Hollandia is Patriot légvédelmi rakétarendszereket küld Ukrajnának

Hollandia is csatlakozik az Egyesült Államokhoz és Németországhoz, és Patriot légvédelmi rakétarendszereket küld Ukrajnának – közölte Mark Rutte holland kormányfő Joe Biden amerikai elnökkel kedden tartott megbeszélésén a washingtoni Fehér Házban.

Kijelentette, hogy fontosnak tartja a holland csatlakozást, és a témában megállapodott Olaf Scholz német kancellárral.

Mark Rutte hangsúlyozta, hogy országa az eddig bejelentetteken túl további 2,5 milliárd eurót (csaknem ezer milliárd forintot) költ a kijevi vezetés támogatására.

A holland kormányzat közleménye szerint a washingtoni találkozón az Ukrajnának nyújtandó további segítségen felül megvitatták a védelmi és biztonsági együttműködés, valamint a bilaterális kereskedelmi kapcsolatok fokozásának kilátásait is.

Joe Biden megköszönte Mark Rutte Ukrajnának nyújtott rendíthetetlen támogatását.

Jövő héten szállítják Lengyelországba a német hadsereg készleteiből felajánlott, amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszereket – erősítette meg az erről szóló médiainformációkat Wojciech Skurkiewicz nemzetvédelmi miniszterhelyettes csütörtökön a lengyel közszolgálati rádió hírcsatornájának (Polskie Radio 24) nyilatkozva.A Patriot rakétákat a lengyel hadsereg parancsnoki rendszere alá rendelik – mondta Skurkiewicz. A fegyverekkel együtt német kezelőszemélyzet is érkezik, ugyanolyan szabályok szerint, mint amelyek alapján Lengyelország például a Litvániában vagy Romániában 2017 óta állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljakba saját katonai kontingensét vezényelte.

A németországi Patriotok ideiglenes lengyelországi telepítéséről Varsó és Berlin azt követően állapodott meg, hogy novemberben az ukrán légvédelem egyik szovjet gyártmányú rakétája véletlenül a kelet-lengyelországi Przewodów településen csapódott be, két lengyel állampolgár halálát okozva.

A rakétarendszerek befogadása kapcsán Andrzej Duda elnök az év elején jóváhagyta mintegy 400 német katona lengyelországi állomásozását.

A Patriot-ütegeket a kelet-lengyelországi Lublini vajdaságba telepítik. Korábbi közlések szerint nyolc régebbi típusú rakétaindítóról van szó.

Lengyelország azt kérte, hogy a Patriotokat Nyugat-Ukrajnába telepítsék, Berlin azonban eredetileg elutasította ezt. December végén viszont Washington két rakétaüteg ukrajnai telepítéséről döntött: egyet a német, egyet pedig az amerikai készletekből adnak át.

Varsó egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében két korszerű amerikai Patriot-üteget (16 rakétaindítót) is beszerez a lengyel hadsereg számára, melyek telepítése folyamatban van. Ezenkívül két üteget már Délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

A világ és benne az Európai Unió tavaly február 24. óta a történelem új szakaszát éli, Ukrajna orosz megtámadása az évszázad legfontosabb eseménye – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.

Josep Borrell, az unió kül-, biztonság- és védelempolitikájának végrehajtásáról szóló 2022-es jelentésről folyatott vitán elmondta: az EU legkevesebb 15 ezer ukrán katona kiképzését kezdte meg tavaly, főként lengyel támaszpontokon, továbbá folyamatos civil és katonai támogatásokat nyújt Kijevnek.

A főképviselő szerint

a világban jelentkező kihívásokra az Európai Uniónak, mint ahogyan az ukrajnai háború esetében is megtette, szankciókkal, katonai támogatásokkal kell felelnie.

Az EU-nak válaszokat kell keresnie továbbá arra a kínai kijelentésre is, mely szerint Peking nem hisz a szabályok által vezérelt nemzetközi rendben – emelte ki.

Fontosnak nevezte továbbá, hogy az Európai Unió olyan tényezővé váljon a világban, amely a lehető legnagyobb mértékben járul hozzá a klímaváltozás elleni harchoz és az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez. Ehhez igazságos, multilaterális világrendre van szükség, az energiaválságra megfelelő választ kell adnia, és támogatnia kell az igazságosabb társadalmak kiépítését – húzta alá.

