Egy NATO-tagország titokban vadászgépeket adott Ukrajnának!

Lengyelország titokban több szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépét is átadta Ukrajnának 2022 tavaszán, közvetlen a háború kirobbanása után - írja kormányzati forrásokra hivatkozva a Dziennik Gazeta Prawna (DGP) lengyel üzleti napilap online kiadása. A portál értesülései szerint Varsó egy titkosszolgálati akció keretében, darabjaira szétbontva szállította le a gépeket Kijevnek, melyek így a hivatalos nyilvántartásban pótalkatrész-segélyként lettek feltüntetve.

Az orosz-ukrán háború után egyébként Lengyelország nyilvánosan jelezte, hogy vadászgépeket kíván adni Ukrajnának. Ezzel a tervvel azonban amerikai nyomásra felhagytak, Washington ugyanis jelezte, hogy egy ilyen döntés eszkalációhoz vezethet, és a NATO közvetlen összetűzésbe kerülhet Oroszországgal. Áprilisban azonban a Pentagon már arról adott tájékoztatást, hogy egy meg nem nevezett NATO-szövetséges ország segített megerősíteni Ukrajna vadászrepülőgép-flottáját azzal, hogy "pótalkatrészeket" adományozott Kijevnek. Mint most kiderült, ez az ország jó eséllyel Lengyelország lehetett.

Ha már vadászgépek, fontos elmondani, hogy Jurij Szak, az ukrán védelmi miniszter tanácsadója szerdán bejelentette: Kijev negyedik generációs vadászgépekre – mint például a brit-német-olasz-spanyol fejlesztésű Eurofighter vagy az amerikai F–16-os – tart igényt a NATO-tól. Elmondása szerint a Nyugat korábban nem akart nehéztüzérséget adni, mégis adtak nekik. Nem akartak HIMARS-rendszereket adni, mégis adtak nekik. Nem akartak tankokat adni, mégis adtak nekik. „A következő nagy feladat a vadászgépek megszerzése lesz" - tette hozzá. 

Az ukrán légierőnek elöregedett, szovjet időkből származó vadászrepülőgép-flottája van. E repülők döntő többsége még azelőtt állt szolgálatba, mielőtt Kijev 1991-ben elnyerte a függetlenségét a Szovjetuniótól. Jurij Szak elmondása szerint a nyugati vadászgépeket elfogófeladatokra és orosz állások támadására használnák.

Az ukránok vadászgép igényére John Kirby, a Pentagon szóvivője szerda este egy sajtótájékoztatón reagált. Mint mondta, az Egyesült Államok állandóan tárgyal a támogatásról, Ukrajnáról, és a körülményeknek megfelelően változtatják azt, hogy mi mindent adnak át az ukránoknak.

– mondta John Kirby újságírói kérdésekre válaszolva.

Ahogy arról a hazai sajtó is beszámolt, hosszas huzavona után a német kormány szerdán bejelentette, hogy 14 Leopard 2-es típusú harckocsit fog szállítani Ukrajnának. Illetve ugyanezen a napon jelentették be az amerikaiak is, hogy két századra való, azaz összesen 31 darab Abrams harckocsit szállítanak le Kijevnek a közeljövőben.

Norvégia mintegy száz ukrán katonának biztosítana speciális kiképzést a harcképesség fejlesztéséhez – közölte a norvég védelmi miniszter a helyi Dagens Naeringsliv című lap csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában.

Ukrajnának több és jobban kiképzett katonára van szüksége ahhoz, hogy továbbra is harcolni tudjon az orosz csapatok ellen, ehhez pedig több területen is fejleszteniük kell a képességeiket – indokolta a javaslatot Bjorn Arild Gram.

Az öt- és hathetes kiképzések az egészségügyi ellátás, a csapatvezetés és az éleslövészet terén képezné ki az arra kiválasztott körülbelül száz katonát.

Norvégia ezeddig csupán az Ukrajnának adott harci eszközökkel kapcsolatos kiképzést biztosította a fronton harcoló katonáknak. A hét elején Oslo emellett bejelentette, hogy más európai országokhoz csatlakozva Norvégia is Leopard harckocsikat tervez Ukrajna rendelkezésére bocsátani, támogatva Kijevet az orosz offenzíva elleni harcban.

Sem Franciaország, sem a harckocsikat szállító partnerei nem állnak háborúban Oroszországgal – közölte csütörtökön a francia külügyminisztérium szóvivője.

Anne-Claire Legendre sajtótájékoztatóján Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azon csütörtöki kijelentésére reagált, miszerint az Egyesült Államok és a kollektív Nyugat országai egyre inkább részeseivé válnak az ukrajnai konfliktusnak azzal, hogy úgy döntöttek, harckocsikkal támogatják Kijevet.

„A Kreml állításával szemben a fegyverszállítás a jogos önvédelmet folytató Ukrajnának nem jelenti azt, hogy mi is hadba léptünk volna” – szögezte le a francia külügyi szóvivő.

