Erdogan egyoldalú tűzszünetre kérte Putyint

Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon azt javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy az orosz–ukrán háború leállítását célzó, a békekötésre irányuló erőfeszítéseket egyoldalú tűzszünettel és „egy méltányos megoldást tartalmazó vízióval” mozdítsák elő.

„Erdogan elnök kifejtette, hogy a békekötést és a tárgyalásokat célzó felhívásokat egyoldalú tűzszünettel és egy méltányos megoldást tartalmazó vízióval mozdítsák elő” – fogalmazott az elnöki közlemény, hozzátéve, hogy Erdogan emlékeztette Putyint a gabonamegállapodás pozitív hatására.

Putyin szerint Kijevnek el kell fogadnia Moszkva feltételeit

A beszélgetés folyamán Putyin leszögezte: az ukrajnai politikai rendezés érdekében Kijevnek el kell fogadnia Moszkva követeléseit és a megváltozott területi realitásokat.

Putyin azt hangoztatta, hogy a Nyugat romboló szerepet játszik a konfliktusban, mert fegyvert szállít Kijevnek, valamint műveleti információval látja el és célpontokat azonosít be a számára. Mindemellett az Erdogan által a konfliktus politikai rendezése érdekében felajánlott török közvetítéssel kapcsolatban az orosz államfő „megerősítette Oroszország nyitottságát a komoly párbeszédre – feltéve, hogy a kijevi hatóságok eleget tesznek a jól ismert és többször hangoztatott (orosz) követeléseknek, és figyelembe veszik az új területi realitásokat”.

A gabonaexport és a műtrágyaszállítás is napirendre került

A két elnök szót ejtett az ukrán gabonaexportról szóló isztambuli megállapodásokról, valamint az Oroszországból érkező élelmiszer- és műtrágyaszállítások feloldásáról is. "Hangsúlyozták a jóhiszemű, átfogó megközelítés szükségességét, amely magában foglalja az orosz export előtt álló valamennyi akadály felszámolását" - állt a közleményben.

A felek kitértek a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további bővítésére, elsősorban az energiaágazatban. Hangsúlyozták az olyan stratégiailag fontos közös projektek végrehajtásának prioritását, mint egy regionális gázközpont létrehozása Törökországban és az akkuyui atomerőmű megépítése.

A török és az orosz elnök ezenkívül egyeztetett a szíriai helyzetről is, ennek kapcsán Erdogan hangsúlyozta Putyinnak: konkrét lépésekre van szükség, hogy a szíriai határ környékét megtisztítsák a kurd fegyveresektől.

„Erdogan elnök kiemelte: itt az ideje, hogy konkrét lépéseket tegyenek a török határrégió, különösen Tell Rifaat és Manbij térségének megtisztítására a PKK/PYD/YPG terrorista szervezetektől” – fogalmaz a török elnöki közlemény.

Erdogan és Putyin elnök rendszeresen egyeztet telefonon az orosz–ukrán háború február 24-i kitörése óta.

Törökország az ENSZ-szel karöltve fontos közvetítő szerepet játszott az ukrajnai kikötőkből induló gabonaexportot lehetővé tevő megállapodás tető alá hozásában.

Az ukrajnai politikai rendezés érdekében Kijevnek el kell fogadnia Moszkva követeléseit és a megváltozott területi realitásokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kreml sajtóosztályának tájékoztatása szerint csütörtökön török hivatali partnerének, Recep Tayyip Erdogan elnöknek.

Putyin azt hangoztatta, hogy a Nyugat romboló szerepet játszik a konfliktusban, mert fegyvert szállít Kijevnek, valamint műveleti információval látja el és célpontokat azonosít be a számára.

Mindemellett az Erdogan által a konfliktus politikai rendezése érdekében felajánlott török közvetítéssel kapcsolatban az orosz államfő „megerősítette Oroszország nyitottságát a komoly párbeszédre – feltéve, hogy a kijevi hatóságok eleget tesznek a jól ismert és többször hangoztatott (orosz) követeléseknek, és figyelembe veszik az új területi realitásokat” – olvasható a tájékoztatóban.

A két elnök szót ejtett az ukrán gabonaexportról szóló isztambuli megállapodásokról,

valamint az Oroszországból érkező élelmiszer- és műtrágyaszállítások feloldásáról is. „Hangsúlyozták a jóhiszemű, átfogó megközelítés szükségességét, amely magában foglalja az orosz export előtt álló valamennyi akadály felszámolását” – állt a közleményben.