A főképviselő kiemelte, hogy biztonsági stratégiája révén Európa ellenállóbbá válik, hamarabb bevethető, modernebb és összehangoltabb hadseregei révén pedig hatékonyabb segítséget tud nyújtani szükség esetén. Mindennek ellenére jobb védelmi politikára van szükség és több beruházásra a védelem erősítésébe – mondta az uniós diplomácia vezetője.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy

az unió történetében eddig nem tapasztalt idők, a háború, az instabilitás stratégiai megfontoltságot igényelnek.

Szavai szerint sajnálatos, hogy nem ez tükröződik az unió kül-, biztonság- és védelempolitikai jelentéseiből, amelyek – véleménye szerint – nem tűnnek megfontoltnak. Ez mind az EP-re, mind az unió külpolitikájának egészére nézve is káros – jelentette ki.

A fideszes EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a közös politikák terén a tagállamok közötti együttműködés erősítése kulcskérdés. Az egyhangúságon alapuló döntéshozatalt eltörölni kívánó javaslatok nemcsak az unió alapszerződéseivel mennek szembe, hanem az EU alapvető érdekeivel is – mondta.

A többségi döntéshozatal bevezetése valójában csak néhány nagyobb tagállam érdekeit szolgálná, miközben a kisebb államok érdekérvényesítését és a kölcsönös szolidaritást súlyosan csorbítaná – emelte ki. Az egyhangúság megőrzése valójában az egység a sokféleségben alapelvnek, a jóhiszeműségen alapuló együttműködésnek a védelmét jelenti. „Ki kell állnunk mellette” – tette hozzá felszólalásában Gál Kinga.

Bulgária nem szállított nehézfegyvereket Ukrajnának – közölte kedden újságírókkal Dimitar Sztojanov, az ügyvivő bolgár kormány védelmi minisztere.

„Az elmúlt évben a védelmi minisztérium senkinek sem adott el T-72-es típusú harckocsikat. A harckocsik a bolgár hadsereg tulajdonát képezik, és alakulatainknál vannak. A bolgár parlament döntéséből egyértelmű, hogy fegyverzetet és műszaki eszközöket adhatunk Ukrajnának támogatás gyanánt. Nem adtunk át azonban sem T-72-eseket, sem Sz-300-as légvédelmi rakétarendszereket, de MiG-29-es vadász- és Szu-25-ös csatarepülőgépeket sem” – hangsúlyozta a miniszter.

Sztojanov a Bloomberg hírügynökség január 15-i jelentését is kommentálta, amely szerint Bulgária 14 szovjet gyártmányú csatarepülőgépet adott el NATO-tagállamok közvetítésével Ukrajnának. Ezt úgy pontosította, hogy Szófia 2005 és 2012 között négy cégnek adott el 20 darab Szu-25-öst, amelyek közül 14 ment külföldre, hat pedig az országban maradt. Ezen felül nem történt csatarepülőgép-eladás.

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Bulgária humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának hozzávetőleg 3,5 millió euró (1,4 milliárd forint) értékben elsősegélycsomagok, egyenruhák, rohamsisakok, golyóálló mellények és alapvető szükségleti cikkek formájában.

Az amerikai és a kanadai kormányt igyekszik rávenni Ukrajna támogatásának gyorsítására és bővítésére a kedden kezdődő washingtoni és torontói tárgyalásain a brit külügyminiszter.

A londoni külügyminisztérium keddi tájékoztatása szerint James Cleverly intenzív diplomáciai egyeztetéseket tart Antony Blinken amerikai és Mélanie Joly kanadai külügyminiszterrel. Cleverly a tárgyalásokon közli: most van itt az ideje annak, hogy a szövetségesek felgyorsítsák és kibővítsék azoknak az eszközöknek a szállítását, amelyekkel Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal vívott háborút.

A brit külügyi tárca beszámolója szerint James Cleverly kifejti a megbeszéléseken azt a meggyőződését, hogy a megfelelő felszerelések birtokában Ukrajna felülkerekedhet a háborúban.

A minisztérium felidézi, hogy Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és London kötelezettséget vállalt arra, hogy az idén legalább szinten tartja, de lehetőség szerint emeli ezt a támogatást.

A Downing Street a hétvégén bejelentette, hogy Ukrajna hamarosan tizennégy Challenger 2 harckocsit és hozzávetőleg harminc AS90 típusú nagyméretű önjáró löveget kap Nagy-Britanniából.

A londoni kormányfői hivatal tájékoztatása szerint Nagy-Britannia már a következő napokban elkezdi ukrán katonák kiképzését a harckocsik és az önjáró lövegek üzemeltetésére.

