Egyre bizakodóbbak a cégek és az emberek

Javult a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató 2023. januári felméréséből. A negatív hatásokat továbbra is a háború és a szankciók okozzák, a konjunktúraérzet jelentősebb javulására pedig akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció jelentősen mérséklődik, továbbá az energiapiacokon megszűnik a nagy bizonytalanság, és tartósan alacsony árak alakulnak ki.

A Századvég Konjunktúrakutató 2023. januári felmérése alapján a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete is javult. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –29,9-ről –22,4-re emelkedett, a vállalati mutató értéke pedig –21,9-ről –16,4-re változott. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását továbbra is az orosz–ukrán háború, a szankciók okozta magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A pénzügyi, devizapiaci és az árupiacokon tapasztalható, az előző időszakoknál kisebb turbulenciák a bizonytalanságot csökkentették. Ugyanakkor a konjunktúraérzet jelentősebb javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció jelentősen mérséklődik, továbbá az energiapiacokon megszűnik a nagy bizonytalanság, és tartósan alacsony árak alakulnak ki – derül ki a Századvég legújabb elemzéséből.

(Forrás: Századvég)

A lakossági konjunktúraindex négy alindexe javult az előző havi értékéhez képest, így összességében az index is kedvezőbbé vált a decemberihez viszonyítva. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –11,9-ről – 4,8-re emelkedett. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ennek alindexe minimális mértékben, –93,0-ról –91,6-re javult. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –42,2 pontos értékről –31,6-re emelkedett, míg az anyagi helyzeté –25,0 után –17,9 lett.

(Forrás: Századvég)

Fontos kiemelni, hogy mindegyik lakossági kérdésre az előző hónaphoz képest kedvezőbb válaszok születtek.

A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság esetében a forint-euró árfolyam következő évi alakulását illetően fogalmazódott meg. Ugyanis 13,5 százalékponttal kevesebben várnak jelentős romlást, míg 1,8 százalékponttal többen becsülnek kismértékű gyengülést. 5,1 százalékponttal többen prognosztizálnak változatlanságot, 5,6 százalékponttal többen várnak kismértékű erősödést.

Továbbá 0,3 százalékponttal többen vannak, akik szerint jelentősen erősödik a forint árfolyama az euróhoz képest.

(Forrás: Századvég)

A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőbbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi –41,7-ről –33,0-re, az iparági környezeté –22,4-ről –16,9-re, a termelési környezeté –13,2-ről –9,1-re javult, míg az üzleti környezeté –33,2-ről –26,3-re javult.

(Forrás: Századvég)

A vállalatok a legnagyobb javulást (januárban, decemberhez képest) a következő egy évben az üzleti környezet változását illetően várnak. Átlagosan ugyanis a vállalatok 19,8 százaléka vár kicsit jobb, míg 1,2 százalékuk sokkal jobb irányba változó üzleti környezetet. Előbbi 6,3 százalékpontos javulás, míg utóbbi 0,2 százalékpontos gyengülés. A kicsit rosszabb lesz kategóriát 8,7 százalékkal, míg a sokkal rosszabb lesz kategóriát 4,7 százalékkal kevesebben prognosztizálnak a következő évre.

A vállalatok összességében leginkább a rendelésállomány jelenlegi szintjével kapcsolatosan borúlátóak. A megkérdezett vállalatok 36,3 százaléka (3,2 százalékpontos emelkedés az előző hónaphoz viszonyítva) szerint a rendelésállomány az évnek ebben az időszakában alacsony. Míg 7,2 százalék (4,0 százalékponttal alacsonyabb a decemberi aránynál) szerint magas. A vállalatok az átlagos rendelésállomány kategóriát közel ugyanolyan arányban (52,8 százalék az előző havi 52,9 százalék után) jelölték meg.

Az orosz–ukrán háború az elmúlt hónapokban az európai közbeszéd megkerülhetetlen témájává vált. Miközben a hadviselő felek egyre távolabb kerülnek a politikai párbeszédtől és a harci cselekmények folytatására fókuszálnak, Brüsszel büntetőintézkedésekre épülő stratégiája a fegyveres konfliktus lezárása helyett annak eszkalálódását segítette elő. A Századvég Európa Projekt nevű, 38 országra kiterjedő közvélemény-kutatása alapján készült elemzés feltárta az orosz–ukrán válsággal kapcsolatos lakossági attitűdöket, kitérve arra a kérdésre is, hogy az európaiak milyen elvárásokat támasztanak a brüsszeli döntéshozókkal szemben a háborúval összefüggésben.

