Ki a "pillanat-heroinista"?

Márki-Zay Pétert pillanat-heroinistának tartja, a budapesti dugó már nem bosszantja, mert Karácsony Gergely szerinte ennyire képes és emiatt a főváros több részre szakadását is elképzelhetőnek gondolja Kubatov Gábor. A hirado.hu-nak adott interjúban a Fidesz pártigazgatója úgy fogalmazott, hogy a hétvégi, jászberényi választáson a szavazók arról is dönthetnek, hogy egy helyben elismert közösségépítő jelöltet, vagy egy külföldről finanszírozott konfliktusgenerátort akarnak látni a város élén.

Hatalmas korrupciós botrány van kibontakozóban az Európai Unióban. Hogy jutottunk el idáig?

– Most köszön vissza az a brüsszeli hozzáállás, ami gyakorlatilag nem tűri az ellenzék létezését. Egy normális, működő demokráciában szükség van az ellenzékre az ellenőrzés és kontroll lehetősége miatt. Látszólag ezt arrafelé nem engedik, hiszen ahogy valaki más véleményt fogalmaz meg azt rögtön diszkvalifikálják. Szélsőségesnek, radikálisnak, antidemokratikusnak bélyegzik és minden eszközzel igyekeznek ellehetetleníteni a működését.

Okozhat-e ez a politikai válság olyan változást, amit magyar politikusok rendszeresen követelnek?

– Bajban vannak és próbálják a szőnyeg alá söpörni a problémákat. Szerintem méltatlan, az unió alapértékeivel teljesen ellentétes, ami most ott történik.

Ilyenkor különösen fontos lenne a nyilvánosság, a média szerepe, de amíg olyan médiaviszonyok lesznek egész Európában, mint amilyenek most vannak, nem fog változni semmi.

Ugyanis hiába van valakinek a mainstreamtől eltérő véleménye és hiába követeli azt, hogy Brüsszelben térjenek vissza a józan ész politikájához, nem ér az egész semmit, ha ez nem jut el az emberekhez, mert a nyugati média túlnyomó része – Brüsszelben és az Egyesült Államokban is – a baloldalhoz lojális.

Ezek szerint pesszimista a változást illetően?

– Ezt még korai lenne kijelenteni. Szerintem a korrupciós botránynak itt nincs vége, mert ezek az ügyek általában újabb és újabb gyanús történeteket hoznak felszínre. Azt halljuk, hogy Brüsszelben sokan félnek, mert az unióban gyakorlatilag teljesen elfogadott volt, hogy lobbistákon, cégeken keresztül, hol kevesebb, hol több kenőpénzzel vagy más eszközökkel befolyásolni tudták a döntéseket. És ezeknek a pénzeknek egy része elvezet – nem is Európából, hanem úgy tűnik, hogy Amerikából – a magyar ellenzékhez is.

Ezzel kapcsolatban erős állításokat hallunk, például, hogy a magyar baloldal eladta a függetlenségét.

– Ez nem erős állítás, hanem tény. Az  üzletemberek pénzeket mozgatnak, befektetnek és ezt egészen biztosan haszonszerzés céljából teszik. Többnyire nem nagylelkűen csak úgy adakoznak, hanem egyszer majd kérnek valamit cserébe, és aki ezeket a pénzeket elfogadja, annak majd meg kell fizetni az árat. Az pedig nem kérdés – hiszen Márki-Zay Péter maga  beismerte – hogy pénzeket márpedig elfogadtak, súlyos dollármilliókat. Ezt a világot már jól ismerjük, pont ez történt, amikor a szocialisták voltak kormányon. Eladtak mindent külföldi cégeknek, a reptértől kezdve a MOL-on keresztül, a vízműveken, a csatornázáson át mindent, ami Magyarországnak fontos, ami nemzeti érték és tulajdon.

Láttuk az elmúlt egy évben az országgyűlési és az időközi választásokon, hogy a külföldi pénzek ellenére mire jutott az ellenzék. Ezt minek tulajdonítja?