A Downing Street már a hétvégi bejelentésben jelezte, hogy a brit kormány a héten világszerte aktív diplomáciai tevékenységbe kezd, miután Rishi Sunak miniszterelnök utasította a kabinet vezető tagjait a nemzetközi fellépés előmozdítására az Ukrajna elleni orosz invázió első évfordulójának közeledtével.

A brit kormány védelmi és biztonsági illetékeseinek megítélése szerint erre alkalmat teremtett, hogy Oroszország meghátrálásra kényszerült az Ukrajnában tevékenykedő orosz erők utánpótlási problémái és moráljuk rohamos csökkenése miatt.

Sir Patrick Sanders tábornok, a brit szárazföldi haderő vezérkari főnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna katonai segélyezése, mindenekelőtt a harckocsik és a tüzérségi eszközök szállítása átmenetileg meggyengíti a brit fegyveres erők harcképességét.

Sanders belső leirata szerint – amelybe a BBC brit közszolgálati médiatársaság betekintést nyert – Nagy-Britannia biztonságát is szolgálja, ha sikerül elérni Oroszország katonai vereségét Ukrajnában.

A vezérkari főnök hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a fegyverszállításokról hozott döntés kétségtelenül befolyásolja a brit fegyveres erők mozgósíthatóságát, és gyors ütemben helyre kell állítani a hadsereg harcképességét.

Nagy-Britannia harckocsikat kíván átadni az ukrán fegyveres erőknek – közölte szombaton Rishi Sunak brit miniszterelnök.

A Downing Street tájékoztatása szerint Sunak telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek elmondta, hogy a brit kormány az eddigieknél intenzívebb támogatást kíván nyújtani Ukrajnának, és ennek jegyében Challenger 2 típusú harckocsikkal és további tüzérségi rendszerekkel látja el az ukrán hadsereget.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harmadik generációs harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregnél.

A londoni miniszterelnöki hivatal a szombati telefonos megbeszélésről szóló tájékoztatásában nem részletezte, hogy a brit kormány hány Challenger 2 harckocsit szállítana Ukrajnának, és azt sem, hogy a szállítások mikor kezdődnek.

A Downing Street ismertetése szerint ugyanakkor Sunak és Zelenszkij elismeréssel nyugtázta más országok hasonló támogatási kötelezettségvállalásait, köztük azt a felajánlást, amelyet Lengyelország tett a minap egy harckocsiszázadnyi Leopard tank ukrajnai szállítására.

A londoni miniszterelnöki hivatal adatai szerint Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója volt 2022-ben az Egyesült Államok után.

Rishi Sunak november második felében Kijevben járt, ahol találkozott Zelenszkijjel és bejelentette, hogy Nagy-Britannia 50 millió font (csaknem 23 milliárd forint) értékben légvédelmi eszközöket is szállít Ukrajnának.

A Downing Street akkori ismertetése szerint a jelentős légvédelmi fegyvercsomag célja az ukrán civil lakosság, valamint a kritikus fontosságú országos infrastrukturális hálózat megvédése az intenzív orosz légicsapásoktól.

London a program keretében 125 légvédelmi löveget ad Ukrajnának, valamint olyan technológiákat, amelyeket az Irán által Oroszországnak szállított drónok ellen lehet bevetni. E technológiák között szerepel többtucatnyi radar és a drónok elleni elektronikus hadviselésre használható eszköz.

Nagy-Britannia azonban harckocsik szállítására most először tett ígéretet az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta.

A nyugati országok proxy (helyettesítő) háborújával indokolta kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt, hogy Oroszország 2026-ra a tervek szerint másfél millióra növeli a fegyveres erők személyi állományának létszámát.

„Ez (a létszámnövelés) összefügg azzal a háborúval, amelyet a kollektív Nyugat országai folytatnak – egy proxy háborúval, amely magában foglalja a harci cselekményekben való közvetett részvétel, valamint a gazdasági, pénzügyi és jogi háború elemeit, túllépve a jogi kereteket” – mondta Peszkov.

„Hazánk biztonságát feltétlenül biztosítani kell. És ebben az esetben a védelmi minisztérium teljesíti a szerepét”

– tette hozzá.

Korábban Szergej Lavrov külügyminiszter is Oroszország elleni proxy háborúnak nevezte a Nyugatnak az Ukrajnával kapcsolatos viselkedését.

