Január végén újra kell gondolni az uniós szankciókat

Ismét terítékre kerülhetnek az Európai Unióban az Oroszország ellen bevezetett szankciók, amelyeknek a tárgyalása során a magyar kormány számára komoly megerősítést jelent a nemzeti konzultációnak az eredménye, mondta a Magyar Hírlapnak nyilatkozó politikai elemző, Deák Dániel, aki hangsúlyozta, hogy a külföldről finanszírozott és külföldi érdekeket teljesítő balliberális oldalra ebben a küzdelemben továbbra sem lehet számítani.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője úgy látja, hogy a január hátralevő része az elhibázott brüsszeli szankciók elleni küzdelemről fog majd szólni, a magyar kormány a nemzeti konzultáció eredményeinek összesítésével komoly támaszt kapott a magyar társadalomtól annak érdekében, hogy képviselje a szankcióellenes álláspontot az uniós tárgyalások során.

„A konzultációt kitöltők száma jóval magasabb, mint bármelyik baloldali párt szavazótábora, ráadásul az  egy irányba mutató 97 százalékos válasz nagyon világos álláspont a magyar társadalom részéről. Mindez azért rendkívül fontos, mert az összes eddigi kilenc szankciós kört egybegyúró uniós jogszabály hatálya január 31-én lejár, így ekkor lesz lehetősége Magyarországnak változást elérnie az unió szankciós politikájában” – fogalmazott az elemző, aki hangsúlyozta, hogy a külföldről finanszírozott és külföldi érdekeket teljesítő balliberális oldalra ebben a küzdelemben továbbra sem lehet számítani, ők a háború kirobbanása óta háború- és szankciópárti álláspontot képviselnek.

„A múlt héten Karácsony Gergely Ukrajnába látogatott, ahol kijelentette: ez a háború nem csak Oroszország és Ukrajna háborúja. Ez kísértetiesen hasonlít arra, amit még a választási kampányban Márki-Zay Péter hangoztatott, miszerint Ukrajna a mi háborúnkat vívja. Mindez jól jelzi, hogy a dollárbaloldal a megrendelőik elvárásainak megfelelően abban érdekelt, hogy hazánk a kelleténél jobban bevonódjon a konfliktusba. Ez egyértelműen szembe megy a magyar nemzeti érdekkel és a magyar társadalom elvárásával, amely békepárti, és azt akarja, hogy hazánk ne involválódjon a kelleténél jobban a háborús konfliktusba. A doni katasztrófa után 80 évvel ez érthető reakció a magyar társadalomtól, nem akarják, hogy hazánk ismét egy háborús konfliktus része legyen” – szögezte le Deák Dániel.

A politológus emlékeztetett, hogy Brüsszel mindeközben tovább támadja hazánkat, ezúttal az egyetemistákat büntetné. A magyar kormány ugyanakkor egyértelművé tette, hogy egyetlenegy hallgató sem fog hátrányt elszenvedni, az Erasmus-ösztöndíjak költségeit állja majd a költségvetés. Látható ugyanakkor, hogy Brüsszel feszült, amiért nem tudja pénzügyileg sarokba szorítani Magyarországot, ezért már minden eszközt bevetett annak érdekében, hogy megváltoztassa hazánk álláspontját a szankciók ügyében, hogy eltöröljük a gyermekvédelmi törvényt, illetve hogy feladjuk az illegális bevándorlás elleni küzdelmet. Mert hiába mondanak mást, valójában ez a három fő politikai és ideológiai kérdés, ami miatt Brüsszel visszatartja a hazánknak járó uniós forrásokat. Korábban ezt tagadták, de ma már a balliberális sajtó is elismeri mindezt – jelentette ki az elemző.

A magyarok 97 százaléka elutasítja a súlyos károkat okozó szankciókat – jelentette be a brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció eredményét a kormányszóvivő. Szentkirályi Alexandra a kormány közösségi oldalán közzétett videóban hangsúlyozta: a magyarok elsöprő többséggel elutasítják az olajszankciókat és a tervezett gázszankciókat, mint ahogy a nukleáris energiára vonatkozó korlátozásokat is. Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán azt írta, hogy a nemzeti konzultáció eredménye világos: a magyar emberek elutasítják a brüsszeli szankciókat!

