
Brüsszeli korrupció: Eva Kaili vissza akar térni a politikai életbe, nem adja vissza a mandátumát
Ügyvédei jogi offenzívát indítottak a belga hatóságok ellen. Eva Kaili, az Európai Parlament korrupciós botrányba keveredett baloldali alelnöke hivatalos levélben közölte, hogy nem adja vissza a mandátumát, vagyis folytatni kívánja politikai pályafutását.
Eva Kaili görög ügyvédei a nyilatkozattal egyidőben jogi offenzívát indítottak a belga hatóságok ellen, hogy ügyfelük minél előbb szabadlábra kerülve visszatérhessen a szocialista képviselők közé.

A hír sokakban váltott ki értetlenséget és megdöbbenést. Az ügyvédek nyilatkozatai azt is bizonyítják, hogy a baloldali politikus taktikát váltott és politikai bűntársai megvádolásával próbál szabadlábra kerülni. A letartóztatott baloldali politikus jogi képviselőinek legfrissebb megszólalása egyértelműen bizonyítja, hogy Kaili első számú bűntársára, az olasz Panzerira kívánjak hárítani az összes felelősséget.
Mihalisz Dimitrakopulosz, a bebörtönzött EP-képviselő ügyvédi csapatának vezetője azt nyilatkozta a görög MEGA kereskedelmi televízió esti hírműsorában, hogy Eva Kailit kizárólag csak azért tartják fogva mert Pier Antonio Panzeri korábbi olasz EP-képviselő hamisan tanúzott ellene.

A sztárügyvéd szó szerint ezt mondta:
Panzeri a legmegbízhatatlanabb ember ebben az ügyben. Hogy megmentse a lányát és a feleségét, bármit hajlandó aláírni, amit eléraknak. A minél enyhébb büntetés reményében az sem érdekli, ha ártatlanok ellen kell vallania.
Külön kiemelte, szerinte ez a belga hatóságok számára is egyértelmű kell, hogy legyen. Ők azonban húzzák az időt, mert mindenkitől beismerő vallomásokat igyekeznek kicsikarni.
Az ügyvédek egyúttal a belga hatóságok módszeres megvádolásával is próbálkoznak, az emberi jogok szerintük példátlan megsértésére hivatkozva.
Miután a belga ügyészség múlt héten további hat hétre elrendelte Kaili előzetes letartóztatását, ügyvédei kijelentették: a nyomozóktól kezdve a börtönőrökön át egészen az ügyészekig, mindenki ellen pert fognak indítani Kaili fogva tartási körülményei miatt. Sőt ennél is tovább mentek. Szerintük a korrupcióval vádolt politikust a belga hatóságok „középkori, és inkvizíció-szerű módszerekkel megkínozták” annak érdekében, hogy beismerő vallomást csikarjanak ki tőle.
Mindezt erősen megkérdőjelezhető érvekkel támasztották alá. Kifogásolták, hogy amikor Eva Kailit a múlt héten újabb meghallgatásra szállították a belga főügyészségre, „csak azért, hogy megtörjék” egy rendőrségi magánzárkában 16 órán át várakoztatták, sőt szerintük „módszeresen megkínozták”. Többek közt elvették tőle a kabátját, és többszöri kérése ellenére sem adtak neki egy második takarót, pedig a cellában 20 fok alatti volt a hőmérséklet. Emellett a lámpát sem kapcsolták le éjszakára a zárkában, így Kailinek esélye sem volt pihenni a vallomástétel előtt.
Vannak ENSZ-egyezmények, melyek szerint az alvásmegvonás kínzásnak minősül. A hideg szintén egy kínzási módszernek számít, amely a középkorban bevett gyakorlat volt, de úgy tűnik, hogy egyes országokban még a napjainkban is alkalmazzák.
-fogalmazott Belgiumra utalva Dimitrakopulosz, aki nyomatékosan leszögezte, hogy ezek a gyalázatos módszerek teljesen hiábavalók, Kaili ugyanis ártatlan, így nincs mit bevallania.
