Eltűnt egy orosz oligarcha lefoglalt luxushajója Horvátországban

Három magas beosztású kistisztviselőt is azonnali hatállyal felmentett a hivatalából a horvát tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter, miután egy orosz oligarcha lefoglalt luxusjachtja akadálytalanul kihajózott Horvátországból, majd meg sem állt Törökországig - írja az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség. Az uniós szankciók miatt "zárolt" hajó még tavaly októberben tűnt el közép-horvátországi Betina kikötőjéből, az ügy azonban csak most kapott szélesebb nyilvánosságot a miniszteri kirúgások miatt.

Az Oroszország elleni bevezetett uniós büntetőintézkedések miatt a horvát hatóságok összesen öt luxusjachtot foglaltak le tavaly. Ezek egyeki volt a három hónapja eltűnt Irina VU, melynek a tulajdonosa Oroszország egyik leggazdagabb embere, Aliser Uszmanov. A horvát állami HRT televízió szerint a jacht 35 méter hosszú és 240 tonnás, értéke pedig körülbelül 5 millió euró, azaz átszámítva nagyjából 2 milliárd forint.

Sajtóbeszámolók szerint a hajó október második felében hagyta el a horvát partokat, majd mintha mi sem lenne természetesebb, a Dubrovnik melletti vizeken határellenőrzésen is átesett. Állítólag sem a parti őrségnek, sem a rendőrségnek, sem pedig a kikötőparancsnokságnak nem tűnt fel, hogy az orosz luxusjacht ellen hajózási tilalom van érvényben. A incidens napján szolgálatban lévő hatósági személyek azt állítják, hogy a feljegyzésekben és a nyilvántartási rendszerben mindent rendben találtak a hajóval kapcsolatban, ezért adták meg neki a kihajózási engedélyt. Meg nem erősített források szerint a hajó fedélzetén ötfős horvát legénység szolgált, amikor eltűnt.

A helyi rendőrség nem közölt részleteket a gyanúsítottakról vagy a nyomozásról. Hivatalos forrásokból mindösszesen annyit tudni, hogy a rendőrök eddig több helyen, köztük a gyanúsítottak otthonában is házkutatást tartottak. Az ügy felderítésében a horvát ügyészség, a nemzetbiztonsági és hírszerzési szolgálat, a belügyminisztérium, valamint a külügyminisztérium is részt vesz.

Oleg Butkovic tengerészeti miniszter a mulasztások miatt felmentette a hajózásbiztonsági főosztály igazgatóját, valamint a sibeniki és a betinai kikötőparancsnokság vezetőjét. 

Andrej Plenkovic kormányfő kedden a parlamentben azt mondta, hogy felelősségre fogják vonni azokat, akik a mulasztást elkövették. „Osztom az elégedetlenséget a jacht eltűnésével kapcsolatban, várjuk az illetékes minisztériumok és szolgálatok jelentését, ilyesmi nem fordulhat elő” – húzta alá a miniszterelnök.

A horvát lapok egyébként szégyenletes mulasztásról és rejtélyes eltűnésről írnak, valamint hozzáteszik, hogy az uniós szankciók megsértésével gyanúsított vádlottak akár öt év börtönbüntetést is kaphatnak. Állításuk szerint az Irina VU jelenleg a Égei-tenger partján található, törökországi Didimben kikötőjében horgonyoz.

„Háborút vívunk Oroszország ellen" – jelentette ki Annalena Baerbock (Zöldek) német külügyminiszter hétfőn. Enyhén szólva is félreérthető nyilatkozata miatt Moszkva most magyarázatot és pontosítást követel. Az orosz sajtókommentárok arról szólnak: megint „közelebb kerültünk” az atomháborúhoz.

A német külügyminiszter „Oroszország elleni háborúról” beszélt hétfőn, felszólítva a nyugati szövetségeseket az összetartásra. A kijelentésre – ahogy arra számítani lehetett – hamar reagált Moszkva is.

