Hogy látják a németek? Ki a felelős az energiaválságért?

Mérete és politikai súlya miatt, Németország nagyobb hatást gyakorol Európa energiapolitikájára, mint más tagállamok. A Századvég kutatásának eredményei alapján az európai polgárok 89 százaléka felelősnek gondolja az elhibázott német energiapolitikát az európai energiakrízis kialakulásáért és a válaszadók fele nagy szerepet tulajdonít Németországnak – áll a Századvég legújabb elemzésében.

Az európai energiaválság kirobbanása óta egyre több kritika éri Németország energiapolitikai törekvéseit. A működőképes német atomerőművek bezárása súlyosbította a kapacitáshiányt az Európai Unió árampiacán. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték engedélyeztetésének akadályozása kereskedelmi konfliktust okozott az Európai Unió és Oroszország között, ami miatt az orosz fél már a háborút megelőzően is csökkentette az EU-ba leszállított földgáz mennyiségét. A háború kirobbanását követően pedig Oroszország azután kezdte el korlátozni szállításait az Északi Áramlat-1 vezetéken, hogy Németország államosította az orosz Gazprom tulajdonában álló gáztárolókat, valamint bejelentette, hogy két éven belül teljesen megszakítja a gázkereskedelmet Oroszországgal.

A Századvég Európa Projekt-kutatásának keretében arról kérdezte az európai polgárokat, hogy egyetértenek-e a Németországgal szemben megfogalmazott kritikákkal, azaz felelősnek tartják-e a német energiapolitikát a kialakult energiaválságért.

Tízből kilenc német polgár felelősnek tartja országának energiapolitikáját a válságért

Az európai polgárok elsöprő többsége (89 százaléka) szerint az elhibázott német energiapolitika felelős az európai energiaválság kialakulásáért, és csaknem fele (48 százaléka) nagy szerepet tulajdonít Németországnak. Meglepő, hogy a leginkább kritikus Finnország, Csehország és Szlovénia után Németországban a legmagasabb azoknak az aránya, akik szerint a német törekvéseknek nagy szerepe volt a válságban. A kritikusan vélekedők magas arányára magyarázatot jelenthet, hogy a finn, a cseh és a szlovén polgárok körében – uniós összevetésben – egyaránt kiemelkedő az atomenergia támogatottsága, ráadásul utóbbi kettőben a polgárok nagy aránya szankciókritikus álláspontot képvisel. Németországban vélhetően a rezsiköltségek drasztikus növekedése megemelte a lakosság általános elégedetlenségét a kormány intézkedéseivel szemben. Az energiapolitikai sarokpontokról alkotott véleménykülönbségek miatt a magyar válaszadók szintén kritikusak a német törekvésekkel szemben: 52 százalékuk nagy szerepet tulajdonít Németországnak az energiaválság kialakulásában.

(forrás: Századvég)

Azoknak az aránya, akik nem tartják a német energiapolitikát felelősnek a helyzetért Luxemburgban (20 százalék), Bulgáriában (18 százalék) és Hollandiában (17 százalék) a legmagasabb. Luxemburg és Hollandia esetében az eredményekre magyarázatot jelenthet, hogy mindkét ország nagymennyiségű energiát importál Németországból. A bolgár eredmények meglepőek, mert Bulgária nem áll szoros kereskedelmi kapcsolatban Németországgal az energiaszállítások terén, ráadásul az országban mind a szankciókritikusok, mind az atomenergiát támogatók aránya magas.

A Századvég legújabb, Németország energiapolitikája még a németek szerint is felelős Európa energiaválságáért című elemzése elérhető a Századvég weboldalán.

Nagymértékben emelkedett az elektromos áram ára a skandináv térségben. Ez óriási áremelkedést és inflációt okozott az észak-európai régióban, különösen Finnországban.

