénzhez kényszerült folyamodni, aki egyébként nem tette volna. A leállított bankautomaták végül január 2-án álltak ismét üzembe, ám tavaszig még csak tíz- és húszeurós bankjegyeket adnak ki. Erre az üzletek likviditásának fenntartása miatt van szükség.

A hatóságok az év első három napján legalább tíz olyan esetet regisztráltak, amikor valaki hamis euróbankjegyeket próbált forgalomba hozni, de előfordult, hogy a csalók az euróérmékre kísértetiesen hasonlító török lírával próbáltak fizetni. A horvát rendőrség ezért arra kér mindenkit, hogy a pénztáraknál fokozatosan figyeljenek, és ha tehetik, használjanak inkább bankkártyát.

A magyarok tömegénél lehetnek még megmaradt kunabankjegyek és -érmék, miközben Horvátországban januártól már euróval lehet fizetni. A kunát 2023 végéig váltják át a horvátországi bankok és posták euróra.

Több százezer magyarnál lehet még kuna

A járvány csillapodása és a feloldások miatt tavaly tovább nőtt az adriai utak száma, 2022 első három negyedévében 680 ezer látogatás történt. A Bank360.hu adatai szerint is Horvátország a magyarok legkedveltebb üdülési célpontja: az augusztusi csúcs idején az utasbiztosítást kötők 36 százaléka az Adriára ment nyaralni.

A magyarok szépen fogyasztottak is, 2022-ben rekordösszeget hagyhattak Horvátországban, kilenc hónap után ugyanis 63,5 milliárd forintnál jártak a költések, ami jócskán meghaladja nemcsak a 2021-es 46,2 milliárdot, de a 2019-es 57,2 milliárdot is. A beváltott készpénzt pedig aligha költötték el az utolsó lipáig (a kuna fillérje), haza is hoztak belőle, és nem váltották vissza, hanem meghagyták a következő nyaralásra.

Így váltható be euróra a régi pénz

Magyarországon már nem váltják át a bankok a kunát euróra, így akinek maradt régi horvát pénze, annak Horvátországba kell utaznia vele. A váltási euró árfolyam már régóta ismert: egy eurót pontosan 7,5345 kunáért cserélnek be vasárnaptól. Az ország ATM-jeit is nagyrészt átállították már eurósra, január 1-jén is az automaták hetven százaléka csak eurót adott ki. A kétféle pénz január 15-ig forog párhuzamosan az országban, vagyis a boltokban addig lehet fizetni a megmaradt kunákkal. A vásárlók visszajáróként már eurót kapnak.

Az ezt követően megmaradt kunákat az Európai Központi Bank tájékoztatása szerint 2023. december 31-ig csak a horvátországi postákon, kereskedelmi bankokban és a Pénzügyi Ügynökség (FINA) egységeiben lehet átváltani euróbankjegyre és -érmére. Tranzakciónként száz kunabankjegy és száz kunaérme feletti átváltáskor a kereskedelmi bankok plusz térítést kérhetnek.

Az euróövezet más nemzeti központi bankjai 2023. január 1. és február 28. között térítésmentesen, rögzített átváltási árfolyamon váltanak be kunabankjegyeket. Az átváltható összeg ügyfelenként és tranzakcióként legfeljebb napi nyolcezer kuna lehet. Mivel Magyarország nem tagja az eurózónának, ezzel a lehetőséggel a magyarok nem élhetnek a Magyar Nemzeti Banknál.

Ahogy azt a Világgazdaság is megírta: a horvát kormány és az Európai Központi Bank megállapodása szerint az átváltás során egy euróért 7,5345 kunát kell fizetni. A kereskedők a könnyebb elszámolás érdekében a legtöbb esetben a termékek árát is korrigálják. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ami a pénzcsere előtt 7 kunába került, az általában már 1 euró, de a horvát boltok zömében igyekeznek minden árat tizedesekre kerekíteni.

Ez sem probléma ugyanakkor, hiszen 2023-ban még minden kunát vissza lehet váltani, egészen 2025-ig. A Jutarnji szerint a legszembetűnőbb változás múlt héthez képest, hogy az eladók sokkal többet beszélnek a vásárlókkal és együtt is számolgatnak az átváltás során. 

A bankoknál volt döccenő

Bár a legtöbb horvátországi bank zavartalanul állt át az euróra, voltak olyan fiókok, amelyek csak hétfő délután nyitottak ki, meg kellett várniuk ugyanis, hogy a teljes számítógépes rendszer átálljon az új pénznemre. A kunában tartott megtakarításokat és hiteleket is átváltották euróra. Szintén kedvező, hogy január 15-ig minden készpénzfelvétel díjmentes lesz Horvátországban.