A kutatási adatok tükrében – illetve a Századvég decemberi elemzésével összhangban – kijelenthető, hogy az uniós polgárok 68 százaléka, a volt szocialista országok megkérdezettjeinek 65 százaléka, valamint a V4-államok válaszadóinak 67 százaléka aggasztónak ítéli az orosz–ukrán fegyveres konfliktust.

A háború leginkább a magyarokat (93 százalék), a németeket (81 százalék) és a portugálokat (78 százalék) nyugtalanítja, míg legkevésbé Bosznia-Hercegovina és Szlovénia lakosságát (48-48 százalék).

Az Oroszország és Ukrajna közötti érdemi párbeszéd hiánya, továbbá a katonai cselekmények intenzitásának fokozódása miatt az európai közvéleményben megjelent a fegyveres konfliktus kiszélesedésétől való lakossági aggodalom is. A felmérés rámutat arra, hogy

az uniós megkérdezettek 62 százaléka, valamint a volt szocialista tömb és a Visegrádi Együttműködés polgárainak 63-63 százaléka aggasztónak tartja az orosz–ukrán válság nagyobb háborúvá szélesedésének lehetőségét, illetve saját országa érintetté válását.

Országok szerinti bontásban vizsgálva a kérdést megállapítható, hogy Litvániában és Moldovában (80-80 százalék), illetve Magyarországon (76 százalék) a legmagasabb azoknak az aránya, akiket nyugtalanít a háború kiszélesedésének veszélye, ugyanakkor Szlovákiában (48 százalék) és Szlovéniában (46 százalék) tartanak ettől a legkevésbé.

Brüsszelnek a háború lezárását kellene előmozdítania

Az orosz–ukrán háború következményei, illetve Brüsszel szankciós politikája az egyes európai országok kormányait is komoly kihívások elé állították. Kijelenthető, hogy az európai polgárok megosztottak saját kormányaik válságkezelő teljesítményének megítélésében.

Az uniós megkérdezettek 46 százaléka elégedett azzal, ahogyan saját országának kormánya a fegyveres konfliktus következtében kialakult helyzetet kezelte, viszont ugyanennyien (46 százalék) fejezték ki elégedetlenségüket ezzel kapcsolatban. Az uniós átlagot jelentősen meghaladó elégedettség figyelhető meg többek között Nagy-Britanniában (67 százalék), Lettországban (64 százalék) és Magyarországon (57 százalék),

míg a saját kormányuk – háborúval összefüggő – kríziskezelő teljesítményéről pozitívan nyilatkozók aránya Bulgáriában (35 százalék) és Bosznia-Hercegovinában (26 százalék) a legalacsonyabb. Ezzel párhuzamosan széles körű konszenzus figyelhető meg Európában a brüsszeli vezetőkkel szemben támasztott elvárások tekintetében.

A felmérés szerint

az Európai Unió és a volt szocialista országok polgárainak 84-84 százaléka, valamint a visegrádi államok válaszadóinak 83 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy Brüsszelt fel kellene végre szólítani, hogy tétlenkedés helyett tegyen valamit az elszabadult árak megfékezése és a háború lezárása érdekében.

Hangsúlyoznunk kell, hogy valamennyi vizsgált európai országban meghaladta a 60 százalékot azoknak a hányada, akik a szóban forgó kérdésben cselekvést várnak az Európai Unió vezetőitől.

Magyarországon a megkérdezettek 78 százaléka gondolja úgy, hogy Brüsszelnek lépnie kell a szankciós infláció megfékezése és a béke előmozdítása érdekében.

Az európaiak erős békepártiságát mutatja, hogy az uniós válaszadók több mint háromnegyede (76 százaléka) véli úgy, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra a háború mielőbbi lezárása érdekében. Érdekesség, hogy a 38 vizsgált európai ország mindegyikében többségben voltak azok, akik elengedhetetlennek tartják a fegyveres konfliktusban érintett felek tárgyalóasztalhoz ültetését.

A magyarok 87 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Oroszországot és Ukrajnát a béke érdekében rá kellene kényszeríteni a tárgyalásokra.