A Fitch megerősítette Magyarország állampapírjainak adósbesorolását

A nagy nemzetközi hitelminősítők közül 2023-ban elsőként a Fitch vizsgálta felül hazánk állampapírjainak adósbesorolását. A döntés alapján megmaradt a BBB-minősítése az országnak, tehát továbbra is a befektetési kategóriának a második szintjét jelenti, azonban a döntően külső kockázatokra tekintettel a stabil kilátást negatívra rontották, amely a következő időszakban (1–3 év) egy lehetséges leminősítés veszélyét hordozza magában.

A döntés indoklásában a Fitch a legfontosabb tényezők között említi a bizonytalan nemzetközi környezetet. A magas nemzetközi kamatlábak, a volatilis energiaárak, illetve az ország számára kulcsfontosságú partnerek oldaláról bekövetkező keresletcsökkenés mind kockázati tényezőt jelentenek. A hitelminősítő által felsorolt tényezők jól mutatják, hogy Magyarország kis nyitott gazdaságként nagymértékben függ a külső környezet alakulásától. A döntés magyarázatában kiemelték a hazai magas inflációt is: az árstopokat, az év eleji fiskális expanziót és a különadókat negatívan értékelték a szakemberek, ezen felül kritizálták a monetáris transzmisszió hatékonyságát is. Az árstopok esetében megjegyezték, hogy nem voltak képesek az inflációt leszorítani, azonban ezzel kapcsolatban két tényezőt érdemes kiemelni. Egyrészt ezek nemcsak gazdaságpolitikai, hanem szociálpolitikai intézkedések is voltak. Másrészt azzal sem számolnak, hogy ezt az inflációs többletet leginkább az eddigi alacsony bázis okozza, amelynek köszönhetően a magyar emberek a hatósági árak ideje alatt Európában a legalacsonyabb árakon jutottak a háztartási energiához és az üzemanyagokhoz.

A negatív kilátás indoklásában szintén kulcstényezőként említették az uniós források megszerzésével kapcsolatos bizonytalanságot is. Az RRF-terv elfogadása során meghatározott 27 szupermérföldkő teljesítése és ezáltal az uniós források lehívása, az indoklás szerint, egyrészt támogatná a magyar gazdasági fejlődést, másrészt növelné a befektetők bizalmat az ország irányába. Jól látható, hogy a források körüli politikai vita kulcsfontosságú a gazdaság szempontjából, amely a következő időszakban a hitelminősítői értékeléseket továbbra is alapjaiban befolyásolhatja.

A reálgazdasági várakozások közepes súllyal szerepeltek a jelenlegi döntésben. A Fitch előrejelzése szerint 2023-ban csak átlagosan 0,4 százalék GDP-növekedés várható. Ezt a magas infláció okozta reálbércsökkenéssel és a beruházások lassulásával magyarazták a hitelminősítő elemzői. A hazai gazdaságpolitikai döntéshozók azonban ennél nagyobb gazdasági növekedést várnak: a Magyar Nemzeti Bank 0,5–1,5 százalék közötti, a kormány pedig 1,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál 2023-ra. Az alacsonyabb növekedésből fakadóan a Fitch megítélése szerint a kormány nem fogja tudni teljesíteni az előzetesen meghatározott 3,9 százalékos GDP arányos hiánycélt, 4,3 százalékos deficitre számítanak. A Fitch előrejelzésénél kedvezőbb reálgazdasági folyamatok a következő időszakban a hitelminősítési döntést pozitívan befolyásolhatják.

A Magyar Nemzeti Bank döntéseivel kapcsolatban a hitelminősítő elemzői arra számítanak, hogy a jegybank fokozatosan kezdi el csökkenteni a jelenleg 18 százalékos irányadó kamatot, azonban az alapkamat az év végén is kétszámjegyű maradhat. 2024-ben a csökkenő inflációs környezetben 5-6 százalék körül stabilizálódó alapkamatot valószínűsít a hitelminősítő.

Összességében elmondható, hogy a romló külső körülményeknek/környezetnek való kitettség, az uniós pénzekért zajló tárgyalások/küzdelem és a magas infláció határozta meg a jelenlegi negatív döntést. A következő időszakban a globális nemzetközi környezet adott, azonban az uniós forrásokkal kapcsolatos pozitív fejlemények és az előrejelzésnél jobb reálgazdasági folyamatok fontosak lehetnek a BBB-minősítés megtartásában – olvasható a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. odalán.