Létrehozva: 2023.01.02.

Érdeklődés hiányában(!) elmarad a Jobbik kongresszusa

Ilyet már ki látott?

Hiába hívott össze országos kongresszust a Jobbik, az érdeklődés hiányában elmaradt – állítja a párt korábbi kabinetfőnöke a Magyar Nemzet szerint. Szenved a többi törpepárt is, a tagok közül egyre többen kötnek ki a DK soraiban, ami azt mutatja, Gyurcsány Ferenc pártja lassan bedarálja az ellenzéket.

Érdeklődés hiányában elmaradt a Jobbik decemberre meghirdetett XXVII. kongresszusa – számolt be közösségi oldalán a párt egykori kabinetfőnöke. Molnár Enikő úgy fogalmazott, Jakab Péter „megpuccsolása után” már egy kongresszus összehívására sem képes a Jobbik, „egy életképes kongresszust, sőt semmilyent nem tudnak tartani”. A bejegyzésből kiderül, a találkozót december 17-re tervezték, a meghívókat pedig már a hónap elején kiküldték, ugyanakkor a rendezvény „elmaradásáról hivatalos tájékoztatást nem is kapott az a csekély számú alapszervezet, amelyik még nem hagyta ott a pártot”. „De mitől is fél annyira a Jobbik elnöksége, hogy a hivatalosan összehívott kongresszust nem tartják meg?” – tette fel a kérdést Jakab Péter bizalmi embere, aki válaszként úgy fogalmazott: 

„Attól, hogy ország-világ előtt kiderül, a pártot már csak néhány fizetett alkalmazott jelenti. Az aktivisták elfogytak, támogatottság nincs, ami van, az pár száz millió, amit a vezetés még gyorsan felél. Nem véletlenül tart Gyöngyösi Márton több megyét összevonva már csak pár főnek »beszélgetéseket«, amiket Jobbik-tagoknak hirdet meg. Ennyien vannak” – írta Molnár Enikő, leszögezve, a Jobbiknak mindenképp vége. Lapunk szerette volna megtudni, miért maradt el a rendezvény, de a Jobbik sajtóosztálya nem reagált megkeresésünkre.

Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője szerint bár pontosan nem ismert, hogy a párt miért nem tudta megtartani kongresszusát, annak elmaradása a párt agóniájára utalhat. – A Jobbik 2018 óta nagyon sokat vesztett erejéből, és ma már azért küzd, hogy támogatottságát egyáltalán a parlamenti bejutási küszöb közelébe emelje – fogalmazott az elemző. Szerinte mindezek mögött – a belső harcokon és szakadásokon túl – elsősorban tartalmi okokat kell keresnünk.

„Az áprilisi választás előtt az egykori nemzeti radikális erő egyértelműen a baloldali összefogás részét képezte, és mindenben szövetségeseihez igazodott. A kampány során – az idegen érdekeket érvényesítő támogatók elvárásainak megfelelően – háborúpárti álláspontot képviseltek, és hivatásos katonákat küldtek volna a szomszédban zajló konfliktusba” – emlékeztetett Zila János. Hangsúlyozta, a belpolitikai térben jelenleg legfontosabb választóvonalat jelentő kérdéskörben, a szank­ciós politikát illetően most is egy oldalon állnak a többi balliberális párttal, függetlenül attól, hogy kommunikációjuk szerint a jövőben nem az áprilisihoz hasonló felállásban kívánják megméretni magukat. „Aktuális elnökük, Gyöngyösi Márton szerint a szankciók jók és működnek, annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások szerint a választók többsége ezt messze nem így gondolja” – tette hozzá az elemző.

Nem a Jobbik az egyetlen olyan ellenzéki párt, amely nem tud mit kezdeni a támogatottság hiányával. A baloldali törpepártok szinte mindegyike keresi az útját, tagjaik közül pedig egyre többen kötnek ki a DK-nál, amely láthatóan bedarálja a kisebb pártokat. 

Az elmúlt időszakban a legtöbben a Momentum soraiból igazoltak át Gyurcsány Ferenchez. Déri Tibor momentumos újpesti polgármester mellett Bodrozsán Alexandra, a Momentum kecskeméti önkormányzati képviselője, Buzinkay György, a Momentum korábbi elnökségi tagja, illetve Juhász Béla momentumos sződligeti polgármester is a Demokratikus Koalíció táborában politizál már. 

Hasonló döntést hozott nemrégiben Szilágyi Szabolcs, a Jobbik miskolci önkormányzati képviselője, Erdősi Éva korábbi párbeszédes politikus, az ellenzék volt közös csepeli polgármesterjelöltje, valamint Szücs Balázs VII. kerületi alpolgármester is, aki a Párbeszéd egyik alapítója volt, kampányfőnökként pedig kétszer is országgyűlési mandátumhoz juttatta Szabó Tímeát.