Szergej Sojgu védelmi miniszter múlt szerdán az orosz katonai tárca közleménye szerint bejelentette, hogy az orosz fegyveres erők katonai állománya létszámának másfél millióra növelését 2023-2026 között fogják végrehajtani. Korábban a létszámnövelést „az ország katonai biztonságát szavatoló feladatok garantált megoldásával” indokolta.

Az orosz fegyveres erők katonai állományának létszámát ez év elején 137 000 fővel növelték. Vlagyimir Putyin orosz elnök vonatkozó rendelete az összlétszámot 2 039 758-ban határozta meg, ebből 1 150 628 a katona.

Sojgu szerdai bejelentései között az is szerepelt, hogy Oroszországban két új katonai körzet jelenik meg, a moszkvai és leningrádi. A miniszter feladatként nevezte meg önálló hadseregcsoportok létrehozását „az Oroszországi Föderáció új alanyainak” – az Ukrajnától elcsatolt régióknak – és egy hadtest felállítását a Finnországgal határos Karéliában.

Bejelentette három új gépesített lövészhadosztály és két légideszant rohamhadosztály felállítását, hét gépesített lövészdandár hadosztállyá történő átszervezését,

valamint „a haditengerészet, a légi- és űrerők, illetve a stratégiai célú rakétacsapatok harci komponensének” megerősítését.

Korábban a miniszter öt új tüzérhadosztály felállítását és a meglévő dandárok alapján öt tengerészgyalogos hadosztály létrehozását, valamint a légierő kilenc ezreddel és hat dandárral történő megerősítését javasolta.

Mivel a veszteségek az orosz hadsereget sem kímélték, úgy néz ki, a világ legnagyobb és legerősebb aknavetőjéből küldenek újabb darabokat a harctérre – írja a Remix V4-es hírportál.

A pörölynek is nevezett önjáró 2S4 Tyulpan aknavető nem éppen a legmodernebb fegyver, de 240 mm-es ágyúval rendelkezik, ami kétszer akkora kaliberű, mint a NATO aknavetők, így messze a világ legnagyobb kaliberű aknavető rendszere. Saját lánctalpakon szállítva 19 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, és nagy erődítmények, katonai felszerelések, illetve stratégiai állások megsemmisítésére használják.

Forrás: Facebook

A portál kiemeli, a Tyulpan képes nukleáris bombák kilövésére is, ám ez valószínűleg csak „mikro-nukleáris bombákra” korlátozódik, amelyeket egy futballstadion méretű terület elpusztítására terveztek.

Ez persze leginkább csak elméleti lehetőség, valószínűtlennek látszik, hogy ténylegesen nukleáris bombákkal szerelnék fel a „pörölyöket”.

Idéznek egy meg nem nevezett szakértőt is, aki úgy véli, az aknavető „képes egy nem látható célpontot olyan bombákkal célba venni, amelyeket rendkívül nehéz, ha nem épp lehetetlen elfogni”.

Fotó: EPA/Alessandro Guerra

Az eszközt az 1960-as években, tehát a hidegháború idején fejlesztették ki, sorozatgyártása 1974-ben kezdődött. Páncélzata védelmet nyújt a kézifegyverek és a tüzérségi repeszek ellen. Bevetették Afganisztánban, illetve jóval később, a csecsen háború során is. Megbízható információk szerint a több száz legyártott példányból Oroszországnak vélhetően 40-50 darab van még hadrendben, Moszkva azonban mintegy 400 darabot tárol raktáraiban, ezeket reaktiválják és vetik be jelenleg.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az összes tevékenységet egy átfogó tervben kell összefoglalni és szinkronizálni a fegyverek, had- és speciális felszerelések szállításának időzítésével, valamint az infrastruktúra kiépítésével. Hozzátette, hogy ezek a 2023-2026-ra tervezett nagyszabású változások minden helyettesétől és minden haderőnem-főparancsnoktól „megfelelő szakszerű döntések meghozatalát” követelik meg.

Rámutatott, hogy

különös figyelmet kell fordítani az alakulatok szerződéses katonákkal való feltöltésére.

Korábban azt javasolta, hogy a szerződésesek létszámát 695 ezerre növeljék, és ez az állomány már az év végére legalább 521 ezer főből álljon.

Sojgu hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a katonai egységek időben kapják meg a fegyvert és a hadfelszerelést, hogy a katonai körzetekben és az új régiókban növeljék a kiképzőpályák, a fegyveres erők kiképzőközpontjaiban pedig a hallgatók számát, hogy biztosítva legyen az intézkedések teljes körének költségvetési finanszírozása.