Németország szerdán jelentette be, hogy egy századnyi, vagyis 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit ad át Ukrajnának. Nem sokkal később Norvégia és Lengyelország is közölte, hogy Leopardokat ad Kijevnek.

Joe Biden amerikai elnök szintén szerdán közölte, hogy az Egyesült Államok 31 darab Abrams típusú harckocsit küld Ukrajnának. „Ez nem jelenti Oroszország offenzív fenyegetését. A harckocsik szállítása kapcsolódik ahhoz, hogy ”a világ országai elszánták magukat, hogy az Egyesült Államok vezetésével segítenek Ukrajnának megvédeni szuverenitását és területi épségét” – szögezte le az amerikai elnök.

Több száz rakétatámadást indítottak ukrajnai célpontok ellen az orosz harci repülőgépek, miután számos nyugati ország újabb nehézfegyvereket ígért Ukrajnának. Ezt állítják legalábbis az ukránok. Németország – több európai országgal közösen – Leopard 2-es típusú harckocsikat küld. A német védelmi miniszter szerint akár már márciusra felállíthatják az első egységeket a német tankokból. Az ukrán elnök arról beszélt: nem elég a tank, rakéták és vadászgépek is kellenek – számolt be M1 Híradó.

Tömegek várták a kijevi metróállomásokon csütörtök reggel, hogy véget érjen a légiriadó. Az ukrán fővárosra a hadsereg jelentése szerint az oroszok több tucatnyi rakétát lőttek ki, amelyek többségét sikerült eltéríteni.

Rakéták rongálták meg a Fekete-tenger partján fekvő Odessza energetikai hálózatát is. A kikötővárosban éppen a francia a külügyminiszter látogatása alatt szünetelt az áramszolgáltatás. Catherine Colonna humanitárius és katonai segítségnyújtásról egyeztetett ukrán kollégájával. A Reuters úgy tudja, elsősorban légvédelmi és radarrendszerek, illetve lőszerek szállításáról tárgyaltak a felek.

Egy nappal az átfogó légitámadás előtt pedig számos nyugati ország ígért tankokat Ukrajnának. Németország 14 Leopard 2-es tankot küld és más országoknak is engedélyezte a harckocsik újraexportját.

Csütörtökön a német védelmi miniszter, Boris Pistorius egy hadgyakorlaton arról beszélt, hogy felgyorsítják a szállítási időt a hadiiparban, így a német tankok akár már márciusra Ukrajnában lehetnek, közben pedig beindul a katonák kiképzése is az eszközök használatára. „Hamarosan, legkésőbb január végéig elkezdődik Münsterben az ukrán erők kiképzése a Marder péncélozott szállítójárműveken. Azok az ukrán katonák pedig, akik a Leopard harckocsikon szolgálnak majd, kicsit később kapnak kiképzést.

A cél az, hogy március végére, április elejére felállítsuk az egységet Ukrajnában”

– fogalmazott a német védelmi miniszter.

Már a norvég kormány is bejelentette: leszállít néhányat Leopard 2-es harckocsijaiból Ukrajnának. Lengyelország, Spanyolország és Finnország pedig megerősítette a korábbi tankszállításokra vonatkozó ígértét.

Nem sokkal a német döntés után Joe Biden amerikai elnök is bejelentette: az Egyesült Államok 31 amerikai gyártmányú Abrams M1-es tankot küld Ukrajnának, de a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője szerint a szállítás akár hónapokat is igénybe vehet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megköszönte a nyugati ígéreteket, de arra figyelmeztetett, hogy az idő az egyik legnagyobb tényező. „Kulcsfontosságú most a gyorsaság és a mennyiség. A katonáink kiképzése és a tankok leszállítása időt vesz igénybe” – hangsúlyozta, és hozzátette: a tankok után most nagy hatótávolságú rakétákat és harci repülőket vár nyugati szövetségeseitől.

Az új tankok is úgy égnek majd, mint a többi, csak nagyon drágák

– így reagált a Kreml a tankszállításokról szóló ígéretekre. Az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok és más nyugati országok egyre inkább részeseivé válnak az ukrajnai konfliktusnak a tankok szállításával, amely kirívó provokáció.

Egyes szakértők szerint felelőtlenség Ukrajnába önteni a hatalmas értékű nyugati fegyverzetet, amikor az országot éppen példátlan korrupciós botrány rázza meg.

Az elmúlt napokban a teljes ukrán államigazgatáson lemondási és leváltási hullám söpört végig.

A kormánytól az ügyészségen át a megyei kormányzókig érő ügy nem kímélte Volodimir Zelenszkij régi bizalmasát, hivatalának helyettes vezetőjét sem, akit azzal gyanúsítanak, hogy adományként érkezett nagy értékű gépkocsikat vett saját használatába. A legnagyobb felháborodást pedig az okozta, hogy a harcban résztvevő katonák élelmezésére jelentősen túlárazott szerződést kötöttek az illetékes vezetők.

