Gyurcsány pártja az egész baloldalt felfalná

Mindig öröm, ha új taggal bővül a közösségünk és a céljaink hatékonyabb és biztosabb elérése érdekében közös pártban és közös frakció­ban  tudjuk folytatni a megkezdett munkát- ez a szokásos kommunikáció, ha Gyurcsányék átcsábítanak valakit egy másik pártból.

A Demokratikus Koalíció – az ellenzék leszalámizására kitervelt stratégiáját követve – számos településen igyekszik domináns szerepbe kerülni, aminek része, hogy sorra igazolja le azokat a politikusokat, akiknek ambíciójuk van a 2024-es választásokon – hívta fel a figyelmet Nagy Ervin elemző a Magyar Hírlapban.. Hangsúlyozta, a DK-nak ez a taktikája 2023-ban folytatódni, sőt a jelek szerint fokozódni fog. További nehézség a baloldal számára, hogy Márki-Zay Péter bejelentette, új pártot alapít, ami még töredezettebbé fogja tenni az ellenzéki oldalt. Bár Nagy szerint a hódmezővásárhelyi polgármesternek nincs annyi politikai tőkéje és hitele ahhoz, hogy életképes pártot építsen, a rendszerváltoztatás óta példátlan pártfinanszírozási botrány is tovább rontja az esélyeit. Ám zavart kelthet az ellenzék köreiben – vélekedett a XXI. Század Intézet elemzője.

Hozzátette: befagytak a frontvonalak, hisz a DK és a Momentum a megújulás helyett továbbra is dominanciaharcot folytat, a kisebb ellenzéki pártok, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd a túlélésért küzdenek. A politológus rámutatott,  a kormány ezenközben ismét többfrontos ütközetre készülhet az uniós bürokráciával és az európai baloldallal szemben. Nagy Ervin szerint a politikai dermedtséget mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Márki-Zay Péter, Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter a múlt héten újra kezdte azt a vitát, amely a választási vereség fő felelősének a megnevezéséről szól.

Ugyanakkor – folytatta a politológus – a kormányzat az év elején jelezte, hogy a legfontosabb célja az elért eredmények megvédése lesz. Azaz a háború és az elhibázott szankciók okozta válság ellenére folytatja az adócsökkentés politikáját, megvédi a munkahelyeket, szélesíti a családtámogatások körét és megőrzi a fiatalok szja-adómentességét, illetve a 13. havi nyugdíjat. Nagy Ervin kitért arra, hogy az év első hetében kiderült, a foglalkoztatottság mértéke – az uniós válság ellenére – a múlt év végére tovább emelkedett, több mint 26 ezer fővel többen dolgoznak, ami már 74,6 százalékos a foglalkoztatottsági arányt jelent. Kiemelte továbbá, hogy az államadósság a vártnál is nagyobb mértékben csökkent.

A politikai elemző úgy fogalmazott, a gazdaság fundamentumai tehát erősek, a kormány politikailag stabil, láthatóan nem sodródik válságba, és világos elképzelései vannak a legsürgetőbb tennivalókról. Nagy hozzátette azonban, hogy mindezek ellenére a Fidesz számára komoly politikai kockázatot jelent az európai válság, hisz a következő évben úgy kell majd hatékonyan cselekednie, hogy az uniós bürokrácia, illetve azok a tengerentúli baloldali csoportok, amelyek továbbra is támogatják a hazai ellenzéket és a balliberális sajtót, politikai nyomást fognak gyakorolni az országra.

A politikai elemző úgy véli, a megmerevedett politikai tűzvonalak ellenére a baloldalon már az év első napjaiban konfliktus robbant ki, mert Gyurcsány Ferenc határozottan jelezte, hogy a Demokratikus Koalíció nem hajlandó bárkivel együttműködni, illetve 2023-ban is a politikai oldal dominálására tör.

Számos MSZP-s és momentumos politikus után novemberben a Párbeszédtől szereztek maguknak újabb trófeát Gyurcsány Ferencék. Szücs Balázs, a Párbeszéd egyik alapítója, erzsébetvárosi alpolgármestere immár a helyi DK-frakcióban, a párt tagjaként folytatja a munkáját – foglalta össze a Magyar Nemzet.

Szücs Balázs személyében nem akárkit csábítottak át magukhoz Gyurcsány Ferencék. A Párbeszéd honlapja szerint immár egykori politikusuk tizenhárom évig volt tagjuk, és a párt egyik alapítója is volt. Szücs 2013 és 2019 között a Párbeszéd hálózatépítéséért felelt, a 2014-es, a 2018-as és a 2022-es országgyűlési választásokon kampányfőnökként tevékenykedett, ebből kétszer győzelemre vitte csapatát, Szabó Tímeával megnyerte, majd megvédte Óbuda-Békásmegyeren az egyéni országgyűlési mandátumot – írja a Magyar Nemzet.