„Öt eurócentes kilowattóra helyett 50 eurócentes kilowattóráért lehet csak vásárolni az áramot Finnországban, annak ugyanis jelentősen megnövekedtek a költségei. A finn kormány ennek ellenére a fiatalokat, a bérből és fizetésből élőket, a kisnyugdíjasokat nem támogatja, legalábbis eddig nem mutattak hajlandóságot erre”– számolt be róla az M1 helyi tudósítója.

Utcára vonultak a francia pékek Párizsban, hogy felhívják a kormány figyelmét az ágazatot sújtó válságra. Az alapanyagköltségeik ugyanis a korábbi többszörösére ugrottak, leginkább pedig az áramszámláik nőttek, van, ahol a kilencszeresére. Elsősorban azt szeretnék, ha a kisvállalkozásokra is kiterjesztenék a befagyasztott energiaárakat, amelyeket a lakossági fogyasztóknak már korábban bevezettek.

Veszélyben a pékek! – ezt skandálták a tiltakozók hétfőn Párizsban. Többen bagetteket lengettek, ami nemrég került fel az UNESCO kulturális örökségének listájára. A francia pékek szerint azonban hamarosan nem lesz, aki hagyományos módon elkészítse a hosszúkás kenyeret. Többszörösére emelkedett ugyanis az alapanyagok – például a liszt, a vaj és a cukor ára, de leginkább az áram drágult – hangzott el az M1 Híradójában.

Rájuk ég a számla?

„A villanyszámlánk a korábbi négy-, ötszörösére ugrott, vagyis havi 1200 helyett most 5000 eurót fizetünk. A jelenlegi helyzet minden franciaországi pék számára, így a mi vállalkozásunknak is szörnyű. Segítségre van szükségünk, támogatniuk kell minket” – nyilatkozta egy Olivier Koch nevű pék.

A tömeg a francia pénzügyi tárca épületéhez vonult, hogy több támogatást követeljen. Szeretnék, ha rájuk is kiterjesztenék a lakosságnak megajánlott, energiaár-befagyasztást. Így idén legfeljebb 15 százalékkal nőnének a közüzemi számláik, ahelyett hogy a többszörösükre emelkednek.

„Felemelhetjük a bagett árát: korábban egy euróba került, most egy euró tíz cent, de van olyan sütöde, ahol másfél eurót vagy még többet kérnek érte. Ám egy ponton túl az emberek többé nem veszik meg a termékeinket. Ha azt látják a szupermarketekben, hogy a bagett 29 centbe kerül, még ha rosszabb minőségű is, de az olcsóbbat fogják venni, hiszen megélhetési válság van” – magyarázta az egyik tüntető, Manuela Caulier, aki szintén pék. Ő úgy számol: néhány hónapon belül be kell zárnia, ha nem változik a helyzet.

Küzdenek a cukrászok is

A Párizs közelében fekvő Pommeuse faluban a hétfői volt az utolsó munkanapja Jean-Philippe Pierre cukrásznak. Sok cég ugyanis azzal spórol, hogy alkalmazottakat küld el. „Egész életemben dolgoztam, úgyhogy ez a helyzet elég félelmetes. Meglátjuk mi lesz, a főnököm azt mondja, nincs más választása” – mondta a munka nélkül maradt cukrász.

Az egyik pékség villanyszámlája a tavalyihoz képest kilencszeresére nőtt, így idén, még állami támogatással együtt is 32 ezer eurót, vagyis átszámítva csaknem 13 millió forintot fognak fizetni az áramért – hangzott el az összeállításban.

Csak nő az adósság

Az erősödő elégedetlenség miatt a francia kormány január elején több intézkedést is bejelentett. A kisvállalkozások például haladékot kaptak a járulékok és az adók, illetve a közüzemi számlák kifizetésére. A pékek szerint azonban így csak tovább nő az adósságuk. Hiába mondhatják fel azonnal és büntetés nélkül az energiaszerződéseiket, ha túlzónak érzik az árakat, az új szolgáltatónál sem kapnak jobb feltételeket.

A legnagyobb francia energiaszolgáltatók viszont azzal érvelnek, hogy csak annyit hárítottak