A botrány kapcsán az Index azt írta: vélhetően az sem véletlen, hogy Berlin és Washington is megvárta a leváltásokat, mielőtt döntött a tankok szállításáról.

Az orosz erők beásták magukat Vuhledar külterületein – jelentette ki Igor Kimakovszkij, a Moszkva ellenőrzése alatt álló „Donyecki Népköztársaság” megbízott vezetőjének tanácsadója csütörtökön a Szolovjov Live médiacsatornán.

Kimakovszkij szerint az orosz erők megvetették lábukat Vuhledar külterületén, a tüzérség pedig visszaveri az ukrán ellentámadási próbálkozásokat. A tisztségviselő azt mondta, hogy a fő feladat most nem város frontális letámadása, hanem a harapófogóba vétele. Értékelése szerint ez a taktika „nagyon komolyan igazolta magát”.

Jan Gagin, a donyecki régió megbízott vezetőjének egy másik tanácsadója a Rosszija 1 tévécsatornán azt mondta, hogy az ukrán fél a légierőt is bevetve próbálta meg visszavetni a vuhledari orosz támadást, de nem járt sikerrel. Mint mondta, Vuhledar bevétele elvágja az ukrán kézen lévő Avdijivka és Marjinka lőszerutánpótlását. Donyecket erről a két településről tartja tűz alatt az ukrán tüzérség. Azt állította, hogy az orosz erők ellenőrzésük alá vonták a Vuhledart Pokrovszkéval összekötő utat.

Gagin szerint Vuhledarban szétszórt ukrán erők maradtak, amelyek között megszakadt a kommunikáció. Beszámolója értelmében az ostromot megnehezíti a bányaváros kiterjedt földalatti infrastruktúrája. Hozzátette, hogy az orosz erők által elfoglalt Szoledarban és Mariupolban hasonló volt a helyzet.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve elmondta: Donyeck térségében az orosz fegyveres erők offenzívájuk során kedvezőbb állásokat foglaltak el. Mint mondta, megsemmisítettek egy ukrán tüzérségi lőszerraktárt Kosztyantinyivka falu közelében, továbbá több mint negyven katonát, egy gyalogsági harcjárművet, két Grad sorozatvetőt, egy M109-es Paladin és Gjacint-B önjáró löveget, két D-20-as löveget és egy AN/TPQ-50-es ellentűzradart.

A donyecki régió déli részén és Zaporizzsja megyében folytatott orosz támadó hadműveletek során a tábornok szerint mintegy hatvan ukrán katona esett el, továbbá megsemmisült három páncélozott harcjármű, két kisteherautó, valamint két üzemanyag- és három lőszerraktár.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők szerda éjjel ismét sikertelen kísérletet tettek a Dnyeperen való átkelésre Nova Kahovka közelében. Úgy vélekedett, hogy az ukrán fél márciusban vagy áprilisban, az addigra felállítandó új hadtestek bevetésével megpróbál majd ellentámadást indítani Bergyanszk vagy Melitopol irányába, a front alakulásától függően.

Konasenkov tájékoztatása értelmében az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában több mint húsz katona, egy páncélozott harcjármű, egy kisteherautó és egy D-20-as tarack, Liman irányában mintegy hetven halott és sebesült, két páncélozott harcjármű és négy amerikai gyártmányú M-777-es tarack, Herszon irányában pedig három D-20-as tarack, egy Gvozgyika önjáró löveg, egy AN/TPQ-37-es és egy AN/TPQ-50-es ellentűzradar és négy lőszerraktár volt.

Az orosz taktikai repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a nap folyamán 119 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 83 tüzérségi lőállásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy S-300-as légvédelmi rakétarendszer radarállomását a Mikolajiv megyei Ocsakiv város közelében.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet. Egy másik ugyanilyen gépet – Vuhledarnál – a légvédelem semmisített meg, továbbá nyolc ukrán drónt, hét Vilha-, Uragan- és HIMARS-lövedéket és egy HARM radarelhárító rakétát is.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 379 repülőgépet, 204 helikoptert, 2956 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7634 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 990 sorozatvetőt, 3921 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8180 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi támadást. Egyebek között belövés ért egy horlivkai börtöntelepet, ahol azonban személyi sérülés nem történt.

Pavel Filipcsuk, a Herszon megyei Kahovka katonai és polgári közigazgatásának vezetője azt mondta, hogy az idei mezőgazdasági idényt súlyosan veszélyeztetik azok a sérülések, amelyeket a helyi öntözőrendszer az ukrán tüzérségi támadások következtében elszenvedett. A rendszert Filipcsuk a legnagyobbnak mondta Európában, és kijelentette, hogy az ágyúzás miatt a szivattyútelep 90 százaléka víz alá került.