Legalább egy dandárnyi tankot kell adni Ukrajnának

Varsó azt javasolja, hogy a nyugati államok szélesebb koalíciója legalább egy páncélos dandárnyi tankot adjon Ukrajnának – mondta el csütörtöki sajtóértekezletén Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.

Blaszczak azután nyilatkozott újságíróknak, hogy videókonferencia formájában a brit, észt, lett és litván hivatali partnerével, valamint a cseh és szlovák védelmi miniszterhelyettessel az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról egyeztetett.

A nyugati szövetségeseknek a németországi Ramstein légi támaszponton pénteken rendezendő találkozóját megelőző konzultáción Blaszczak megerősítette Andrzej Duda elnök múlt heti bejelentését, miszerint Lengyelország kész arra, hogy szélesebb nemzetközi koalíció keretében 14 Leopard 2 harckocsit adjon át Ukrajnának.

Ukrajnát legalább egy dandárnyi tankkal kell támogatni, vagy akár többel is, a valódi segítségnyújtáshoz ezért az államok koalíciója szükséges

– mondta a lengyel tárcavezető.

Közölte: a fenti javaslatot pénteken a ramsteini értekezleten fogja megismételni. Reményének adott hangot, hogy a kezdeményezést a Leopard tankokat gyártó Németország is támogatja.

Leopard harckocsik átadására eddig Lengyelországon kívül Finnország fejezte ki készségét. Rishi Sunak brit miniszterelnök pedig bejelentette, hogy Nagy-Britannia Challenger-2 harckocsikat szállít Kijevnek. A modern harckocsik Ukrajnának történő átadására irányuló kezdeményezést az amerikai védelmi tárca és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is támogatta.

A Leopardok átadásához viszont Németország jóváhagyása szükséges.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán a davosi világgazdasági fórumon a CNN amerikai televíziónak adott interjúban a német jóváhagyásnál fontosabbnak és „kritikus jelentőségűnek” nevezte, hogy Berlin a saját készleteiből is küldjön Leopardokat Ukrajnába.

Felidézte: a lengyel kormány elsőként ajánlotta fel a tankok átadását. „Most pedig másokat, különösen a németeket biztatjuk arra, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt” – jelentette ki Morawiecki.

Hazatérése után, szerda este a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva a miniszterelnök kulcsfontosságúnak nevezte a Leopardok átadását, azzal érvelve, hogy elemzések szerint februárban új orosz offenzíva várható Ukrajnában.

Hasonlóképpen érvelt Davosban a médiának nyilatkozva Andrzej Duda elnök is.

Elmondta továbbá: a világgazdasági fórum idején tartott egyeztetései során felmerült amerikai Abrams harckocsik ukrajnai szállításának témája is.

A The Wall Street Journal amerikai napilap értesülésére reagálva, miszerint Berlin akkor lehet hajlandó Leopardokat küldeni Ukrajnába, ha Washington is támogatja a várható orosz támadás elleni védekezést ugyanilyen kategóriájú M1 Abrams tankokkal, Duda elmondta: ilyen német feltételről ő nem tud.

Mindazonáltal Ukrajna védelmi érdekei szempontjából nagyon jó lenne, ha változatosság kedvéért a német fél az Egyesült Államokat a korszerű Abramsok adományozására bátorítaná – vélekedett Andrzej Duda.

Bulgária már jóval az első hivatalos katonai segélycsomag előtt küldött fegyvereket közvetítőkön keresztül Ukrajnának – közölte Kiril Petkov korábbi bolgár miniszterelnök helyi csütörtöki sajtójelentések szerint.

A fegyverexport nem közvetlenül, hanem bolgár és külföldi közvetítő cégeken keresztül zajlott. Kiril Petkov megerősítette, hogy lengyel, román, amerikai és brit partnerek vásároltak fegyvereket a bolgár védelmi ipartól.

„A fegyverek egy része az ukrán hadseregnek ment” – mondta.

Bulgária hosszadalmas belpolitikai viták miatt egészen tavaly év végéig nem tudott dűlőre jutni az Ukrajnának szánt első katonai segélycsomagról.

Kiril Petkov kormánya, amelyet tavaly júniusban buktattak meg bizalmi szavazással, a közvetlen katonai támogatást elutasító akkori koalíciós partnere, a Moszkva-barát Bolgár Szocialista Párt (BSZP) miatt nem tudott lépni az ügyben. „Ugyanakkor világosan meg kell mondani, hogy nem volt közvetlen fegyverexport Ukrajnába” – hangsúlyozta Kiril Petkov.

A bolgár fegyvergyártó cégek még a kommunista időkben jöttek létre, Ukrajnának egyebek között lőszereket ajánlhattak. A bolgár védelmi ipari termelés mintegy 20 százalékkal növekedett 2022 májusában 2021 májusához képest.

