Magyarországon a legolcsóbb a földgáz az EU-ban

Fontos feladatnak nevezte a hazai energiaellátás biztonságának erősítését az Energiaügyi Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Steiner Attila a hosszú távú célok közül kiemelte a magyarországi erőforrások minél hatékonyabb kiaknázását és az árak kordában tartását.

Hangsúlyozta: a kormány továbbra is eltökélt a rezsivédelem fenntartásában, amit az idei költségvetés is jól tükröz, az a rezsivédelem költségvetése.

Az államtitkár rámutatott, hogy Magyarország nagyon jó adottságokkal rendelkezik a gáztározás területén, ami nagyfokú rugalmasságot tesz lehetővé. A gázbeszerzéseknél eddig az orosz beszállításoknál semmilyen probléma nem lépett fel, fontos ugyanakkor más források elérése is; ezeket a lehetőségeket továbbra is igénybe veszik, illetve vizsgálják – fejtette ki Steiner Attila. Kiemelte, hogy

Magyarország az éves gázfogyasztásának körülbelül kétharmadát tudja eltárolni a hazai tárolókban.

A tárolókat magas szintre sikerült feltölteni, és a tél eddig enyhe volt, ezért a kitárolási ütem lassabb, mint az elmúlt években. Így ezt a fűtési szezont gond nélkül meg lehet oldani – hangsúlyozta.

Steiner Attila jelezte, hogy a rezsicsökkentés politikájának eredményeképpen az európai uniós országok közül Magyarországon a legolcsóbb a földgáz és a második legolcsóbb az áram.

Annak tekintetében, hogy mennyit költenek a kormányzatok a rezsicsökkentés támogatására, Magyarország az élen jár – fogalmazott. Megerősítette, hogy ezt a politikát szeretnék fenntartani 2023-ban is, ezért a költségvetésben a Rezsivédelmi Alapot megerősítette a kormány, hogy a nagyon kedvező árat az átlagfogyasztás alatt továbbra is biztosítani tudják.

Hozzátette, hogy az átlagfogyasztás feletti áramár is jóval kedvezőbb, mint a piaci ár.

Az államtitkár kitért arra, hogy jól halad a megújuló energiaforrások termelésének növelése. Magyarország alapvetően a napenergia felhasználásában rendelkezik jelentős potenciállal, a hazai napelemes kapacitás már a duplája a Paksi Atomerőmű teljesítőképességének – mondta. Kiemelte, hogy ez jelentősen csökkenti Magyarország energiakitettségét.

Steiner Attila jelezte azt is, hogy elemzik a szélenergia termelésének feltételeit.

Az energiakitettség csökkentésében és az ellátás biztonságának erősítésében szintén fontosnak nevezte az államtitkár a magyarországi gázkitermelést, amelyet a kormány szeretne növelni. Ösztönözni szeretnék, hogy minél több gazdaságosan elérhető hazai gázmező álljon termelésbe – hangsúlyozta.

Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban. A Századvég új kutatásának eredményei rámutatnak, hogy átlagosan minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemi díjelmaradással küzd az EU-ban. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően Magyarország érintettsége az előbbi problémában a második, az utóbbiban a harmadik legkisebb.

Az Oroszország és Európa közötti fokozódó kereskedelmi konfliktus okozta energiaár-emelkedés egyre súlyosabb kihívások elé állítja az EU országait. Az egyes tagállamok különböző hatósági eszközökkel próbálják akadályozni az árrobbanás begyűrűzését a lakossági tarifákba, ezek hatékonysága azonban jelentős mértékben eltér. A legnagyobb védelmet nyújtó rezsitámogatási rendszer Magyarországon működik, ahol hatóságilag rögzített tarifák biztosítják az EU legalacsonyabb háztartási energiadíjait. A megengedőbb szabályozást alkalmazó országokban azonban a családok rendkívüli mértékű áremelkedéssel szembesültek az elmúlt időszakban, ami – ha azt nem kompenzálta a kellően magas jövedelem, vagy állami transzfer – egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetbe sodorta a háztartásokat. A Századvég Európa Projekt-kutatásának keretében megvizsgálta, hogy az uniós tagállamok felnőtt lakosságának mekkora aránya küzd fűtési és díjfizetési nehézségekkel.