Belga hírelemzők szerint a bukott politikus nyilvánvalóan azért is próbál minél előbb szabadulni, hogy több tucat bűntársával összebeszélhessen, illetve, hogy a még feltáratlan nyomokat eltüntethesse. Szerintük a hatóságok nagy hibát követnének el, ha engednének az ügyvédek nyomásának.
Önellentmondásoktól és logikai bukfencektől hemzseg a tavaly decemberben kirobbant brüsszeli korrupciós botrány egyik főszereplőjének, Eva Kailinek a vallomása, a belga hatóságok kihallgatási jegyzőkönyveiből – amelyeket a görög sajtónak sikerült megszereznie – pedig az is kiderült, hogy miért az Európai Parlament (EP) korábbi szocialista elnökének lakását használták a katari és marokkói kormányoktól kapott kenőpénzek tárolására.
Önellentmondásoktól és logikai bukfencektől hemzseg a tavaly decemberben kirobbant brüsszeli korrupciós botrány egyik főszereplőjének, Eva Kailinek a vallomása, a belga hatóságok kihallgatási jegyzőkönyveiből – amelyeket a görög sajtónak sikerült megszereznie – pedig az is kiderült, hogy miért az Európai Parlament (EP) korábbi szocialista elnökének lakását használták a katari és marokkói kormányoktól kapott kenőpénzek tárolására.
A görög SKAI televízió portálja által közzétett jegyzőkönyvek szerint
a korrupciós botrányban érintett személyek azért használták Kaili brüsszeli otthonát, mert – Kailinek az EP-ben betöltött pozíciójának köszönhetően – az ingatlant mentelmi jog védte, így a belga hatóságok nem tarthattak ott házkutatást nyomós ok nélkül.
Azt egyébként maga Kaili is többször elismerte, hogy tudott a lakásában tárolt pénzzel teli bőröndökről, de állítása szerint egy percig sem gyanakodott arra, hogy ennek illegális cselekményhez lehet köze. A nyomozás jelenlegi állása szerint 2019-et megelőzően Kaili egyik tettestársának, Pier Antonio Panzeri korábbi olasz baloldali EP-képviselőnek az otthonát használták ugyanerre a célra, de a politikus ebben az évben kikerült az Európai Parlamentből, így a mentelmi joggal járó „védettsége” is megszűnt.
A pénz megőrzésének feladata azért szállt tehát át Kailire, aki az EP szocialista alelnökeként érinthetetlennek tűnt.
Noha Kaili a vallomástétele során végig tagadta a korrupciós botrányban való érintettségét, azt elismerte, hogy közvetlenül letartóztatása előtt maga adott utasítást a Brüsszelben tartózkodó édesapjának, hogy tüntessen el egy kenőpénzzel teli bőröndöt, valamint élettársa, Francesco Giorgi személyes holmiját a lakásból. Kaili elmondása szerint sosem kíváncsiskodott arról, hogy élettársa – aki egyébként korábban a korrupciós botrány másik kulcsfigurájának, Pier Antonio Panzeri volt olasz EP-képviselőnek dolgozott – miért hordott közös lakásukra eurószázezrekkel teli bőröndöket éveken keresztül. Mint fogalmazott: nem különösebben érdekelt a pénz eredete. Azt hittem, a párom ilyen jól keres. Hogy miért bőröndökben érkezett a készpénz, arra nem tudott magyarázatot adni. A jegyzőkönyvek szerint Kaili azt állította, hogy nem tudott férje letartóztatásáról, azt hitte, azért nem jött haza, mert „autóbalesetet szenvedett”. Elmondása szerint csak ekkor nézett bele az egyik pénzzel teli bőröndbe:
nagyon megijedt, amikor kinyitotta, és csak egyfajta pánikreakcióként igyekezett megszabadulni a hatalmas összegtől, s kérte apja segítségét.
