Egyre többen tartanak energiahiánytól Európában

Az európaiak energiaellátásba vetett bizalma évek óta csökken, és ez a tendencia az energiaválság hatására jelentősen felgyorsult. Míg 2016-ban három uniós polgárból kettő nem tartott az áramkimaradásoktól, 2021-re a lakosság fele, 2022-re pedig már csak a negyede nyilatkozott úgy, hogy bízik a zavartalan ellátásban. Az áramszünetektől való félelem legkevésbé hazánkra jellemző: az EU-ban egyedül Magyarországon vannak többségben azok, akik bíznak az áramellátásban.

Az energiapolitika kiemelt feladata az ellátás folyamatos, zavartalan biztosítása. A feladat elvégzésének sikerességéről alkotott társadalmi kép jól mérhető a lakosság áramkimaradásoktól való félelmének alakulásával. Ezért a Századvég – a European Social Survey 2016-os adatfelvételét követően – az európai energiaválság kirobbanását megelőző hónapokban (2021. augusztus 1. és szeptember 15. között), valamint 2022 őszén is megkérdezte az európaiakat arról, hogy mennyire tartanak az áramszünetektől.

Folyamatosan növekszik a félelem az ellátási kimaradásoktól

Már az energiaválságot megelőző kutatás eredményei is rámutattak, hogy az európaiak egyre kevésbé bíznak az energiaellátásban. Míg 2016-ban a válaszadók csaknem kétharmada (64 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem tart az áramszünetektől, ez az arány 2021-re 48 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan 11-ről 17 százalékra emelkedett azoknak az európaiaknak az aránya, akik nagyon tartanak a problémától. A romló tendencia elsősorban azzal magyarázható, hogy – Brüsszel szakpolitikai törekvései nyomán – az EU tagállamainak jelentős része leépítette hagyományos energiatermelő- és átalakító kapacitásait, valamint hosszú távú beszerzési szerződéseit, ami kiszámíthatatlanabbá tette Európa energiarendszerét.

Az energiaválság kirobbanását követően a romló tendencia felgyorsult, és azoknak az aránya, akik nagyon tartanak az áramszünetektől – mindössze egyetlen év alatt – 17-ről 32 százalékra növekedett, a zavartalan ellátásban bízó válaszadóké pedig 48-ról 26 százalékra csökkent.

A folyamathoz – az energiaválság és a brüsszeli szankciós politika okozta általános hangulatromláson túl – vélhetően az is hozzájárult, hogy több tagállam médiakampányok keretében hívta föl a lakosság figyelmét az ellátási zavarok növekvő esélyére.

Forrás: Századvég

Egyedül Magyarországon vannak többségben azok, akik bíznak az energiaellátásban

Az egyes uniós tagállamok között jelentős különbségek mutatkoznak az áramkimaradásoktól való félelem tekintetében. Legkevésbé a lengyelek (17 százalék), a görögök (18 százalék) és az olaszok (21 százalék) bíznak a zavartalan ellátásban. Az eredmények alapján leginkább két tényező okozza a tagállami különbségeket. Egyrészt a fokozódó kereskedelmi konfliktus eltérő mértékben érintette az egyes országok energiaellátását. Lengyelország például – a közös európai büntetőintézkedéseken túl – önálló szankciókat is bevezetett, aminek következményeképpen az orosz energiabeszerzései már a háború korai szakaszában jelentősen lecsökkentek. Másrészt a tagállamok eltérő lakossági tarifaszabályozása miatt az EU egészében tapasztalható energiaár-emelkedés különböző mértékű terhet jelent az egyes országokban. Ahogyan arra egy korábbi beszámoló rámutatott, a fűtési és díjfizetési nehézséggel küzdők aránya Görögországban a legmagasabb. Az egzisztenciális nehézségek pedig jelentős mértékben csökkentik az ellátásbiztonságba vetett bizalmat is.

Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol többségben vannak azok, akik bíznak az energiaellátás biztonságában. Azoknak az aránya pedig, akik nagyon tartanak az áramszünetektől, hazánkban a legalacsonyabb: 15 százalék. Az európai összevetésben kedvező eredmény egyfelől annak köszönhető, hogy Magyarország mentességet harcolt ki magának az energiaellátását veszélyeztető uniós büntetőintézkedések alól. Másrészt a magyar kormány rezsicsökkentési programja megakadályozza a drasztikusan megemelkedett piaci energiaárak begyűrűzését a lakossági tarifákba, így a magyarokat – az ellátásbiztonsági veszélyek mellett – a kedvezőtlen egzisztenciális hatások is kevésbé érintik.

Forrás: Századvég

A Századvég Európában a magyarok tartanak legkevésbé az áramszünetektől című teljes elemzése elérhető a Századvég weboldalán.

Növekedett azoknak az európaiaknak az aránya, akik szerint az EU-ban tapasztalható energiaválság részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikájának következménye. Míg 2022-ben a választ megjelölő felnőtt lakosság 75 százaléka tartotta felelősnek Brüsszelt, decemberre ez az arány 79 százalékra emelkedett – derül ki a Századvég egy másik, Európa Projekt-kutatásából.

Számos szakértő már a 2021 őszén bekövetkezett első jelentősebb energiaár-emelkedést követően felvetette, hogy az európai energiapiac strukturális problémái jelentős részben az ideológia-vezérelt brüsszeli szakpolitika következményei. Az Európai Bizottság képviselői akkoriban azzal érveltek, hogy a kritikák alaptalanok, az áremelkedés csak átmeneti jellegű és az energiarendszer szélsőséges átalakítását célzó törekvéseket fokozni szükséges. A háború kirobbanását követően Brüsszel energiapolitikájának fókuszába az orosz energiahordozók szankcionálását állította, amivel – korábbi törekvései megtartása mellett – tovább szűkítette Európa energiapiaci mozgásterét. A Századvég a háborút megelőző, 2022. január 3. és február 14. között zajló Európa Projekt-kutatásához hasonlóan, a 2022. október 13. és december 7. közötti adatfelvétel során is felmérte, hogy az európai felnőtt lakosság mekkora része tartja felelősnek Brüsszel törekvéseit az európai energiaválságért.

A szankciók bevezetése óta növekedett a brüsszeli energiapolitika elutasítottsága Európában

Már a háborút megelőző kutatás eredményei is megmutatták, hogy az Európai Bizottság érvelése – amely szerint korábbi energiapolitikai törekvéseiket fokozni szükséges – nem egyezik az európai polgárok véleményével. A 2022-es téli adatfelvétel eredménye alapján a választ megjelölők háromnegyede felelősnek tartotta a bizottsági szakpolitikát az energiaválságért.

Az európaiak elégedetlenségét Brüsszel szankciós politikája és az annak nyomán tapasztalható áremelkedés tovább növelte. A 2022 őszén készített kutatásban már a válaszadók csaknem négyötöde (79 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a kialakult helyzetért részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikája felelős.

A többség valamennyi tagállamban egyetért Brüsszel felelősségével

A kérdés legkevésbé a görögöket, a horvátokat és a németeket osztja meg; ezekben az országokban a válaszadók 86, 86 és 85 százaléka gondolja felelősnek a brüsszeli törekvéseket az energiaválságért (a vizsgált időszakban az arány mindhárom országban nőtt). Németország esete különösen érdekes, mert az Európai Bizottság korábbi – háború előtti – energiapolitikájának fundamentumai nagyrészt egybevágtak a német intézkedésekkel.

Brüsszel felelőssége leginkább a dán (60–40 százalék), a magyar (65–35 százalék) és a holland (67–33 százalék) válaszadókat osztja meg (az egyetértők aránya Dániában és Magyarországon a vizsgált időszakban enyhén nőtt, Hollandiában viszont csökkent). A korábbi elemzések alapján Dánia és Hollandia esetében az eredmények a szankciók magasabb társadalmi támogatottságával magyarázhatók. Magyarországon pedig az alacsonyabb relatív arányt vélhetően az okozza, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a lakosság – más európai országok polgárainál – kevésbé szembesül a szankciók negatív hatásaival.