Október közepén kezdődött a Nemzeti Konzultáció. Ez volt a tizenkettedik alkalom, hogy a kormány kikérte a magyarok véleményét az országot érintő fontos ügyben. Az embereket ezúttal a brüsszeli szankciós politikáról kérdezték.

A kormány arra volt kíváncsi, hogy a magyarok egyetértenek-e a brüsszeli olajszankcióval és a gázszállításokra vonatkozó embargóval. Rákérdeztek arra is: mit gondolnak a nyersanyagokra és a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankciókról.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Orbán Viktor: A magyar emberek elutasítják a brüsszeli szankciókat!

A miniszterelnök a közösségi oldalán reagált a nemzeti konzultáció eredményeire.

Külön részben lehetett véleményt mondani a paksi atomerőmű bővítéséről, és a turizmust is korlátozó szankciókról. De a szankció okozta élelmiszerár-emelkedésre és az általa generált újabb bevándorlási hullámra is rákérdeztek.

A kormány összesítette a nemzeti konzultáció eredményeit, és ezek egyértelműek – jelentette be Szentkirályi Alexandra a kormány közösségi oldalán.

A kormányszóvivő közölte: a magyarok elutasítják azokat a szankciókat, amelyek a háborút nem állították meg, Európának viszont rendkívüli gazdasági nehézségeket okoztak és okoznak.

Elmondása szerint „a magyarok elsöprő többséggel elutasítják az olajszankciókat, és a tervezett gázszankciókat, mint ahogy a nukleáris energiára vonatkozó korlátozásokat is. Az eredmények alapján egyértelműen nemet mondanak azokra a szankciókra is, amelyek tovább növelik az élelmiszer árakat, vagy éppen az európai turizmusra raknak további terheket.”

A kormány szerint a konzultáció eredménye irányadó a magyar közéleti szereplők számára, és azon lesznek majd, hogy Brüsszelben is meghallják azt. A részletes eredményeket rövidesen a kormány hivatalos Facebook-oldalán is közlik.

A magyar baloldal továbbra is úgy táncol, ahogy Brüsszel fütyül – vonta le a következtetést a nemzeti konzultáció eredményéből Hollik István. A FIDESZ kommunikációs igazgatója szerint az eredményekből is látszik, hogy a magyarok nem támogatják az elhibázott brüsszeli politikát.

„Azzal, hogy Gyurcsány Ferencék Brüsszel és az elhibázott szankciók oldalára álltak, egyértelműen szembe helyezkedtek a magyar érdekkel és a magyar emberek véleményével is, amit kifejeztek a Nemzeti Konzultációban. Ráadásul ezen politikájukon mai napig nem hajlandók változtatni, hiszen a baloldal továbbra is a magyarokra erőlteti a szankciókat. Sőt! Továbbiakat is bevezetnének” – emelte ki Hollik István.

A nemzeti konzultáció eredménye ugyanakkor még valamit bebizonyított: „azt, hogy a magyar baloldal továbbra is úgy táncol, ahogy Brüsszel fütyül” – tette hozzá a kommunikációs igazgató.

„Azzal ugyanis, hogy Gyurcsány Ferencék Brüsszel és az elhibázott szankciók oldalára álltak, egyértelműen szembe helyezkedtek a magyar érdekkel, és a magyar emberek véleményével is, amit kifejeztek a nemzeti konzultációban”

– mondta.

Ráadásul ezen politikájukon máig nem hajlandóak változtatni: a baloldal továbbra is a magyarokra erőltetné a szankciókat, sőt újabbakat is bevezetne.

„Nekünk viszont Magyarország az első”

– jelentette ki Hollik István, hozzáfűzve: mindent megtesznek, hogy érvényt szerezzenek a magyarok akaratának. Ezért továbbra is nemet mondanak az elhibázott brüsszeli szankciókra. Mindent elkövetnek, hogy Magyarországot távol tartsák a háborútól, hiszen csak a béke jelenthet megoldást – hangoztatta a kommunikációs igazgató.