Kaili egyébként tagja volt az Európai Unió Pegasus-vizsgálóbizottságának is, amelyben egyebek mellett a lengyel kormány elleni vizsgálatokban volt jelentős szerepe: azzal vádolta a varsói konzervatív kormányt, hogy megsérti a demokráciát és az emberi jogokat. A történtek után már az sem titok, hogy miért tette ezt − írta a lengyel Grzegorz Wierzcholowski, a Gazeta Polska újságírója. A Tűzfalcsoport által szemlézett cikk szerint Kaili valószínűleg saját ügyleteiről akarta elterelni a figyelmet a heves támadásokkal. „Feltehetjük a kérdést hogy Kaili akkoriban csak politikai okokból támadta-e meg Lengyelországot, vagy esetleg azért, hogy elterelje a figyelmet saját megvesztegetési tevékenységéről, mivel tartott az EU-országok bűnüldöző szervei által használt különféle kémprogramok alkalmazásától” – tette fel a kérdést a lengyel lap publicistája.
A görög SKAI televízió portálja által közzétett jegyzőkönyvek szerint
a korrupciós botrányban érintett személyek azért használták Kaili brüsszeli otthonát, mert – Kailinek az EP-ben betöltött pozíciójának köszönhetően – az ingatlant mentelmi jog védte, így a belga hatóságok nem tarthattak ott házkutatást nyomós ok nélkül.
Azt egyébként maga Kaili is többször elismerte, hogy tudott a lakásában tárolt pénzzel teli bőröndökről, de állítása szerint egy percig sem gyanakodott arra, hogy ennek illegális cselekményhez lehet köze. A nyomozás jelenlegi állása szerint 2019-et megelőzően Kaili egyik tettestársának, Pier Antonio Panzeri korábbi olasz baloldali EP-képviselőnek az otthonát használták ugyanerre a célra, de a politikus ebben az évben kikerült az Európai Parlamentből, így a mentelmi joggal járó „védettsége” is megszűnt.
A pénz megőrzésének feladata azért szállt tehát át Kailire, aki az EP szocialista alelnökeként érinthetetlennek tűnt.
Noha Kaili a vallomástétele során végig tagadta a korrupciós botrányban való érintettségét, azt elismerte, hogy közvetlenül letartóztatása előtt maga adott utasítást a Brüsszelben tartózkodó édesapjának, hogy tüntessen el egy kenőpénzzel teli bőröndöt, valamint élettársa, Francesco Giorgi személyes holmiját a lakásból. Kaili elmondása szerint sosem kíváncsiskodott arról, hogy élettársa – aki egyébként korábban a korrupciós botrány másik kulcsfigurájának, Pier Antonio Panzeri volt olasz EP-képviselőnek dolgozott – miért hordott közös lakásukra eurószázezrekkel teli bőröndöket éveken keresztül. Mint fogalmazott: nem különösebben érdekelt a pénz eredete. Azt hittem, a párom ilyen jól keres. Hogy miért bőröndökben érkezett a készpénz, arra nem tudott magyarázatot adni. A jegyzőkönyvek szerint Kaili azt állította, hogy nem tudott férje letartóztatásáról, azt hitte, azért nem jött haza, mert „autóbalesetet szenvedett”. Elmondása szerint csak ekkor nézett bele az egyik pénzzel teli bőröndbe:
nagyon megijedt, amikor kinyitotta, és csak egyfajta pánikreakcióként igyekezett megszabadulni a hatalmas összegtől, s kérte apja segítségét.
Kaili egyébként tagja volt az Európai Unió Pegasus-vizsgálóbizottságának is, amelyben egyebek mellett a lengyel kormány elleni vizsgálatokban volt jelentős szerepe: azzal vádolta a varsói konzervatív kormányt, hogy megsérti a demokráciát és az emberi jogokat. A történtek után már az sem titok, hogy miért tette ezt − írta a lengyel Grzegorz Wierzcholowski, a Gazeta Polska újságírója. A Tűzfalcsoport által szemlézett cikk szerint Kaili valószínűleg saját ügyleteiről akarta elterelni a figyelmet a heves támadásokkal. „Feltehetjük a kérdést hogy Kaili akkoriban csak politikai okokból támadta-e meg Lengyelországot, vagy esetleg azért, hogy elterelje a figyelmet saját megvesztegetési tevékenységéről, mivel tartott az EU-országok bűnüldöző szervei által használt különféle kémprogramok alkalmazásától” – tette fel a kérdést a lengyel lap publicistája.