Tovább szeleteli az ellenzéket Jakab Péter, ma már független országgyűlési képviselő, a Jobbik korábbi elnöke, aki új párt megalapítását ígérte, ám egyelőre csak egy mozgalmat hozott létre, amelyhez állítása szerint már most húszezer a „Nép Pártján” álló ember csatlakozott. Azt egyelőre nem tudni, hogy leghűségesebb jobbikos bajtársai, az ököritófülpösi disznótor egyik „hőse”, Földi István és a a zsidó származású embereket „tetűcsúszdásoknak” nevező borsodi Bíró László csatlakozott-e az új, egyelőre még nem pártként működő politikai közösséghez. 

Jakab Péter, a Jobbik bukott elnöke néhány napja közösségi oldalán tudatta, hogy hivatalos értesítést kapott arról, hogy a bíróság az egyesülési törvény szerint bejegyezte a Nép Pártján Mozgalmat, amelyhez szavai szerint máris húsz ezren csatlakoztak. „Új ellenzéket építünk új emberekből. Jobboldaliakból, baloldaliakból, magyarokból, akik nem alkusznak a rezsimmel, ellenben küzdenek ellene a végsőkig! A parlamentben ma még egyedül vagyok. Az országban már nem. Sokan vagyunk, többen leszünk, szerveződünk” – írta közösségi oldalán. 

A Jobbik júliusban leváltott elnöke és frakcióvezetője a nyáron még azt ígérte, hogy új pártot alapít, ám a most bejegyzett „mozgalma” pusztán egyesület, s nem párt. Videóüzenetében arról beszél, hogy amit „Szent István ezer évvel ezelőtt felépített, az ma rohad a korrupciótól, köszönhetően annak, hogy ma ebben az országban a lopásért nem kézlevágás jár, hanem parlamenti szék dupla fizetéssel, a népnek meg marad az ezerforintos kenyér és a megfizethetetlen gázszámla. Üres tányér, hideg szoba, ez lesz.” Az ellenzékről megjegyezte, a választások óta nem tesz mást „minthogy számolgatja a saját halottait a csatamezőn.” 

A politikus arról nem tett említést, hogy az új mozgalmában vele tartanak-e egykori jobbikos hívei, a szatmári, ököritófülpösi tavaly decemberi disznótoron erőszakoskodó Földi István, illetve a borsodi Bíró László, aki az ellenzék közös jelöltje volt a szerencsi időközi választáson, s azzal vált hírhedtté, hogy a zsidókat tetűcsúszdásoknak, Budapestet pedig Judapestnek nevezte. Jakab egyébként, miután a Jobbik elnökségének támogatását elveszítette, éppen a szatmári erőszakoskodás feltételezett elkövetőjét, Földit szerette volna elnökké választani, ám a párt küldöttgyűlése tervét leszavazva Gyöngyösi Márton európai parlamenti képviselőt választotta elnökké.

Jakab egyébként néhány nappal a bíróság bejegyző végzése előtt egy másik videóban arról beszélt, hogy 2014-ben azért nem lehetett a Jobbik miskolci országgyűlési képviselőjelöltje, mert a pártelnökség megakadályozta a jelölését, mivel anyai ágon zsidó származású felmenője van. Ő akkor - ahogyan fogalmazott - padlót fogott amiatt, hogy így bélyegezte meg a párt, 2020-ban viszont, amikor mégis elnökké választották a Jobbikban, akkor elégtételt érzett. Közölte azt is, hogy elnökké választásakor maga kezdeményezte Kulcsár Gergely volt országgyűlési képviselő eltávolítását a Jobbikból, mert számára az elfogadhatatlan volt, hogy párttársa egy holokauszt megemlékezésen beleköpött a Duna-parti cipőkbe. 

Ebben a videóban arról is beszél, hogy a Jobbik most „összekacsintott” a Fidesszel, ezzel talán kimondatlanul is jelezni kívánta, hogy a Nép Pártja Mozgalom számára volt pártja már vállalhatatlan irányt vett. A zászlóbontáson az sem derült ki, hogy Jakab egykori kabinetfőnöke, Molnár Enikő főtitkár asszony csatlakozott-e a mozgalmához. 

A Magyar Hírlap egy politikai elemzőt kérdezett meg az esztendő belpolitikai történéseiről. Deák Dániel politológus a tavaszi választási eredményhez vezető folyamat mellett, a pártok erőviszonyainak azóta bekövetkezett változásaira is magyarázatot adott.

