Erőszakhullám Stockholmban

A karácsony óta eltelt időszakban megnőtt a gyilkosságok és a robbantások száma Svédország fővárosában. A legnagyobb példányszámú svéd napilap, az Aftonbladet információi szerint a stockholmi rendőrség nem képes kezelni a problémát, a rendőri vezetők – és most már politikusok is – az ország más részeiből odavezényelt egységekkel tennének rendet a káosz felé sodródó fővárosban.

Nem ritka, hogy a jóléti Svédországban gyilkosságok, bandák közötti leszámolások zajlanak. Ám a karácsony óta eltelt időszakban a gyilkosságok és a robbantások száma megnőtt. A mostani szomorú bűncselekmény-sorozatot – néhány nap leforgása alatt hat robbantás történt, és hat ember halt meg – egy Rinkebyben, karácsonykor történt gyilkosság indította el.

A közel 90 százalékban bevándorlók által lakott városrészben a svéd rendőrség adatai szerint a legmagasabb a bűnözési arány a fővárosban.

Az Aftonbladet információi szerint a fővárosi rendőrök nem tudják önerőből megoldani a helyzetet, ugyanis sem elegendő eszköz, sem pedig humán erőforrás nem áll rendelkezésükre.

Tetézi a bajt, hogy bűnügyi szakértők szerint a közeljövőben még több bűncselekmény várható, ugyanis Svédország tele van különböző – zömében migrációs hátterű – bűnszervezetekkel, amelyek háborúban állnak egymással.

A mostani gyilkosságra is nagy valószínűséggel fegyveres válasz fog érkezni, ezért az ország más régióiból mintegy száznyolcvan rendőrt vezényelnek a közeljövőben a svéd metropoliszba.

A stockholmi rendőrség parancsnokhelyettese, Lisa Granqvist a sajtó kérdésére elismerte, a helyzet eszkalálódott, ám szerinte a főváros jó ideje együtt él a bűnözéssel. Véleménye szerint félő, hogy az átcsoportosítások miatt más ügyeket „parkolópályára kell helyezniük” a nyomozóknak, s ez további nehézségekhez, az ügyek torlódásához vezet.

Az egyre tarthatatlanabbá váló helyzetre a köztudottan bevándorláspárti svéd politika is felfigyelt, és megoldást szeretne az ügyekben.

Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter sajtótitkára közölte: heti találkozókat szerveznek a minisztérium illetékesei, valamint a rendőrség vezetői között a probléma mielőbbi megoldása és a szervezett bűnözés felszámolása érdekében.

Rekordszintre emelkedett az idén Svédországban a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma – közölte korábban a stockholmi kormány.

„A halálos kimenetelű lövöldözések száma megnövekedett, és újabb véres csúcsot ért el az idén” – hangsúlyozta Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter. A tárcavezető szerint 2022-ben eddig hatvanan vesztették életüket lőfegyvertől.

A térség más országai közül Norvégiában négy, Dániában négy, Finnországban két gyilkosságot követtek el lőfegyverrel.

Strömmer úgy fogalmazott, hogy ezek a gyilkosságok csak a jéghegy csúcsát jelentik, mert a társadalom egyes részeit erőszak szövi át, és jelentős a szervezett bűnözés is. Tavaly 45 embert lőttek le Svédországban, 2012-ben ez a szám még 17 volt a Svéd Országos Bűnmegelőzési Tanács szerint.

Az igazságügy-miniszter kiemelte, hogy a kormány különleges testületet hoz létre a tárcán belül a szervezett bűnözés elleni harc összehangolása végett. „Egyetlen tisztességes társadalom sem fogadhatja el, hogy hetente valakit agyonlőnek a nyílt utcákon” – húzta alá Strömmer.