Harminchét százalékkal csökkent a gázfogyasztás tavaly Dániában. Ennek oka a háború és a szankciós politika miatt a gázárak robbanásszerű emelkedése. Január és szeptember között ugyanis a kétszeresére nőtt a lakossági fogyasztókat sújtó gázár. A kormány azt mondja, hogy ez csak a kezdet, folytatják a zöld átmenetet és a leválást a gázról – hangzott el az M1 Híradójában.

Dániában nemrég sokan lecserélték otthonuk fűtési rendszerét, hőszivattyút szereltettek be. A váltásra azért volt szükség, mert gyakorlatilag egyik napról a másikra 4000 koronával, vagyis mintegy 200 ezer forintnak megfelelő összeggel nőtt a fűtésszámla.

Az alternatív fűtési rendszerre való áttéréssel Dániában tavaly mintegy 37 százalékkal csökkent a gázfogyasztás. A csökkenés mértéke a szakértőket is meglepte.

„Már egy ideje dolgozunk a gázfogyasztás csökkentésén, de ez engem is meglepett: egy év alatt többet értünk el, mint előtte 10 év alatt” – mondta egy szakértő.

Az egyik vezető dán bank elemzője kiemelte: további meglepetést okozott, hogy nem csupán a háztartások, de a vállalatok is jelentősen tudták csökkenteni gázfogyasztásukat.

A dán kormány energiaügyi minisztere kijelentette: örülnek ennek a fejleménynek, és a további átmenetet fogják szorgalmazni.

„Ez Dánia és Európa számára is jó hír: kevésbé függünk a gáztól és Oroszországtól” – fogalmazott a dán energia- és közszolgáltatásügyi miniszter.

Az átmenet további lépései azonban komoly kormányzati beavatkozást igényelnek: a dán háztartások kétharmadában ugyanis távfűtés van, az erőművek felében azonban továbbra is fosszilis tüzelőanyagokat használnak.

Az osztrák fővárosban a felmérések szerint egész Európában a harmadik legdrágább a gáz. A bécsiek arra panaszkodnak, hogy négyszer annyit kell fizetniük ezen a télen a gázért, mint egy évvel korábban. A lakhatási költségek ennek is köszönhetően jelentősen megemelkedtek, ami komoly terheket ró a lakosságra.

„Az élelmiszer és a gasztronómia, tehát a vendéglátás területén még nem mutatkozott meg egyelőre a drágulásnak mérséklődése, ez a két terület ahol még egyelőre nem lehet tudni, hogy a következő hónapokban majd hogyan alakulnak az árak” – jelentette Cziráki Viktória, az M1 tudósítója Bécsből. Kiemelte, hogy a drágulás egyik oka a magas szállítási költségek, a benzin ára ugyanis magas szinten állandósult az utóbbi időszakban.

„A nagykereskedelmi árak az utóbbi időszakban ötödével emelkedtek, a szilárd tüzelőanyag pedig a tavalyi évhez viszonyítva a kétszeresére emelkedett. A lakhatás és a víz díja az osztrák fővárosban 18 százalékkal emelkedett az elmúlt év azonos időszakához képest, a háztartási energiáé pedig 52 százalékkal”

– mondta a tudósító.

Hozzátette, hogy az osztrák sírégiók is nehéz helyzetben vannak, hiszen nemcsak a hóhiánnyal kell megküzdeniük, hanem a vendégek számának csökkenésével is. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a drágulás visszaveti az osztrákok síelési kedvét.

A bécsi Gazdaságkutató Intézet készített egy felmérést az utóbbi időszakról, mely szerint osztrák családok az 53 százaléka nem tervez téli vakációt.

A francia elnök felszólította az energiaszolgáltatókat, hogy tárgyalják újra a szerződéseiket a kisvállalkozókkal. Emmanuel Macron szerint a cégek kétharmada bajban van a megemelkedett energiaárak miatt, ezért az államnak támogatnia kell őket.