AZ OROSZ KÜLÜGYMINISZTÉRIUM SZÓVIVŐJE, MARIJA ZAKHAROVA GEZA ANDREAS VON GEIR MOSZKVAI NÉMET NAGYKÖVETTŐL KÖVETELT MAGYARÁZATOT PÉNTEKEN.

Zakharova értetlenségének adott hangot: miután Németország kijelentette, hogy nem vesz részt az ukrajnai konfliktusban, Baerbock egyenesen azt mondta, hogy Európa országai háborúban állnak Oroszországgal.

A német Bild megkeresésére a német Külügyminisztérium helyesbítette vezetője kijelentését. „Az, hogy támogatjuk Ukrajnát az ENSZ Alapokmányában rögzített önvédelmi jogának gyakorlásában, Oroszország nemzetközi joggal ellentétes agressziós háborújával szemben, még nem teszi Németországot a konfliktus részesévé” – ezzel próbálták tompítani Baerbock szavainak lényegi mondanivalóját, kevés sikerrel, hiszen az orosz külügy továbbra is várja a magyarázatot.

Az olasz és a francia védelmi miniszter Ukrajnáról és a földközi-tengeri helyzetről egyeztetett

A védelmi együttműködésről is szó volt Guido Crosetto olasz védelmi miniszter és francia kollegája, Sébastien Lecornu pénteki római találkozóján, miközben a felmérések szerint az olaszok 55 százaléka nem támogatja a védelmi kiadások emelését.

A védelmi minisztérium mikroblogján megjelent közlemény szerint Crosetto és Lecornu az ukrajnai háború alakulásáról, a földközi-tengeri térség biztonságáról és stabilitásáról, valamint az olasz és francia fegyveres erők közötti együttműködésről egyeztetett.

NAPIRENDEN SZEREPELT A SAMP/T LÉGVÉDELMI RENDSZER KÖZÖS FEJLESZTÉSI TERVE IS.

Korábban Crosetto a római parlamentben bejelentette, hogy a kormány készen áll újabb fegyverszállítmány küldésére Ukrajnába, amely az ukrajnai háború kirobbanása óta a hatodik lesz, az első szállítmány azonban, melyről a Meloni-kormány határozott.

Belgium 92 millió euró értékű katonai felszerelést küld Ukrajnának

A belga szövetségi kormány pénteken 92 millió euró értékű katonai felszerelést tartalmazó segélycsomagot fogadott el Ukrajna számára - jelentette a RTBF belga hírportál Alexander de Croo miniszterelnök bejelentésére hivatkozva.

A katonai felszerelésekből álló segélycsomag a többi között a védelmi készletekből kivont, illetve a magánszférából vásárolt légvédelmi rakétákat, páncéltörőket, géppuskákat, gránátokat és lőszereket foglal magába.

Ludivine Dedonder védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kormány által nyújtott "jelentős katonai segély kiegészíti a többi uniós tagállam és nemzetközi partnereik által nyújtott segítséget, és lehetővé teszi az ukrán hadsereg számára, hogy az elkövetkező hetekben megfékezze az orosz hadsereg újabb offenzíváját".

A miniszter szerdán közölte, hogy Belgium nem küld harckocsikat Kijevnek, mert már nem rendelkezik ilyen harcjárművekkel. Belgium körülbelül tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy eladja harckocsijait, darabonként 10-15 ezer euróért. Dedonder szerint, visszavásárlásuk több mint félmillió euróba kerülne darabonként.

Az oroszok elsöprő többsége támogatja Putyint

Az orosz lakosság Vlagyimir Putyin elnökbe vetett bizalma 0,4 százalékponttal 78,5 százalékra nőtt január 16-22. között - derül ki az Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ pénteken közzétett felméréséből - számol be minderről a TASZSZ.

"Arra a kérdésre, hogy bízik-e Putyinban, a felmérésben résztvevők 78,5 százaléka válaszolt igennel (ez 0,4 százalékpontos emelkedés a korábbi értékeléshez képest). Azoknak az aránya, akik helyeslik, ahogyan az elnök a munkáját végzi, 0,3 százalékponttal 75,5%-ra emelkedett" - közölte a közvélemény-kutató.