– Ezeknek a pénzeknek a jelentős részét szerintem egész egyszerűen – fogalmazzunk így – ellopták. Kézen-közön egyszer csak volt, nincs, mint a mesében, mindenki elvette a részét, és egy külföldi finanszírozónak nincs annyi ideje és energiája, vagy olyan hatékony helytartója még Magyarországon, hogy ellenőrizni tudná,  valóban arra ment-e a pénz, amire azt ő adta.

Felmerül a kérdés, hogy adnak-e ezek után még pénzt a külföldi üzletemberek a magyar baloldalnak?

– Más lehetőségük nincsen. Korlátozott tehetségű  emberek vannak a baloldalon, de mivel nincs más, őket nem lehet  leváltani, ezért kénytelenek velük továbbra is együttműködni. Csendben jegyzem meg, a magyar pártfinanszírozás nem kevés forrást  biztosít a frakcióknak, a pártoknak és a pártalapítványoknak pontosan azért, hogy az országhatárokon kívülről ne tudják befolyásolni a politikai formációkat. Viszont itt nagyon szigorú szabályozás és elszámolás van,  nem úgy, mint a külföldről jövő pénzek esetében.

Itthonról nem számíthatnak támogatásra a vállalkozói szférából?

– Ha megnézzük a 100 legnagyobb vállalkozó névsorát, azt látjuk, hogy a 70 százaléka baloldali, ezért lehetne hazai forrásuk is, de valószínűleg ezeknél a potenciális támogatóknál már eljátszották a becsületüket.

Az eredményeket nézve a választópolgároknál is, hiszen a Fidesz 2022-ben negyedszer szerzett kétharmados többséget. Ön pártigazgatóként végig élte ezt a 12 évet. Mik voltak ezeknek a győzelmeknek a legfontosabb tényezői?

– Az első és talán legfontosabb, hogy mi nem egy pártot, hanem egy közösséget építünk. A polgári jobboldal egy olyan összetartó közösség, egy karakteres, kiváló miniszterelnökkel az élén, ami Európában is egyedülálló. A zászlónkra az van írva: szeretjük a hazánkat.

A másik, hogy a szervezésben is eredményesek vagyunk, a Fidesz egy jól működő szervezet, mondhatjuk, hogy évtizedek óta.

A harmadik pedig, ami megkülönböztet minket a politikai ellenfeleinktől, hogy

nekünk nem a hatalom a fontos, nem ez a cél, ez csak egy eszköz ahhoz, hogy egy jó országot építsünk minden magyar ember számára. Ezzel szemben viszont a baloldal egészen mást akar, ott semmi mást nem látok, csak azt, hogy pozícióra vágynak, és a Skoda-kulcsokra.

Nincs vízió, elképzelések, stratégia. Szerintük minden rossz, ami Magyarországon történik, de arról egyetlen szót sem hallunk, hogy egyébként neked, mint polgárnak miért lenne jobb, ha ők vezetnék az országot.

És végül, ha megnézzük a 2019-ben ellenzéki vezetés alá került településeknek, köztük a fővárosnak a teljesítményét, akkor egy mérhetetlenül riasztó képet látunk.

Egyszóval, véleményem szerint mindezek együtt vezettek a Fidesz sorozatos, negyedik kétharmados győzelméhez.

A következő fontos győzelemre most vasárnap Jászberényben nyílik lehetőség. Hogy látja az esélyeket?

– Nagyon sajnáltam, amikor elveszítettük a várost. És különösen elkezdtem sajnálni, amikor a jászsági település élére egy olyan konfliktusgenerátor került, mint a mostani polgármester, aki miatt félelem és rettegés van Jászberényben, mert szinte személyi kultuszt épített ki maga körül. Azt gondolom, nem lesz könnyű, mert egy időközi választáson egy regnáló polgármestert nagyon nehéz legyőzni, de igazából minden mellettünk szól. Látva a polgármester teljesítményét, látva a személyiségét és ezzel szembe állítva a mi jelöltünket, aki orvosként már bizonyított, elismerik és tisztelik Jászberényben, úgy érzem, hogy van esélyünk a hétvégi választáson.