Nemcsak az áram ára emelkedett sokszorosára egy év alatt Franciaországban, hanem az alapanyagoké is. A tojás például kétszer annyiba kerül, mint tavaly, a vaj pedig másfélszeresébe. Még a liszt ára is emelkedett 20 százalékkal, ami kiszámíthatatlan helyzetet teremt a vállalkozások számára.

„A francia pékek váltak a kisvállalkozói tiltakozások szóvivőivé, zászlóvivőivé, mert éppen az év végén a francia bagett felkerült az UNESCO szellemi kulturális világörökség listájára. Franciaországban évente hatmilliárd bagett fogy el, és azt mondják a pékek, hogy nem tehetik meg, hogy ennek árát felemelik, főleg azt nem, hogy háromszorosára” – számolt be róla Venczel Katalin, az M1 tudósítója.

Emmanuel Macron francia elnök is hangsúlyozta, hogy a „bagettgyőzelmet” nagy nehézségek közepette ünneplik az országban. Az államfő csütörtökön az elnöki hivatalban rendezett ünnepséget pékségek és cukrászdák képviselőinek, vízkereszt alkalmából. A politikus arról is beszélt, elege van azokból, akik a válságot kihasználva túlzó profitra tesznek szert.

„A cégek kétharmadának problémái vannak, és nemcsak a pékekre gondolok, hanem az összes kisvállalkozásra. Az elmúlt hetekben, hónapokban újra kellett tárgyalniuk energiaszerződéseiket. Hadd mondjam el, ezek az árak mindenkinek emelkedni fognak, mert nincs más lehetőség, nincs csoda, de a szerződéseik ára észszerű arányban emelkedett, és ezt kibírják, de tudom, hogy van, akinek ötszörösére, tízszeresére emelkedtek a számlái. Ez nem normális” – fogalmazott Emmanuel Macron.

A lakossági fogyasztóknak tavaly befagyasztotta az energia árakat a francia kormány, erre az évre pedig legfeljebb 15 százalékos áremelést engedélyeztek a szolgáltatóknak.

A tervek szerint ezt az intézkedést terjesztik ki azokra a cégekre, ahol kevesebb, mint tíz főt foglalkoztatnak. Az egyre erősödő elégedetlenség miatt a francia kormány azt is bejelentette, hogy a kisvállalkozások halasztást kapnak a járulékok és adók, valamint közüzemi számláik kifizetésére. Azok pedig, akik túlzónak gondolják jelenleg energiaköltségeiket, azonnal és büntetés nélkül felmondhatják szerződésüket a jelenlegi szolgáltatójukkal. A legnagyobb franciaországi energiaszolgáltatók, amelyek egyébként irányítás alatt vannak, azt mondják: csak annyival többet hárítottak át a fogyasztókra, amennyivel többet kellett nekik is fizetni.

Belgiumban az energiaszolgáltatók már három hónapja nem hajlandóak hosszútávú szerződés kötni a fogyasztókkal, sokaknak pedig a napokban jár le korábbi megállapodásuk.

Egy energiaszolgáltató ugyan meghirdette, hogy hajlandó újra 1–3 éves szerződéseket kötni, de a fogyasztóvédelem óvatosságra int, mivel a kockázatokat ezekben a szerződésekben átterhelhetik az ügyfelekre. Közben a szakemberek sem tudják, hogy a tőzsdei árak átmeneti csökkenése után kevesebbet kell-e majd fizetni az energiáért Belgiumban, de abban egyetértenek, hogy a válság előtti szintet nem fogják elérni.

„Ezt jelzi Belgiumban az is, hogy újévtől magasabb lett az úgynevezett szociális tarifa, amit a legrászorulóbbak kapnak. Itt az áram esetében 7,8 százalékos, gáz esetében pedig 9,7 százalékos az emelés. Ez azért jelentős, mert egymillió háztartást érint, ami azt jelenti, hogy minimum kétmillió embert” – közölte az M1 Híradó helyszíni tudósítója.