Tizenegy NATO-tagország védelmi miniszterei újabb jelentős katonai segélyt ígértek Ukrajnának az észtországi Tapa támaszponton tartott csütörtöki találkozójukon – olvasható a tanácskozásról kiadott zárónyilatkozatban.

A felajánlások a németországi, ramsteini légi támaszponton pénteken tartandó szélesebb körű NATO-találkozóra szólnak, amelyen az Egyesült Államok képviselője is jelen lesz.

Szerepel a felajánlások között több tucat Stinger légvédelmi rakétarendszer, Brimstone-rakéták, Sz-60-as légvédelmi ágyúk, géppuskák, katonai szállító helikopterek, drónok, és a támogatás részét képezi ukrán katonák kiképzése is.

Nincs döntés a német gyártmányú Leopard-2 harckocsik szállításáról, ami minden bizonnyal kiemelt napirendi pontja lesz a pénteki NATO-tanácskozásnak.

A dán parlament jóváhagyta annak a 19 taracknak az Ukrajnába szállítását, melynek megvételéről korábban állapodott meg a Nexter Systems francia fegyvergyártó vállalattal – jelentette be csütörtökön a dán védelmi minisztérium.

„Nagyon fontos, jelentős adományról van szó” – szögezte le Jakob Ellemann-Jensen védelmi miniszter, egyúttal üdvözölte a törvényhozás döntését, mellyel „hozzájárult az ukrán nép szabadságharcához”.

Dánia 2017-ben rendelt a Nexter Systemstől 15 tarackot, majd 2019-ben további négyet. Csütörtöki közleményében a tárca kiemelte, hogy néhány darabbal kapcsolatban technikai hibákat észleltek, melyeket a gyártónak és az ukrán félnek kell majd megoldania.

A minisztérium részéről hozzátették, hogy bár e fegyveradomány lassítja a dán haderőfejlesztést, az ország továbbra is igyekszik – a fegyverszállítással egy időben – gyorsan bővíteni katonai kapacitásait.

A koppenhágai kormány már korábban is küldött fegyvereket Ukrajnának,

továbbá kiberbiztonsági támogatást is nyújtott az Oroszország indította háborúban védekező országnak. Szeptemberben hozzájárult ahhoz is, hogy Dánia területén képezzenek ki ukrán katonákat.

Ulf Kristersson Stockholmban sajtótájékoztatón, Kaja Kallas pedig a Twitteren számolt be a döntésről. A svéd kormány bejelentése szerint a katonai segélycsomag értéke 4,3 milliárd svéd korona (152,6 milliárd forint), páncélozott gyalogsági járműveket is tartalmaz, emellett a védelmi erők előkészítik az Archer tüzérségi rendszer szállítását Ukrajnába.

A tüzérségi rendszerből 48 darab található Svédországban, azt azonban nem közölték, hogy ebből mennyit szállítanak Ukrajnába.

Az Archer tüzérségi rendszert Svédország és Norvégia fejlesztette ki, és a világ egyik legmodernebb önjáró lövege.

Nagy előnye, hogy részben automatizált, így a katonáknak nem kell minden lövés után újratölteni a fegyvert. A katonai segélycsomag részeként Svédország NLAW típusú páncéltörő fegyvereket és 50 darab, japán gyártmányú 90-es típusú harckocsit is küld.

„Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás létfontosságú, az ország katonai igényei nagyban befolyásolják a döntéseinket” – közölte a svéd miniszterelnök sajtótájékoztatóján. A csütörtökön ismertetett katonai segélycsomagot megelőzően Svédország bejelentette, hogy 5 milliárd svéd korona (177,5 milliárd forint) értékű katonai és humanitárius segélyt küld Ukrajnába.

Jelenleg Svédország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és Finnországgal együtt felvételét kérte a NATO-ba. A két ország Ukrajna megtámadása után kérte felvételét a NATO-ba, miközben korábban évtizedekig semlegességi politikát folytattak. Svédország mellett Észtország is újabb katonai segélycsomagot jelentett be csütörtökön.

A Baltikum országai is fegyvereket küldenek.

„A kormány ma úgy döntött, hogy Észtország eddigi legnagyobb katonai segélycsomagját küldi Ukrajnának” – írta Kaja Kallas észt miniszterelnök a Twitteren.

Kallas közölte, hogy a teljes katonai segélycsomag immár az észt GDP több mint egy százalékát teszi ki. „A csomag lövegeket, gránátvetőket és lőszert tartalmaz, mindazt amit Ukrajna kért” – írta.

