Ukrán vezérkari főnök: Korea-szerű békét akar kikényszeríteni Oroszország

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (BVT) első titkára arra figyelmeztetett, hogy Oroszország olyan fegyverszünetet akar kikényszeríteni a nemzetközi közösségtől, amely két részre osztaná Ukrajnát, hasonlóan ahhoz, ahogyan a nagyhatalmak Észak- és Dél-Koreára osztották fel 1953-ban a Koreai-félszigetet. Olekszij Danilov szerint a Moszkva által kifundált Korea-szerű béke ötletével az orosz elnöki hivatal vezető beosztottjai aktívan lobbiznak európai politikusnál, akiken keresztül azt az üzenetet kívánják közvetíteni, hogy az oroszok készek engedményeket tenni a fegyverszünet érdekében - írja a ukrán Pravda hírportál. 

- mondta egy vasárnapi tévéinterjúban Danilov, aki azt is hozzátette, hogy egy ilyen békeajánlat teljességgel elfogadhatatlan Ukrajna számára. Egyrészt, mert sértené az ország területi integritását, másrészt pedig csak konzerválná Ukrajna és Oroszország szembenállását. 

Danilov kijelentéseit az orosz külügy közönséges álhírnek nevezte. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt állította, hogy Oroszország egyáltalán nem folytat tárgyalásokat nyugati tisztségviselőkkel a konfliktus lezárásáról. Továbbá megerősítette, hogy az ukrajnai háború akkor fog véget érni, ha Kijev feladja a szuverenitását a négy megye (Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja) felett, melyeket még szeptemberben annektált Oroszország egyoldalúan.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz csapatok folytatták az offenzívát Donyeck környékén, ahol több mint ötven ukrán katonát, három gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott személyszállítót és négy egyéb járművet semmisítettek meg. Az Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság területvédelmi parancsnoksága a Szoledarral szomszédos Bahmutszke község elfoglalásáról tett bejelentést. Ivan Filiponyenko, a luhanszki „népi milícia” sajtótisztje a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva azt állította, hogy az ukrán katonák tömegesen menekülnek Szoledarból.

Konasesnov szerint az ukrán fegyveres erők emellett Kupjanszk irányában több mint félszáz katonát, két gyalogsági harcjárművet és három egyéb járművet, Liman irányában több mint hatvan katonát, három páncélozott harcjárművet és három kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig több mint negyven katonát, két páncélozott harcjárművet és három kisteherautót veszítettek. A tábornok három ukrán diverzáns- és felderítőcsoport felszámolásáról is említést tett.

Az orosz rakéta- és tüzérségi erők a jelentés szerint 89 ukrán tüzérségi egységre, valamint 126 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között három lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, egy AN/TPQ-50 ellentűzradart, egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot, két lengyel Krab önjáró löveget, két Akacia önjáró tarackot és egy D-30-as löveget. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös és egy MiG-29-es repülőgépet, valamint egy ukrán Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig nyolc drónt, valamint tíz HIMARS- és Uragan-rakétát.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett közigazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi állami hírügynökség szerint azt hangoztatta, hogy az ukrán erők átkelésre készühetnek a Dnyeperen a kakhovkai víztározónál, a támadás lehetséges célpontjaként pedig Enerhodart és a zaporizzsjai atomerőművet nevezte meg. Rogov azt mondta, az elmúlt napokban a folyam vízszintjének erős csökkenését észlelték.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 367 repülőgépet, 200 helikoptert, 2856 drónt, 400 légvédelmi rakétarendszert, 7460 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 972 sorozatvetőt, 3793 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7878 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

A nap folyamán az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy az orosz hadifoglyok megkínzásának újabb tényeit rögzítette. A hatóság szerint a foglyokat verték, éheztették és huzamos ideig nem hagyták aludni az ukrán fogságban. Az orosz védelmi minisztérium vasárnap tett bejelentést ötven katona visszatéréséről.

Az orosz erők hétfőn ismét tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Herszon városára, a támadás következtében egy helyi lakos meghalt egy másik pedig életveszélyes sérüléseket szenvedett – közölte Jaroszlav Janusevics, a megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő szavai szerint a sérült személy egy nő, akit repesz sebesített meg. Mint mondta, az orvosok most küzdenek az életéért.

Az ukrán rendőrség sajtóosztálya közben arról adott hírt, hogy eltűnt két brit önkéntes a Donyeck megyei Szoledar közelében. A városnál jelenleg súlyos harcok dúlnak. A rendőrség közlése szerint a két, 28 és a 48 éves férfinak január 6-án nyoma veszett. Másnap délután jelentették be eltűnésüket a bahmuti járási rendőrkapitányságon. A két önkéntes január 6-án reggel indult el Kramatorszkból Szoledarba, amikor megszakadt velük az összeköttetés. A rendőrség megindította a büntetőeljárást és megkezdte a kutatást az eltűnt brit állampolgárok után.

Az orosz erők az elmúlt napban 106 alkalommal lőtték a Donyeck megyei Szoledar városát, és 22-szer csaptak össze az ukrán katonákkal a térségben – számolt be róla Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője hétfőn egy tévéműsorban.