A felek kitértek a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további bővítésére, elsősorban az energiaágazatban. Hangsúlyozták az olyan stratégiailag fontos közös projektek végrehajtásának prioritását, mint egy regionális gázközpont létrehozása Törökországban és az akkuyui atomerőmű megépítése.

Putyin és Erdogan a szíriai rendezés kilátásaival kapcsolatban pozitívan értékelte az orosz, a török és a szíriai védelmi miniszter 2022 decemberében Moszkvában megtartott találkozóját,

amelyen részt vettek a három ország hírszerző szolgálati vezetői is.

A két államfő kifejezte abbéli reményét, hogy a háromoldalú kapcsolatok fejlesztése hozzájárul Szíria helyzetének kardinális javulásához, beleértve a területi integritás helyreállítását, a menekültprobléma megoldását és a nemzetközi terrorista szervezetek elleni küzdelmet.

A Patriot amerikai légvédelmi rakétarendszerek hamarosan megérkeznek Ukrajnába, átadásuk előkészítése már megkezdődött – jelentette be Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdai online sajtótájékoztatóján.

„A múlt évet azzal a forradalmi döntéssel zártuk, hogy Ukrajnát Patriot amerikai rendszerekkel látjuk el, amiről Ukrajna és az Egyesült Államok vezetői, Volodimir Zelenszkij és Joe Biden állapodtak meg” – mondta a tárcavezető.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy decemberben Washington újabb, mintegy kétmilliárd dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára, ezen belül az első Patriot-üteg leszállítását. Korábbi híradások arról számoltak be, hogy az ukrán hadsereg már megkezdte a katonák kiképzését ezeknek a rendszereknek a használatára.

Kuleba közölte azt is, hogy hamarosan újabb értekezletet tartanak az Ukrajnát támogató országok az úgynevezett Rammstein formátumban. Ezen a találkozón fontos döntésekről hangzanak majd el bejelentések, az esemény konkrét időpontját azonban a miniszter nem közölte. Kuleba hangsúlyozta, hogy Ukrajnának elsősorban lég- és rakétavédelmi rendszerekre és azokhoz tartozó lövedékekre, rakétákra van szüksége. Közölte, hogy Ukrajna nemcsak Patriot rendszerekről folytat tárgyalásokat, hanem NASAMS, IRIS-T és Crotal rendszerekről is, továbbá érdekelt olyan légvédelmi berendezések, mint a Gepard és a Vulcan, vagy hordozható légvédelmi rakétarendszerek, mint például a Stinger, valamint mindenféle kaliberű tüzérségi lövedékek beszerzésében.

Vadim Szkibickij, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának szóvivője az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában közölte: a hírszerzés értesülései szerint Oroszországnak problémái vannak a nagypontosságú rakétakészleteinek feltöltésével, viszont vár egy újabb drónszállítmányra Iránból, és a jövőben kombinálva veti be ezeket az eszközöket az ukrán infrastrukturális létesítmények ellen. „Az oroszok most új megközelítéseket próbálnak alkalmazni. Ha nincs elég rakétájuk egy hatalmas rajtaütéshez, akkor kamikaze drónokkal kombinálják a nagy pontosságú rakétákat, azaz a H-22-t és az Sz-300-at, különösen az első vonalban” – fejtette ki. Véleménye szerint egyesíteni fogják az eszközeiket annak érdekében, hogy fenntartsák a polgári infrastrukturális létesítményeink elleni csapások ütemét.

 Az ukrán elnöki iroda a megyei vezetők jelentéseiből készített összesítésében azt írta, hogy a keddi orosz támadásokban országszerte öt civil vesztette életét, és 13 sebesült meg. Az éjjel az orosz erők ismét lőtték Zaporizzsja környékét, továbbá különösen súlyos a helyzet Donyeck és Herszon megyékben.

Azután, hogy kiderült, Párizs francia gyártmányú, könnyen mozgó harckocsikat küld Ukrajnának, Joe Biden amerikai elnök közölte, az USA is fontolóra vette Bradley páncélozott járművek átadását – számolt be a The Guardian.

Az erős löveggel rendelkező Bradley páncélozott jármű az 1980-as évek közepe óta az amerikai hadsereg alapvető csapatszállító eszköze a harcmezőkön. A US Army több ezer ilyen páncélozott járművel rendelkezik, ezek egy részének átengedése jelentősen megnövelhetné az ukrán tűzerőt a csatatéren.