„Mindannyian azt akarjuk, hogy a háború véget érjen, de Oroszország világossá tette, hogy folytatni akarja agressziós háborúját. Az emberi és anyagi veszteség ellenére Oroszországnak továbbra is több ezer harckocsija, páncélozott járműve és lövege áll készen. Oroszországnak hatalmas emberállomány áll rendelkezésére, és százezreket mozgósíthat” – írta Kallas.

„Az orosz agressziónak ára van, amelyet mindannyian megfizetünk. Mi euróban, Ukrajna pedig emberéletekben. Ez az ár jóval magasabb lesz az egész világnak, ha az agresszió végül kifizetődik” – szögezte le a politikus.

Az Ukrajnának szánt újabb nyugati fegyverszállítások semmi jót nem ígérnek Európa és a világ biztonsága szempontjából, azt jelenthetik, hogy a konfliktus új szintre lépett – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozva.

A szóvivő arra reagált, hogy a várakozások szerint nyugati országok védelmi illetékesei a németországi ramsteini amerikai légibázisra összehívott csütörtöki találkozókujon újabb, korszerű páncélos eszközöket is tartalmazó fegyverszállításokat jelenthetnek be.

Peszkov kommentálta Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet szavait is, aki arra figyelmeztetett, hogy az orosz fegyveres erők nem hagyják válasz nélkül az orosz területre, egyebek között a Krímre mérendő csapásokat. A nagykövet arra hívta fel a figyelmet, hogy az új fegyverek majd újabb civilek halálát okozzák.

Antonov Ned Price amerikai külügyi szóvivő nyilatkozatára reagált, amely szerint megengedhető, hogy az ukrán hadsereg amerikai fegyvereket vessen be a Krím ellen.

Az orosz elnöki szóvivő leszögezte, hogy Antonov álláspontja, amely kilátásba helyezte az összes Ukrajnának szállítandó fegyver megsemmisítését, a Kremlével azonos. Arra emlékeztetett, hogy Ukrajnának már vannak olyan fegyverei, amelyekkel naponta csapásokat mér orosz területekre. Utóbbiak alatt az Ukrajnától elcsatolt régiókat értette.

„Ez potenciálisan rendkívül veszélyes” – mondta Peszkov. Úgy vélekedett, hogy Ukrajna számára annál jobb lesz, minél előbb hajlandóságot mutat arra, hogy figyelembe vegye Moszkva követeléseit.

„Minél hamarabb felismeri és belátja az ukrán rezsim, hogy Oroszország és (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) van és lesz, és hogy előbb-utóbb mégiscsak fel kell adnia mindent, ami oroszellenes”, annál jobb Ukrajnának – fogalmazott Peszkov.

A szóvivő kommentálta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese csütörtöki Telegram-bejegyzését, amelyben azt állította, hogy

egy nukleáris hatalom veresége egy hagyományos háborúban nukleáris háborút provokálhat,

és a nukleáris hatalmak számukra sorsdöntő, nagy háborút sohasem veszítettek el.

A kérdésre, hogy ez vajon az orosz nukleáris doktrína módosulását jelenti-e, így válaszolt: „Nem, egyáltalán nem. Ez teljes összhangban van a nukleáris doktrínánkkal. Olvassa el a nukleáris doktrínát, abban nincs ellentmondás.” Peszkov közölte, hogy Putyin csütörtökön az ortodox vízkereszt alkalmából részt vett a hagyományos megmártózásban egy, a szóvivő által meg nem nevezett, Moszkvához közeli helyszínen. Hozzátette, hogy a szertartásról felvétel nem készült.

Ukrajna támogatásának folytatását ígérte az új német védelmi miniszter

Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásának és a német haderő (Bundeswehr) korszerűsítésének folytatását ígérte Boris Pistorius német védelmi miniszter csütörtökön Berlinben, a kinevezése és hivatali esküje utáni első nyilatkozatában.

A szociáldemokrata politikust katonai tiszteletadással fogadták a minisztériumban, miután átvette megbízólevelét az államfőtől és letette a hivatali esküt a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A Bundeswehr legmagasabb rangú katonái előtt tett nyilatkozatában kiemelte, hogy tisztelettel és alázattal kezdi el új munkáját, amelyhez a haderő minden egyes tagjának támogatására szüksége van, és meg is követeli ezt a támogatást.

Mint mondta, „nem normális időket élünk” Európában,

hiszen „Oroszország kegyetlen megsemmisítő háborút folytat egy szuverén állam, Ukrajna ellen”, ezért egészen mást jelent a biztonság, mint akárcsak egy éve.

Németország nem részese a háborúnak, de mégis érintett, ezért továbbra is támogatni kell Ukrajnát, és „gyorsan erőssé kell tenni” a Bundeswehrt – húzta alá a miniszter.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja „korszakváltást” jelent, és azt is, hogy a Bundeswehr kiemelt szerepbe kerül – mondta Boris Pistoius, hozzátéve: minden erejével azon lesz, hogy a német véderő „Németország, a NATO és az emberek érdekében” teljesíthesse küldetését, a biztonság védelmét.