A lap hozzáteszi, a jelek szerint a baloldalon immár nyíltan hegemón szerepre törő DK valóságos kis gömböcként falja fel riválisait. Ismert: az elmúlt időszakban számos MSZP-s politikus lépett át Gyurcsány Ferenc pártjába, mert a jövőjüket ott látták biztosítottnak.

Közéjük tartozik Szaniszló Sándor XVIII. kerületi és Kiss László óbudai polgármester, akiket később követett Trippon Norbert újpesti alpolgármester és Farkas István, valamint Szabó Gábor önkormányzati képviselő is. Szintén átlépett a DK-ba Molnár Gyula, az MSZP egykori elnöke, de ugyancsak Gyurcsányékat választotta tavaly Kazincbarcika korábbi szocialista alpolgármestere, Klimon István is. Bár – egyelőre – nem lépett át a DK-ba, beszédes körülmény, hogy Dobrev Klára árnyékkormányában egyetlen párton kívüliként Nemény András, Szombathely szocialista polgármestere kapott még tanácsadói posztot, aki az MSZP elnöki széke helyett választotta inkább ezt a feladatot. Alig egy hónapja pedig Déri Tibor, Újpest polgármestere jelentette be, hogy kilép a Momentumból, a Fővárosi Közgyűlésben pedig a DK frakciójához csatlakozik – a pártba ugyanakkor még nem lépett be.

A Gyurcsány Ferencékhez való átigazolási hullámot pedig csak erősítheti, hogy az alapítástól bevett szabályt elhagyva a jövőben immár más pártok tagjai is beléphetnek a DK-ba.

Mire készül Gyurcsány Ferenc? – teszik fel sokan a kérdést, amikor a DK és a teljes baloldal főnöke időről-időre azt közli közösségi oldalakon, hogy „készülünk”. Mi másra készülhetne, mint első körben a 2024-es önkormányzati, valamint az azzal egy időben tartott európai parlamenti választásokra? Amennyiben ezeken a voksolásokon sikerül bizonyítania, hogy a DK az ellenzék meghatározó ereje, gőzerővel ráfordulnának a következő országgyűlési választásokra.

Gyurcsány és a felesége azonban még a 2024-es szavazás előtt az egész baloldalt be akarja gyűrni maguk alá. Ezért is állhatott elő a Gyurcsány-párt azzal az ötlettel, hogy szívesen látják azokat is, akik más pártnak a tagjai, vagyis lehetőséget biztosítanak számukra a DK-hoz való csatlakozásra. Gyurcsány úgy döntött, nincs szükség ennyi ellenzéki törpepártra, a kettős párttagság lehetőségével megkezdődött az összeolvasztási folyamat, vagy ahogyan a fociban mondják: az átigazolási szezon...

Gyurcsány őket már leigazolta

A DK-ba történő átigazolások már korábban megkezdődtek, elsősorban a fővárosi önkormányzatok vezetői köréből léptek át többen a Gyurcsány-pártba. Két éve Kiss László III. kerületi és Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester is úgy döntött, csatlakozik a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióhoz. Az átigazolást kommentálva a HVG úgy fogalmazott, „Gyurcsány predátor üzemmódba kapcsolt, és élvezi.”  

Korábban Újpest polgármestere, Déri Tibor döntött úgy, hogy kilép a Momentumból, és csatlakozik a DK fővárosi frakciójához. Két volt párbeszédes politikus, Szücs Balázs erzsébetvárosi alpolgármester és Erdősi Éva volt csepeli polgármesterjelölt is a DK-hoz igazolt.  

Vidéken is toboroznak Gyurcsányék. Szilágyi Szabolcs miskolci önkormányzati képviselő november 15-én bejelentette, hogy kilépett a Jobbikból, és a Demokratikus Koalíció frakciócsoportjának a tagja lesz. 

Gyurcsány már a választások után világossá tette, hogy a baloldalon nincs más lehetőség csak, ő és a DK. Ő szabja meg az irányt, amihez csak csatlakozni lehet, a dolgokba beleszólni nem. Vagyis az újonnan igazolt politikusoknak csak a kispadon jut hely. A szintén törpepárttá zsugorodott MSZP-nek nincsen hosszútávú jövője, Gyurcsányék még feltehetően 2024-ig maguk alá gyűrik az egykor szebb napokat látott pártot. A szocialisták volt elnöke, Molnár Gyula már a nyáron belépett a DK-ba. A kérdés csak az, ki lesz a következő.