Orbán Viktor októberben, a konzultáció elindításakor arról beszélt, hogy reményei szerint, minél többen kitöltik majd az íveket. De a konzultációval egyidőben országjáró kampány is indult, amelyen kormánypárti politikusok beszéltek arról, mekkora károkat okoznak az elhibázott uniós szankciók egész Európának.

Orbán Viktor most a közösségi oldalán értékelte a Nemzeti Konzultáció eredményét. A miniszterelnök azt írta: hogy a nemzeti konzultáció eredménye világos: a magyar emberek elutasítják a brüsszeli szankciókat.

A napnál is világosabb, hogy a büntetőintézkedések csődöt mondtak, azokat el kell törölni. Brüsszel és számos uniós tagállam azonban kitart a szankciók mellett – mondta a Fidesz európai parlamenti képviselője a Kossuth Rádióban.

Tizenegyedik hónapja dörögnek a fegyverek Ukrjanában. Az elmúlt egy évben még a jele sem látszott, hogy rövid időn belül békét kötnek a felek. Az Európai Unió euró milliárdokkal támogatja a Volodimir Zelenszkij vezette ukrán államot, hogy anyagilag ne omoljon össze. Emellett az eu és számos tagállam fegyvereket is küld az ukránoknak.

Brüsszel pedig különböző intézkedésekkel bünteti Moszkvát. Az Európai Bizottság eltökélten hisz abban, hogy ezek a lépések majd tárgyalóasztalhoz kényszerítik Vlagyimir Putyint. A brüsszeli erőfeszítések ellenére azonban még nem hallgattak el a fegyverek Ukrajnában.

Ellenben energiaválság van Európában a szankciók miatt elszabadult energiaárak miatt, ami egyúttal háborús inflációhoz is vezetett.

„Boldogan mondhatom Önöknek, hogy elfogadtuk a 9. szankciós csomagot” – így jelentette be  Charles Michell, az Európai Tanács elnöke tavaly december közepén az Oroszország elleni legújabb büntetőintézkedéseket.

Az újabb szankciós csomagon hosszú időn át vitáztak az unió állam- és kormányfői, mert energetikai korlátozásokat is tartalmazott. Magyarország azonban elérte, hogy a nukleáris energia és szolgáltatások tilalma kikerüljön belőle. És elérte azt is, hogy a kőolaj-, illetve földgázszállítást érintő büntetőintézkedések ne szerepeljenek benne. Azonban úgy tűnik, hogy nem a kilencedik szankciós csomag az utolsó.

Ukrajnát támogatni, Oroszországot szankciókkal súlytani – így lehet összefoglalni az unió soros elnöki tisztségét idén júniusig betöltő Svédország céljait. A skandináv állam miniszterelnöke Ulf Kristensson egyik feladatának azt jelölte meg, hogy biztosítsa az uniós egységet a szankciók mögött.

Gyökeres fordulatra van szükség a szankciós politikában – jelentette ki Deutsch Tamás a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. A Fidesz európai parlamenti képviselője úgy fogalmazott: a napnál is világosabb, hogy a büntetőintézkedések csődöt mondtak.

Kiemelte: azt mondták, hogy a szankciók komoly károkat fognak okozni Oroszországnak és véget vetnek a háborúnak. Hozzátette: Ezzel szemben Moszkvának a gazdasági nehézségei kisebbek, mint amekkora gazdasági problémákat okoznak a szankciók az Európai Uniónak, a háború végét pedig nem látni.

„A szankciók csődöt mondtak, a szankciókat el kell törölni. Az egekbe szökött az energia ára. Hihetetlen magas az infláció. Az unió tagországainak a kétharmadában gazdasági válság van. Ugyanakkor a szankciókhoz fűzött remények, hogy ez véget vet rövid időn belül a háborúnak ezek nem bizonyultak igaznak”

– mondta Deutsch tamás.

A Fidesz európai parlamenti képviselője azt mondta: erről az útról vissza kell fordulni, mert aki ezen az úton tovább megy, az Európa ellensége.