A korábbi, szociáldemokrata vezetésű svéd kormány jelentősen megerősítette a rendvédelmi szerveket, és szigorúbb büntetésekkel sújtotta a lőfegyverrel elkövetett bűncselekményeket, mégsem tudta megfékezni a bűnszervezetek terjeszkedését. A szeptember 11-i parlamenti választások nyomán többséget szerzett jobboldali pártok tömörülése a korábbinál is szigorúbb fellépést ígért a bűnözéssel szemben. Elképzelései között szerepel olyan övezetek kialakítása, ahol előállíthatják és megmotozhatják a gyanúsítottakat, ezenfelül kétszeresére emelnék a bűnszervezetekhez köthető bűncselekmények büntetési tételét, valamint kiterjesztenék a hatóságok jogkörét a bűnözők lehallgatására.

Robbantásokkal és lövöldözésekkel zajlott a szilveszter Svédországban. Az elmúlt napokban két embert is agyonlőttek a skandináv államban, többen súlyosan megsérültek és számos helyen voltak robbantások is. A legerőszakosabb bűncselekmények Stockholmban voltak – számolt be róla az M1 Hírek Pluszban.

Az első ilyen eset karácsony napján történt, amikor agyonlőttek egy harmincas éveiben járó férfit a főváros északi részén. Ezt követően Dél-Stockholmban észleltek robbanást a helyiek, majd egy másik fővárosi negyedben is. Ez utóbbiban később, szilveszterkor ismét bomba robbant egy társasházban. Aznap egy másik svéd városban, Örebróban is volt lövöldözés, rálőttek egy taxisra.

A híradások szerint több helyen is zavargással, lövöldözéssel és támadásokkal folytatódott a szilveszter. A legsúlyosabb eset este hét körül történt Stockholm észak-nyugati részén, ahol agyonlőttek egy húszéves, bevándorló-hátterű fiatalt, és meglőttek még két embert.

Bár az éjszaka folyamán komolyabb személyi sérülés nem történt, de ez csak a szerencsének köszönhető,

ugyanis embereket, otthonokat, autókat, valamint metrószerelvényeket lőttek szándékosan tűzijáték-rakétákkal. Ez utóbbi jelenség az utóbbi időben harapódzott el, amelyet elsősorban fiatal bevándorlókból álló bandák alkalmaznak.

A jelenség szilveszterkor különösen szélsőséges mértéket öltött. Január elseje sem telt nyugalmasan a skandináv ország fővárosában, két robbanás is megrázta Stockholmot. Az egyik közel ahhoz a helyhez történt, ahol az előző napi gyilkosság, a támadás pedig egy ismert rapper ellen irányult. A rendőrség közlése szerint a robbanás rendkívül nagy erejű volt, amely egy társasház bejáratánál történt.

A bűncselekménnyel kapcsolatban több embert is elfogtak,

a rendőrség nem zárja ki, hogy az eset összefüggésbe hozható a szilveszteri gyilkossággal. Az egyik napilap értesülései szerint egy másik ismert rappert is letartóztattak, akit korábban már több bűncselekmény elkövetésével is elítéltek.

Egy órával később egy másik stockholmi városrészben is robbantottak, szintén egy kapualjban, itt egy embert vettek őrizetbe. Svédországban soha annyian nem haltak meg lövöldözések következtében, mint 2022-ben. Összesen 378 esetben dördültek el fegyverek, melyek során 63 ember vesztette életét.

Január elsejétől fél évre Svédország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Csehországtól. Prioritásai között az európai és globális biztonság szavatolása, az uniós versenyképesség megőrzése, a zöld átállás és a zöld energia használatának előmozdítása, valamint a demokratikus értékek és a jogállamiság védelme szerepel.

A január 1-től június 30-ig tartó svéd elnökség programját nagymértékben határozza meg az orosz-ukrán háború, a konfliktus okozta infláció és energiaválság.

„Svédország egy olyan időszakban veszi át az EU tanácsának elnökségét, amikor az Európai Unió példátlan kihívásokkal néz szembe. Prioritásaink alapja egy zöldebb, biztonságosabb és szabadabb Európa megteremtése” – fogalmazott Ulf Kristersson svéd miniszterelnök december 14-én a svéd parlament előtt tartott, az elnökség feladatait ismertető beszédében.