A megkérdezettek 51,3%-a mondta, hogy helyesli az orosz kormány munkáját (0,8 százalékpontos növekedés), Mihail Miszustin miniszterelnök munkáját pedig 53,3%-uk (0,1 százalékpontos növekedés). A megkérdezettek 62,4%-a mondta azt, hogy megbízik Mishustinban ( ez 0,2 százalékpontos csökkenés).

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter afrikai körúton

Lavrov egyhetes látogatást kezdett a kontinensen, amely Dél-Afrikában kezdődött, ahol Oroszországgal és Kínával közös hadgyakorlatokat terveznek, majd az Afrika szarván fekvő, elszigetelt Eritreában tett meglepetésszerű látogatással fejeződött be.

Dél-Afrika Oroszország egyik legfontosabb szövetségese a kontinensen, amelyet megosztott az invázió és a nyugati törekvések, amelyek Moszkva elszigetelésére irányulnak katonai akciói miatt.

Eritrea egyike azon kevés afrikai országnak, amely az Oroszország február 24-i ukrajnai invázióját elítélő ENSZ-határozat ellen szavazott.

Az oroszok bekerítették Bakhmutot

Az orosz csapatok teljesítik Bakhmut hadműveleti bekerítését. Ezt az "Akhmat" különleges erők parancsnoka és a Luhanszki Népköztársaság (LPR) Népi Milícia 2. Hadtestének parancsnok-helyettese, Apty Alaudinov jelentette ki, írja a TASZSZ .

Alaudinov szerint az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) szinte minden előrenyomulási útvonalát már lezárták. Hozzátette: az ukrán hadseregnek egyetlen útvonal áll a rendelkezésére, de még az is nagyrészt az orosz erők ellenőrzése alatt áll.

Jelentős ukrán veszteségek

Ukrajna elektromos hálózata jelentős károkat szenvedett az orosz rakétatámadást követően - közölte az ország állami energiaszolgáltatója. A cég közölte, hogy, miközben a felhasznált villamos energia mennyisége országszerte változatlan maradt, most mégis hiány van az energiarendszerben.

Az elektromos hálózat helyreállítása minden egyes orosz támadás után nehezebbé válik, és tovább tart"- áll a vállalat Facebookon közzétett közleményében.

Megjegyezte, hogy Ukrajna mostanra 13 rakétatámadást és 15 dróntámadást szenvedett el energetikai létesítményei ellen. Oroszország tegnap 70 rakétát lőtt ki Ukrajnára, amelyek közül az Ukrán Fegyveres Erők állítása szerint 47-et sikerült lelőni.

Ukrán fenyegetőzés

Ukrajna figyelmeztetett, hogy bojkottálja az olimpiai játékokat abban az esetben ha Oroszország és Fehéroroszország sportolói jövőre versenyeznek az eseményen - írta egy Facebook-bejegyzésben Ukrajna sportminisztere.

Ha nem hallgatnak meg minket, nem tartom kizártnak, hogy bojkottáljuk és megtagadjuk az olimpián való részvételt".

Az oroszok felszólították a németeket

Figyelembe véve az ellentmondásos kijelentéseket, Németországnak tisztáznia kéne azokat – szögezte le Marija Zaharova. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő pénteken felszólította Németország oroszországi nagykövetét, hogy tisztázza Berlin álláspontját az ukrajnai konfliktusban elfoglalt helyzetéről - írja a Mandiner.

A német külügyminiszter azt mondta, hogy országa más nemzetekkel közösen harcol Oroszország ellen, miközben minisztériuma nem tekinti saját országát a konfliktus részesének. Figyelembe véve ezeket az ellentmondásos kijelentéseket, Németország oroszországi nagykövetének tisztáznia kellene azokat"– írta az orosz diplomata a Telegram-csatornáján.