A mostani polgármester azt is elismerte, hogy kapott pénzt a Márki-Zay Pétertől.

– Márki-Zay Péter pedig elmondta, hogy külföldről jöttek a pénzek. Nem nehéz észrevenni, hogy ugyanaz történik, mint például a fővárosban, ahol elkezdtek úgy táncolni, ahogy a külföldiek fütyülnek. Szerintem a jászok ebből nem kérnek és látják, hogy most egy normális, lokálpatrióta, szerethető polgármester kezébe adhatják a város vezetését, aki véget akar vetni a konfliktusoknak, békét akar,  és közösséget szeretne építeni.

Egyébként mi a véleménye a hódmezővásárhelyi polgármesterről?

– Nehéz róla bármit is mondani, mert Márki-Zay Péter személyisége meglehetősen zavaros. Pillanat-heroinistának látom, aki mindig az adott pillanatot akarja megnyerni, de hosszú távú koncepció nincs a fejében. De az ő személye csak másodlagos, mert a baloldalon Gyurcsány Ferenc a vezető. Hiába próbálják megkerülni, leváltani, háttérbe tolni vagy leszavazni mégiscsak a legnagyobb, legerősebb párt ma a DK a baloldalon. Próbálják ugyan tagadni, leplezni, de azt hiszem ők is pontosan tudják azt, hogy bármit is akarnak, ahhoz a legvégén Gyurcsány Ferenccel kell megállapodni.

Említette a fővárost és amikor az előző hirado.hu-s interjún beszélgettünk, akkor ön azt mondta, hogyha “valaki megkérdezi, hogy Karácsony Gergely mit csinált, amióta hivatalban van, akkor egyetlen dolgot sem tudunk mondani”. Azóta eltelt másfél év. Most tud egy dolgot mondani?

– Dugót. Ez az ő teljesítménye. Szinte már sajnálom, de nem haragszom rá. Bosszant a dugó, de látom, hogy benne ennyi van, amit jól mutat a városháza-ügy is, amikor gyakorlatilag a háta mögött adták el majdnem azt az épületet, amiben dolgozik. Tragikomikus.

Érdekes szembenállás kezd kialakulni a főváros belső része és a külső kerületek között. Mi a véleménye erről?

– Mondok először egy konkrét példát, ami jól érzékelteti a problémát. Soroksár Dunaharasztival határos. Elmegy egy vállalkozó Soroksárra, kinéz egy területet, mert szeretne oda egy logisztikai központot csinálni. A kerületnek jó, mert adót fizet, munkahelyeket teremt, de a lehetőség biztosításához el kell menni a fővároshoz egyeztetni. Jó esetben egy év alatt lesz is belőle valami. Ezzel szemben a vállalkozó elmegy Dunaharasztiba, bemegy a polgármesterhez, bekerül az ügy a képviselő-testület elé és kis túlzással mire a főváros meghozza az elvi döntést, addigra Dunaharasztiban már üzemel a logisztikai park.

A főváros vezetése úgy gondolkodik, hogy Budapest csak a belvárosi részből áll, pedig Budapest adóforintjainak túlnyomó részét a külső kerületekből szedik be, amit aztán a belvárosban költenek el. Soroksár például több mint hárommilliárd forintot fizet be a fővárosnak adóként, és ebből visszakap 1,8-at. Az országgyűlési választások eredményein  is látszott, hogy a külvárosi emberek pontosan érzik azt, hogy ki vannak fosztva, hogy az ő kerületük nem fejlődik, miközben a belvárosra irdatlan pénzeket költenek el. És ha ez így megy tovább, akkor egyre inkább fel fognak erősödni azok a hangok, amelyek a Budapesttől való elszakadást javasolják ezeknek a kerületeknek, ugyanis egész egyszerűen sokkal jobban megéri önálló településként működni, mint a főváros részeként.