A svéd tanácsi elnökség a következő hat hónapban erősíteni akarja az uniós egységet és közös álláspontot szeretne kialakítani az európai biztonság- és védelempolitika megteremtése terén.

Erősíteni szeretné a transzatlanti kapcsolatokat, valamint a megbízható partnerekkel közösen fellépni a határokon átnyúló szervezett bűnözés ellen.

Svédország prioritásként kezelné az Ukrajnának szánt gazdasági és katonai támogatás folytatását, valamint a háborúban álló ország EU felé vezető útjának egyengetését. Stockholm szerint Kijevet támogatni kell katonailag és pénzügyileg, segíteni az ukrán menekülteket, valamint finanszírozni Ukrajna újjáépítését.

A svéd elnökség élére akar állni az infláció, a gazdasági recesszió és az elszabadult energiaárak kezelésének, miközben foglalkozna a hosszú távú energiapiaci reformok megvalósításával. Elő kívánja mozdítani a leválást az orosz energiáról, valamint figyelmet kíván fordítani a gazdasági növekedés ösztönzésére irányuló erőfeszítésekre.

A svéd programban szerepel az EU azon vállalásának előmozdítása, amely szerint az unió 2030-ig 55 százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátását, 2035-ig pedig kivezetné a fosszilis energiával üzemelő autókat.

„Működésbe hozzuk az Irány az 55 százalék elnevezésű klíma- és energiacsomag intézkedéseit és felgyorsítjuk az energetikai átállást” – olvasható az elnökségi prioritások között. Stockholm emellett hatékonyabbá kívánja tenni az Európai Unió élelmiszerpiacát érdemben befolyásoló döntéshozatalt, valamint előmozdítani az élelmiszerpiacok globális stabilizálását.

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége alatt Svédország mintegy 150 ülésen fog elnökölni.

A Svédországban tartott találkozókat az ország különböző helyszínein tartják majd, az északi Kirunától a déli Malmöig. Az ülések helyszíneit a legtöbb esetben az egyes találkozók témájához, a vidékfejlesztéstől, az erdőgazdálkodáson, a halászaton, a kutatáson át, a vámügyekig és az űrkutatásig terjedő kérdéskörükhöz kapcsolódóan választották ki – tájékoztatott a svéd kormány.

Svédország 1995. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Tagságának kezdete óta harmadszor tölti be az EU tanácsának soros elnöki tisztét, ezt megelőzően 2001-ben és 2009-ben jutott rá ez a feladat.

Az ország 2001. március 25. óta tagja a schengeni térségnek. Nemzeti valutát használ, de elkötelezte magát amellett, hogy a szükséges feltételek teljesítése után bevezeti az eurót.

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. Az elnökség felel a tanácsban végzett jogalkotási munka előmozdításáért. Biztosítania kell az unió programjának folytonosságát, a jogalkotási folyamatok szabályszerűségét, valamint a tagállamok közötti együttműködést.

A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik egy 18 hónapos periódust felölelő időszak alatt. Svédország az őt megelőző Csehországgal és Franciaországgal alkotja az elnökségi triót.

Az elnökség egyrészt részletesen meghatározza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt el szeretne érni, másrészt – a trió két másik tagjával együtt – olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül.

A francia-cseh-svéd trió prioritásai között szerepel egyebek mellett az emberi jogok és az alapvető értékek,

köztük a demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség védelme és tiszteletben tartása, a schengeni térség, valamint a közös uniós menekültügyi és migrációs politika megerősítése, a zöld növekedés, a digitális szuverenitásának megerősítésén alapuló új európai növekedési és beruházási modell előmozdítása.

Magyarország 2004 óta tartó uniós tagsága történetében eddig egyszer, 2011 első félévében töltötte be, legközelebb 2024 második felében tölti be az uniós elnöki tisztséget.