 Négyből egy európai nem tudja megfelelően fűteni otthonát

Az Eurostat adatai alapján 2021-ben az Európai Unió háztartásainak 6,9 százaléka (13,5 millió háztartás, 29,9 millió személy) egzisztenciális okokból nem volt képes kellő mértékben felfűteni otthonát, és 6,4 százalék (12,6 millió háztartás, 27,7 millió személy) fizetési elmaradásokkal küzdött. A Századvég 2022-es őszi adatfelvétele a helyzet drámai romlását vetíti előre: úgy tűnik, hogy az energiaárak emelkedése miatt a lakosság jelentős része érintetté vált a két problémában. Az Európa Projekt-kutatás eredményei alapján az európai polgárok 26 százaléka (több mint 100 millió személy) nem képes megfelelően fűteni otthonát. Ahogyan azonban a lakossági tarifák emelkedésében, úgy a fűtési nehézségekkel küzdők számában is jelentős tagállami különbségek tapasztalhatók.

A legnehezebb helyzetben Görögország van, ahol a válaszadók több mint fele (56 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem képes megfelelő mértékben fűteni otthonát. A második és harmadik legsúlyosabb helyzet Portugáliában és Franciaországban tapasztalható: mindkét országban a lakosság harmadának (34-34 százalék) okoz nehézséget a kellő hőmérséklet biztosítása. A legkevésbé érintett tagállamok Finnország (10 százalék), Magyarország (14 százalék), valamint Ausztria és Dánia (14-14 százalék).

Növekednek a díjfizetési elmaradások

Minden negyedik válaszadóval legalább egyszer előfordult az (őszi adatfelvételhez képesti) elmúlt egy évben, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni valamelyik közüzemi díját. A helyzet ebben a kategóriában is Görögországban a legsúlyosabb, ahol a felnőtt lakosság 51 százaléka érintett. Továbbá a lakosság több mint egyharmada fizetési nehézségekkel küzd Cipruson (37 százalék), valamint Írországban és Bulgáriában (35-35 százalék) is. Magyarország relatív helyzete a fizetési elmaradások kategóriában is kedvező: az érintettek aránya Ausztria (14 százalék) és Csehország (16 százalék) után a harmadik legalacsonyabb: 18 százalék.

A fűtési és fizetési nehézségekben érintettek közötti tagállami különbségeket – a rezsitarifák mellett – az adott ország jövedelmi viszonyai és a díjak kompenzálására nyújtott egyéb transzferek is befolyásolják.

Az Európai Unióban Magyarországon voltak a legalacsonyabbak a rezsiköltségek decemberben – derült ki egy friss energetikai felmérésből. A brüsszeli szankciók miatt akkorát drágult a gáz és az áram ára a kontinensen, hogy már minden negyedik európaival előfordult, hogy nem tudta időben befizetni a közüzemi számláit. Ezzel szemben az átlagfogyasztó magyar háztartásokat védi a rezsicsökkentés .

„Küldjétek a tankokat most!” – így reagált Guy Verhofstadt arra a hírre, hogy Németország páncélozott gyalogsági harcjárműveket küld Ukrajnába tavasszal. A liberális EP-képviselő néhány napja ismerte be, hogy a szankciók nem működtek, és most már azt követeli: szállítsanak nehézfegyverzetet Ukrajnának.

Vagyis Guy Verhofstadt nem a fegyverszünetet és a békekötést ösztönzi, hanem azt, hogy

az unió még több fegyvert küldjön az ukránoknak, amellett, hogy nemrég újabb szankciókat is követelt.

„Brüsszel továbbra sem látja be, hogy a szankciós politika kudarcot vallott, hanem folytatni akarja” – mondta Koskovics Zoltán az M1-en. Az Alapjogokért Központ elemzője szerint a szankciók ahelyett, hogy elhozták volna a háború végét, romba döntötték Európa gazdaságát.

„Rövidtávon egyértelmű, hogy ránk nézve negatív hatása volt összességében a szankciós csomagnak, és összességében az oroszokra mért csapás az sokkal kisebb, mint amit nekünk Ursula von der Leyen ígért, illetve ami az előrejelzésekben szerepelt. Van hatása az orosz állampolgárokra is, de elhanyagolható ahhoz képest, hogy milyen hatásait érzi a szankciós csomagoknak az európai állampolgár” – hangsúlyozta a geopolitikai elemző.

Az Európai Unió már 9 szankciós csomagot fogadott el. Brüsszel tavasszal azt ígérte, hogy nem lesznek energetikai szankciók, de végül elfogadták az olajszállításokra vonatkozó embargót, majd decemberben olajársapkát és gázárplafont is bevezettek. A szankciók miatt Európában energiaválság van és elszabadult a szankciós infláció.

Európában átlagosan minden negyedik család fűtési nehézségekkel és közüzemi díjelmaradással küzd.