– A 2022-es parlamenti választás eredménye sokak számára komoly meglepetést okozott, hiszen a legnehezebb körülmények között érte el a legjobb választási eredményét a Fidesz-KDNP, míg a balliberális oldal történelmi vereséget szenvedett – emlékeztetett az esztendő legjelentősebb belpolitikai eseményére Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. – Hogy miért a legnehezebb körülmények között? Most először volt ugyanis teljes a balliberális összefogás, szinte minden körzetben egy nagy ellenfele volt a kormánypárti jelölteknek, ráadásul soha nem látott mértékű külföldi beavatkozás tapasztalhattunk a dollárbaloldal mellett a kampányban, ráadásul a háború és az abból fakadó gazdasági nehézségek már a kampány során is éreztették a hatásukat Magyarországon.

Az elemző kiemelte, hogy mindezek ellenére több mint hárommillió szavazója volt a kormánypártoknak, ami főként annak köszönhető, hogy a magyar választók túlnyomó többsége nem nézi jó szemmel a külföldi érdekek kiszolgálását, azokat a politikusokat támogatják, akik a nemzeti érdekek mentén politizálnak. Ez a háború és a szankciók ügyében egyértelműen tetten érhető: a balliberális oldal a külföldi finanszírozóik elvárásainak megfelelően szankció- és a háborúpárti álláspontot képvisel, míg a jobboldal egyértelműen békepárti és ellenzi a szankciókat.

– A körülmények ismeretében nem meglepő, hogy a baloldal támogatottsága az április 3-i választás óta nem növekedett, hanem csökkent – folytatta Deák Dániel. – Mindez példanélküli, ugyanis az a tapasztalat, hogy a kormányzati ciklus közepéhez közeledve a kormányoldal támogatottsága jelentős csökkenésnek indul, míg az ellenzék erősödik. Az év végén a felmérések alapján azonban a Fidesz-KDNP támogatottsága nagyjából ugyanolyan erős, mint a választást megelőző időszakban, miközben a balliberális oldal közel 10 százalékpontot veszített a népszerűségéből. Ez egyértelműen annak a következménye, hogy még a balliberális szavazók jelentős része sem ért egyet a baloldali politikusok hozzáállásával a háborúhoz és a szankciókhoz, ráadásul rossz szemmel nézik a külföldi finanszírozást és érdekkiszolgálást.

A politológus külön kitért a balliberális oldalon belüli erőviszonyok értékelésére, ahol azt láthatjuk, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció támogatottsága érdemben erősödött, míg a többi balliberális kispárt tovább veszített a súlyából. A legújabb mérésekben az MSZP már az LMP szintjén van, nagyjából 1 százalék a támogatottsága, de a Párbeszéd és a Jobbik is körülbelül ugyanezen a szinten van. Ez azt jelenti, hogy a baloldali pártok jelentős része csupán fiktív, nem is léteznek.

– Az elmúlt időszak és a jövő év is a DK és a Momentum dominanciaharcáról fog szólni, amelyet minden bizonnyal Gyurcsány Ferenc pártja nyer meg – hangsúlyozta Deák Dániel. – Ezt jelzi, hogy egyre több momentumos politikus ül át a DK-ba, fordított irányba azonban nem nagyon látunk erre példát. Gyurcsány célja, hogy teljesen maga alá gyűrje a balliberális oldalt és a Momentummal egy MSZP-SZDSZ-koalícióhoz hasonló együttműködést hozzon létre, amelyben ő diktál, míg a Momentum beszívja azokat az ellenzéki szavazókat, akik nem szimpatizálnak a bukott miniszterelnökkel.

A 2022-es év a balliberális politikusok megítélésének mélyrepülését is magával hozta, szögezte le a politológus, aki szerint Karácsony Gergely összeomlása volt talán a leglátványosabb, ami már 2021 végén megkezdődött, és aminek következtében az ellenzék egykori nagy reménysége nagyjából ugyanakkora népszerűségnek örvend, mint a népszerűtlen Dobrev Klára. Az ellenzéki politikusok népszerűségi listája nagyjából egy roncsderbihez hasonlít, a Závecz Research novemberi felmérése alapján például a „legkedveltebb” Dobrev Klára is csupán 36 százalékos népszerűségnek örvend, míg például Márki-Zay Péter vagy a Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc gyurcsányi mélységben van, csupán 30 százalék körül van a támogatottságuk.

– Ez azt jelenti, hogy ezek a politikusok még azokat a szavazókat sem képesek megszólítani, akik nem kormánypárti szavazók. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a Kétfarkú Kutyapárt vagy a Mi Hazánk láthatóan erősödött az utóbbi időszakban, hiszen a balliberális összefogás pártjaiból kiábrándult szavazók inkább ezt a két másik pártot választják. A folyamat eredményeként ismét kialakulhat a centrális erőtér, amelyben a Fidesz-KDNP még 40 százalék körüli támogatottsággal is kétharmados vagy kétharmad közeli választási eredményt tudna elérni – tette hozzá Deák Dániel.