A brit lap megjegyzi, Biden lépése mindazonáltal elmarad az ukránok által kért modern, „nagytestű” Abrams harckocsik küldésétől. Volodimir Zelenszkij szerda esti videóbeszédében, amiben megköszönte Emmanuel Macronnak a páncélozott járművekről tett felajánlását, elégedetlenségének is hangot adott. Mint mondta, „nincs racionális oka annak, hogy Ukrajna miért nem kapott még nyugati tankokat”, mint például az amerikai Abrams vagy a német Leopard.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka telefonbeszélgetést folytatott kedden Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével, akit tájékoztatott a fronton kialakult helyzetről.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka telefonbeszélgetést folytatott kedden Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével, akit tájékoztatott a fronton kialakult helyzetről.

Zaluzsnij a megbeszélésről a Facebookon számolt be. Szavai szerint súlyos csaták zajlanak az ország keleti részén, a Szvatove-Kreminna vonalon, valamint Liszicsanszk irányában. A legnehezebb helyzet továbbra is a Szoledar-Bahmut-Majorszk szakaszon van, ahol az orosz erők „tulajdonképpen saját katonáik tetemei felett” próbálnak előrehaladni, de az ukrán csapatok komoly erőfeszítések árán visszatartják az ellenséges offenzívát – írta.

Hozzátette, hogy az ukrán hadseregnek sikerült megtartania a pozícióit Donyeck megyében Avgyijivka környékén, és folytatni az ellentámadást. „Megbízhatóan tartjuk a védelmi vonalakat Zaporizzsja irányában, és erőfeszítéseket teszünk Herszon védelmére, elsősorban a civilek és a város létfontosságú infrastruktúrája elleni orosz ágyúzásokkal szemben” – fogalmazott az ukrán katonai vezető. Kiemelte, hogy az ukrán-fehérorosz államhatáron a helyzet “teljes mértékben ellenőrzés alatt áll”.

Zaluzsnij tájékoztatta továbbá az amerikai vezérkari főnököt arról, hogy december 31-től január 3-án reggelig az orosz erők 14 rakétacsapást mértek, és 94 iráni gyártású drónt vetettek be ukrán területeken. Köszönetet mondott Milley-nek az Ukrajnának nyújtott külföldi légvédelmi rakétarendszerekért, amelyeket – mint írta – az amerikai vezérkari főnök aktív közreműködése révén bocsátottak az ukrán fegyveres erők rendelkezésére.

Az orosz támadások kereszttüzében álló Ukrajna nagyszabású offenzívát tervez tavaszra, a leghevesebb harcok márciusban várhatók – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy televíziós interjúban.

„Célunk, és el is fogjuk érni, hogy visszatérjünk az 1991-es határokhoz, hiszen Ukrajnát a nemzetközi jog minden alanya elismeri” – hangsúlyozta Kirilo Budanov az ABC News-nak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett szerdán. Nem zárta ki azt sem, hogy Oroszország területét fogják érni újabb csapások, de nem pontosította, hogy ki állna ezen támadások mögött. Hozzátette, hogy a támadások „egyre mélyebben történnek” Oroszországon belül, de – mint mondta – csak a háború befejezése után tud nyilatkozni arról, ki követte el a csapásokat.

A hírszerzés vezetője kijelentette azt is, hogy a Donyec-medencében helyenként „hegyekben állnak az orosz katonák holttestei”, és amikor az orosz csapatok támadásba lendülnek, ezeket használják fedezékül.

Kirilo Budanov december végén a Donyeck megyei Bahmutba látogatott, ahol jelenleg heves harcok dúlnak. Szavai szerint megdöbbentette, amit akkor látott. „A katonák mutattak nekem egy olyan területet, ahol holttesteket halmoztak fel, mint egy filmben. (…) Holttestek százai csak úgy rothadnak egy nyílt terepen, helyenként egymásra rakták őket, mint rögtönzött falakat, és amikor az orosz csapatok előrenyomulnak ezen a területen, akkor ezeket a tetemeket használják pajzsként” – fogalmazott a hírszerzési vezető.

Kirilo Budanov véleménye szerint Oroszország elvesztette az egyik legerősebb katonai hatalom státuszát, és a világnak nem kell többé félnie tőle. Az egyetlen probléma szerinte továbbra is az orosz nukleáris arzenál és Vlagyimir Putyin elnök ellenőrizetlen hatalma. Ez szerinte arra késztetheti az egész világot, hogy felismerje a szükségességét Oroszország atomfegyver-mentesítésének vagy legalábbis nukleáris arzenálja nemzetközi felügyeletének. „Az a terrorista ország, amely mindenki előtt atomütőerővel hadonászik és fenyegetéseket szór, nem olyan rezsim, amelynek erkölcsi vagy politikai joga lenne a tömegpusztító fegyverek ellenőrzésére” – fogalmazott az ukrán katonai hírszerzés főnöke.