Ugyanakkor mivel a magyar kormány több felmentést is kiharcolt, illetve megtartotta a rezsicsökkentést a magyarokat nem érinti ez a veszély.

Pedig decemberben Európa-szerte drágult a villamosenergia, például Finnországban 23, Spanyolországban 20 százalékkal. A magyar fogyasztók költségei viszont nem emelkedtek és továbbra is a második legolcsóbb árat fizetik a villanyért. Sőt, az átlagfogyasztás feletti tarifa is a harmadik legalacsonyabb Európában. A legtöbbet Belgiumban kell fizetni az áramért, hatszorosát a hazai áraknak.

A kontinensen a svédek fizetik a legtöbbet a gázért, ugyanis ott egy hónap alatt több mint 30 százalékkal ment fel a tarifa és a magyar ár 12-szeresébe kerül 1 kilowattóra gáz. Magyarországon viszont az átlagfogyasztásig egész Európában a legolcsóbb a gáz. Ráadásul, az átlag feletti fogyasztásnál meghatározott hazai tarifa is a második legkedvezőbb volt decemberben európai viszonylatban.

„Az európai kormányok megpróbálták csökkenteni a szankciós infláció miatt megemelkedett energiaárak lakossági hatásait, de az idő azt mutatja, hogy a magyar intézkedések voltak a leghatékonyabbak” – jelentette ki Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium elemzője az M1-en.

„A magyar modell, ami a legjobban működik Európában, tehát ahogy nézzük akár azon háztartások számát, ahol energiaszegénységben élnek, akár azt, hogy mekkora részét teszi ki a teljes kiadásoknak a rezsiköltség, mind a két mutatóban Magyarország a legjobb, vagy a második legjobb az egész Európai Unióban.

Tehát a magyar lépések azok hatékonyak és hatásosan védték meg a családokat a magas energiaáraktól” – fogalmazott az elemzője.

Sebestyén Géza hozzátette: a gázárak jelenleg csökkennek a holland tőzsdén, de még most is jóval magasabbak mint a háború előtt, ezért a fogyasztói árak érezhető mérséklődése még várni kell.

Bemutatta a legfrissebb adatokat az MVM arról, hogy lakossági szinten a felhasználók mekkora része és milyen arányban kényszerült a rezsicsökkentett díjazás mellett piaci árat is fizetni. A számokból világosan látszik, hogy a magyar családokat jelentősen megkímélték a Nyugat-Európában tapasztalható elszállt energiaárak, hiszen a fogyasztók többsége belekerült a támogatott keretbe.

Az MVM Next friss adatai arról tanúskodnak, hogy

a támogatott áramkeretben maradt a háztartások közel 67%-a, a földgázkeretben pedig a 78%-a.

Az MVM által közzétett ábráról leolvasható, hogy az áram és a gáz esetében a felhasználók 4,3-4,5%-a csekély mértékben lépte csak át a rezsicsökkentettnek minősülő sávot, míg olyan „nagyfogyasztók”, akik teljesen kiestek a támogatott keretből, nagyon kevesen voltak: az összes felhasználó mindösszesen 0,1%-a. Az is látható, hogy minél nagyobb mértékű volt az átlépés, annál kevesebb háztartást érintett.

Mindez összhangban van a Nézőpont Intézet csütörtökön közzétett felmérésével, amiből kiderült,

a magyarok közel négyötöde (78 százalék) nem érezte azt, hogy „nagy mértékben” nőtt volna a rezsiköltsége a tavalyi év azonos időszakához képest, vagyis az intézkedések haszonélvezőjének tartja magát.

Orbán Viktor évzáró sajtótájékoztatóján 2022 sikerei között említette a rezsivédelem fenntartását. „Magyarországon minden család, havonta az energia-ártámogatáson keresztül körülbelül 180 ezer forint támogatást kap, ez körülbelül 450 euró egy hónapban. Nem ismerek még egy olyan országot, amely minden családnak, egy ország, amely minden családjának, minden hónapban az energiaáron keresztül 450 eurónyi támogatást tudna nyújtani” – mondta akkor a miniszterelnök. Hozzátette:

a kormány a rezsivédelmi rendszert 2023-ban is finanszírozni tudja.

A Bennfentes.net pedig arról számolt be, hogy egy nemzetközi ár-összehasonító vizsgálat szerint novemberben is több európai fővárosban energiaár-növekedést regisztráltak, miközben a magyar lakossági végfogyasztói árak továbbra is a legalacsonyabbak szerte Európában.

Az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint májusig az egyetemes szolgáltatásban nem emelkedik az áram és a gáz ára, így nem nőnek a lakossági felhasználók terhei.