A balliberális összefogás megbukott 2022-ben, szemmel láthatóan csak a kicsi pártok szeretnék, ha a 2024-es választáson is megvalósulna az összefogás és lenne előválasztás. Ilyen párt az MSZP is, melynek társelnökei már most arról beszélnek, hogy előválasztást és baloldali összefogást szeretnének. Ez nem meglepő, ugyanis ezek a pártok enélkül szinte sehol sem rúgnának labdába, állapította meg a politológus, aki érthetőnek nevezte, hogy ezt azonban a Demokratikus Koalíció és a Momentum nem támogatja, hiszen nem szeretnének önkormányzati és európai parlamenti helyeket biztosítani a valóságban nem létező pártok számára.

A 2023-as év minden bizonnyal a balliberális belharcoktól lesz hangos, amelyet a 2024-es EP- és önkormányzati választás fog majd eldönteni. Az, hogy ez a két választást egy időben tartják, szintén komoly fejtörést okoz a balliberális oldalnak, mert ha például az önkormányzatokban közösen indulnak, akkor miként fogják azt elmagyarázni, hogy az EP-választáson egymással szemben mérkőznek majd meg.

– Összességében elmondható, hogy a magyar politikai rendszer rendkívül stabil, ami a mostani háborús és válságokkal teli időszakban komoly versenyelőnyt jelent Magyarország számára. A kormányoldalt nem veszélyezteti a gyenge ellenzék, így nincsenek olyan belpolitikai veszélyek, mint például a szomszédos Szlovákiában, ahol a megbukott kormány és a belpolitikai válság miatt még a jövő évi költségvetést sem képesek elfogadni. A magyar politikai stabilitásnak köszönhetően hazánk fontos döntéseket tud gyorsan meghozni, amire szükség van, hiszen a háborús helyzet miatt napokon belül változhat a helyzet. Ez hasonlít a koronavírus-járvány időszakához, amikor egy napon belül kellett dönteni újabbnál újabb korlátozásokról, amire a politikai stabilitás miatt a lehetőség is adott volt – mondta Deák Dániel.

Az elemző úgy látja, hogy a 2023-as év várhatóan rendkívül nehéz lesz a háború elhúzódása miatt, ugyanakkor a pártpolitikában nem várható komoly változás, a balliberális oldal politikusai teljesen leharcoltak, Márki-Zay Péter csúfos bukása pedig az új szereplők megjelenését a politikai piacon ugyancsak nehézzé teszi. Márki-Zay ugyanis egy új szereplő volt, aki kívülről jött, magára is messiásként tekintett, majd alig pár hónap alatt olyan népszerűségvesztésen ment keresztül, amire kevés példa volt a magyar politikatörténetben. Ez más, jelenleg még a háttérben lévő szereplők kedvét is elveheti attól, hogy belépjenek a politikai piacra, fejezte be a gondolatmenetet Deák Dániel.

 

 

origo.hu

Egyre dögösebb bombázók árasztják el a foci-Eb lelátóit

ripost.hu

Óriási fordulat az eltűnt maláj gép ügyében: furcsa hangjelek oldhatják meg a rejtélyt

metropol.hu

„UFO vihette el őket" – sokak szerint földöntúli erők csaptak le a budai luxusvilla lakóira

mandiner.hu

Egyik utcán zsebdiktátor, a másikon Dear Viktor, csuhajja

life.hu

Kettészakadhat a világ egyik legnagyobb országa - figyelmeztetnek a tudósok

hirtv.hu

Orbán Viktor: Az EPP-ben felosztották egymás között az EU vezető tisztségeit

ripost.hu

Most érkezett: mentőhelikopter szállt le az M5-ösön, roncsok mindenütt

astronet.hu

Heti holdhoroszkóp 2024. június 17-23.: Gyújts gyertyát Szent Iván előestéjén

ripost.hu

Most jött a szörnyű hír: kisiklott egy vonat Magyarországon, zajlik a mentés

ripost.hu

3 csillagjegynek különös üzenetet küld idén nyáron az őrangyala

ripost.hu

Kétperces helyesírási teszt: mennyit találsz el?

ripost.hu

Katalin lett a célpontja? Sunyi tervet eszelt ki Meghan Markle

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Amerikai vadászgépeket kap Ukrajna

POLITIK

A foci-Eb elleni pusztító terrortámadást akadályozott meg a rendőrség

POLITIK

Németországnak "háborúképessé" kell válnia. Jön a hadkötelezettség

POLITIK

Újabb településeket foglaltak el az oroszok

POLITIK

A világ kilenc nagy atomhatalma ismét versenybe kezdett

POLITIK

A magyar EU- elnökség sikere egész Európa sikere lesz

POLITIK

Zelenszkij aláírta a középiskolai és egyetemi hallgatók katonai alapképzéséről szóló törvényt

POLITIK

700 ezer orosz katona az ukrán fronton