Közölte, hogy vasárnap az ott harcoló ukrán alakulatokhoz újabb erőket vezényeltek, és további katonai eszközöket bocsátottak a rendelkezésükre. Szavai szerint a fagyos időjárás lehetővé teszi a nehézeszközök – harckocsik, gyalogsági harcjárművek és páncélozott szállítójárművek – használatát, ezért az ukrán erők számára ellentámadásra is lehetőség nyílik. Hangsúlyozta, hogy előnyre tesz szert az az oldal, amelyik jobban felkészíti katonáit és haditechnikai eszközeit a téli hadműveleti szakaszra, valamint jobb taktikai terveket dolgoz ki.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka cáfolta azokat az orosz sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint az orosz hadsereg elfoglalta volna Szoledart. Elmondta, hogy az orosz csapatok ismét kísérletet tettek a város elfoglalására, de veszteségeket szenvedtek és visszavonultak. Kifejtette, hogy az orosz erők több irányból rohamozták meg a várost, és a legfelkészültebb fegyvereseket, a Wagner magánhadsereg zsoldosait is bevonták a műveletbe. „Ugyanakkor védőink bátorságának, a tűzerő ügyes és hozzáértő felhasználásának köszönhetően az ellenség jelentős veszteségeket szenvedett, és ismét visszavonult” – fogalmazott a parancsnok.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap esti videoüzenetében közölte, hogy Szirszkij végig látogatta vasárnap a Donyeck megyei Bahmut és Szoledar városoknál harcoló ukrán alakulatokat. Az államfő bejelentette, hogy erősítést küldenek a térségbe.

Közben Andrij Kaszjanov, Ukrajna georgiai ügyvivője nyilvánosságra hozta, hogy Kijev arra kérte Tbiliszit, adja vissza azokat Buk rakétarendszereket, amelyeket a 2008-as orosz-georgiai háború során Ukrajna biztosított Georgiának.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren hangsúlyozta, hogy Ukrajna felfegyverzése a legrövidebb út a győzelemhez, valamint a béke és biztonság helyreállításához Európában és azon túl. „Ukrajna hálás partnereinek a katonai segítségért, de őszintének kell lennünk egymáshoz: senki sem tett eleget” – szögezte le. Az RBK-Ukrajina hírportál emlékeztetett arra, hogy Kuleba korábban azt mondta: Ukrajna 2023-ban minden szükséges katonai segítséget megkap partnereitől, amit 2022-ben nem kapott meg.

Németország negyven Marder típusú páncélozott harcjárművet szállít Ukrajnának 2023 első negyedében – közölte a német kormányszóvivő pénteken. A bejelentés egy nappal azután érkezett, hogy Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök telefonon egyeztetett az Ukrajnának szánt további katonai segélyek ügyében. Robert Habeck alkancellár egy friss nyilatkozatában a bejelentést követően már arról beszélt, hogy a fegyverszállítások most nagy lendületet kaptak, így a továbbiakban azt sem zárja ki, hogy Berlin ezután modern, Leopard típusú tankokkal látja el Ukrajnát.

Robert Habeck alkancellár vasárnap a Hírek Berlinből című magazinműsorban arról beszélt, hogy már annak az esélyét sem zárja ki, hogy a jövőben a német kormány Leopard támadó harckocsikat szállíthat Ukrajnának – számolt be a Tagesschau híroldala.

„Figyelemmel kísérjük az aktuális helyzetet, és egyeztetünk más kormányokkal is. Ennek tükrében hozunk döntéseket, tehát semmi sem kizárt”

– fogalmazott a zöldpárti politikus.

Robert Habeck továbbá arra is rámutatott, hogy megnőtt a mozgástér a döntéshozatalban, amelyek páncélelhárító rakétákra és Marder típusú harci járművekre vonatkoztak. „Úgy vélem ez a dinamika még növekszik, ameddig a háború dinamikája is növekszik” – tette hozzá.

A Marderek szállításáról hozott döntés már esedékes volt

Az alkancellár szerint a Marderek szállításáról hozott döntés jó volt, melyet már régebben meg kellett volna lépni.

„Most pedig érjük el, hogy a harckocsik érkezzenek meg Ukrajnába, és utána készülhetünk a következő lépésre”

– hangsúlyozta.

A német kormány hosszas huzavona után a múlt héten jelentette be, hogy Marder típusú harckocsikat és egy Patriot légvédelmi rendszert ad át Kijevnek. Ezt követően a kormányszóvivő pontosabb adatokat közölve pénteken ismertette, hogy Berlin negyven Marder szállítását tervezi az év első negyedében.

A Tagesschau kiemelte, a járművek részben a német hadsereg (Bundeswehr) állományából részben pedig a gyárból érkeznek majd Ukrajnába.

További páncélosok szállítását követelik a német politikusok

Olaf Scholz német kancellárra már korábban is nagy nyomás nehezedett, mivel kijelentette, a támadó páncélosok szállítása tekintetében Németország nem lép egyedül. Emmanuel Macron francia államfő azonban a hónap elején közölte, könnyen mozgó felderítő páncélosokat küld Ukrajnának, mellyel kapcsolatban a kancellár lépéskényszerbe került, és engedve a nyomásnak, végül kötélnek állt. Azonban döntését követően számos politikus további lépések megtételét követeli, többek között Leopard harckocsik szállítását is.

„Hiba lenne megmaradni a Mardernél. Küldenünk kell mindent, amit csak lehetséges, ehhez hozzátartozik a Leopard is”

– nyilatkozta a német parlament zöldpárti alelnöke, Katrin Göring-Eckardt.

A Szabad Demokrata Párt (FDP) alelnöke, Wolfgang Kubicki is hasonló véleményt fogalmazott meg, ugyanis szerinte is jó döntés lenne a Marder mellett Leopardokat is küldeni, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy minden további lépést a NATO-partnerekkel kell egyeztetni. Németországnak nem lenne szabad ebben a kérdésben egyedül dönteni.

A Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, Lars Klingbeil azonban már óvatosságra intett, szerinte ugyanis „első körben egyeztetnünk kell a nemzetközi szövetségeseinkkel. Egy ország sem szállít nehéz, támadó páncélosokat, mint a Leopard 1 és 2. Fontos, hogy az amerikaiak, a franciák és mi, mint német kormány folyamatosan mérlegeljünk, nehogy belecsússzunk ebbe a háborúba”.