A politikus Sebastien Lecornu francia védelmi miniszterrel folytatta első hivatalos tárgyalását. A telefonos megbeszélésről tájékoztató minisztériumi közlemény szerint mindenekelőtt az ukrajnai helyzetről és a német-francia biztonsági együttműködésről tárgyaltak.

Boris Pistorius első vendége Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter volt, aki az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) pénteki miniszteri ülését készíti elő. A tanácskozást a Rajna-vidék Pfalz tartományi amerikai légitámaszponton, Ramsteinben tartják.

A megbeszélés előtt tett sajtónyilatkozatukban mindketten a szoros együttműködés és Ukrajna támogatásának folytatását ígérték. Lloyd Austin köszönetet mondott a szövetségi kormánynak az Ukrajna katonai támogatásáért és a NATO keleti szárnyának megerősítéséért folytatott erőfeszítésekért, és kiemelte, hogy Németország az Egyesült Államok legfontosabb szövetségesei közé tartozik.

Boris Pistorius aláhúzta, hogy hazája és az Egyesült Államok, mint oly sokszor, az Ukrajna ellen orosz támadás közepette is “vállvetve” küzd a biztonságért.

Tervezett konkrét lépéseket nem ismertettek, így arról sem számoltak be, hogy miként döntenek abban a kérdésben, hogy a szövetségi kormány küld-e Leopard-2 típusú német harckocsikat Ukrajnába, és hozzájárul-e ahhoz, hogy az ilyen járművekkel rendelkező országok támogassák állományukból az ukrán hadsereget.

A német sajtóban ismertetett elemzések szerint Berlin akkor lehet hajlandó a Bundeswehrtől vagy közvetlenül a gyártótól Ukrajnába küldeni a világ legerősebb harckocsijának számító Leopardokból, ha Washington is támogatja az orosz támadás elleni védekezést ugyanilyen kategóriájú M1 Abrams tankokkal. Várhatóan a pénteki ramsteini tanácskozáson határoznak az ügyben.

Ukrajna csütörtökön is kérte a nyugati szövetségeseket, hogy küldjenek harckocsikat és légvédelem eszközöket Kijevbe – erről Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője írt a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Kijelentette, hogy ukrán életekkel fizetnek a fronton a külföldi fővárosokban folyó tárgyalások lassúsága miatt. Hangsúlyozta: „Nincs időnk, a világnak nincs annyi ideje (a késlekedésre)”.

A nyugati szövetségesek pénteken a németországi Ramstein légitámaszponton találkoznak, a tárgyalások középpontjában az áll, hogy Berlin engedélyezi-e Leopard 2 harckocsik szállítását Kijevbe az oroszok kiszorítása érdekében.

„Az Ukrajnának szánt harckocsik kérdését a lehető leghamarabb le kell zárni. Csakúgy, mint a további légvédelmi rendszerek kérdését”

– fejtette ki Jermak egy nyilatkozatában. Hangsúlyozta: „A lassúságért ukrán népünk életével fizetünk. Ennek nem szabadna így lennie”.

Hozzászólása Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Világgazdasági Fórumon tartott szerdai videóbeszédében elhangzott felhívását idézi. Zelenszkij szerint a harckocsikat és a légvédelmi egységeket gyorsabban kell leszállítani, még mielőtt Oroszország a következő támadásait el tudná indítani.

A héten Nagy-Britannia növelte a nyomást Németországra azáltal, hogy

a nyugati országok közül elsőként nyugati gyártású harckocsikat küldött Ukrajnába.

Számos NATO-ország rendelkezik Leopard harckocsikkal, de azok Ukrajnának történő átadásához Németország jóváhagyása szükséges.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter elmondta, Kijev a Leopard 2 harckocsikkal rendelkező országokhoz – Görögország, Dánia, Spanyolország, Kanada, Hollandia, Németország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Törökország, Finnország és Svédország – fordult azért, hogy szállítsanak ilyen harci eszközöket az ukrán hadseregnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta a német kormányt, amiért az heztitál a Kijevnek megígért Leopard 2 típusú harckocsik szállításával.

„Vannak olyan helyzetek, amikor nem szabad habozni és polemizálni” – mondta Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórum résztvevőivel tartott videóbeszélgetés során.

„Véleményem szerint nem helyes stratégia, ha valaki azt mondja, hogy csak akkor adok tankokat, ha valaki más is ad”

Az ukrán elnök ezzel Olaf Scholz kancellár korábbi kijelentésére utalt, aki azt mondta: akkor enged zöld utat a német gyártmányú Leopard 2 harckocsik számára, ha az USA Abrams típusú harckocsikat szállít Kijevnek.