tóth gabi
Bort ittak vizet prédikáltak?
Az Amnesty International nevű, magát jogvédőnek nevező szervezet nemzetközi titkársága is folyamatosan vétett az alapértékeik ellen – erről a Magyar Nemzet írt, egy hosszú ideig bizalmasan kezelt jelentésre hivatkozva. Az összefoglaló szerint a londoni iroda vezetői faji alapon is diszkriminálták a munkatársaikat. Nemrég a szervezet magyarországi irodájának dolgozói is a nyilvánosság elé álltak, és egyebek mellett hátrányos megkülönböztetésre, valamint mérgező munkahelyi klímára panaszkodtak.
Az Amnesty Internationalnak nemcsak a magyar központja, hanem a nemzetközi titkársága is több ízben vétett a szervezet alapértékei ellen – derült ki a Howlett Brown tanácsadó cég által végzett fókuszcsoportos vizsgálat eredményeiből – számol be róla a Magyar Nemzet. A lap írása rávilágít: a sajtóban 2020-ig nem közölt, negyvenhat oldalas belső jelentés szerint a londoni iroda vezetői faji alapon is diszkriminálták a munkatársaikat. A fekete bőrű beosztottak képességeit rendszeresen megkérdőjelezték, a kisebbségi etnikumhoz tartozó kollégáik pedig úgy érezték, hogy a projektekben elnyomják és háttérbe szorítják őket.
A dolgozók állítása szerint a vezető beosztású munkatársak rasszista hangnemben, az N betűs szót – azaz, mint néger – használva beszéltek velük, a kollégákat pedig túl érzékenynek bélyegezték, ha panasszal éltek.
Egy 31 éves férfi munkavállalójuk egy idő után úgy érezte: nem elég képzett, ezért sehol sem fogják alkalmazni őt, így folyamatos depresszióban és szorongásban szenvedett.
Hasonló következtetésre jutott a KonTerra Group, pszichológusok által vezetett vizsgálata is, amelyet azt követően végeztek el, hogy 2018-ban az Amnesty két munkatársa öngyilkos lett. A 475 dolgozóval készült interjú alapján a jelentésben megállapították:
„Bántalmazás és diszkrimináció: Elmondtuk, mi történt velünk az Amnestyben” – fogalmazott az üggyel összefüggésben közösségi oldalán Mérő Vera. A Soros Györgyhöz köthető, magát jogvédőként hirdető civil szervezet volt kampánykoordinátora ugyanis egyike azoknak, akik az Amnesty International magyarországi irodájában dolgozott, és elmondása szerint a cégen belül rendszerszinten tapasztalt munkahelyi bántalmazást és nemi alapú diszkriminációt.
„Bántalmazás és diszkrimináció: Elmondtuk, mi történt velünk az Amnestyben” – kezdi hosszú, 100 soros bejegyzését közösségi oldalán Mérő Vera. A Soros Györgyhöz köthető, magát jogvédőként hirdető civil szervezet volt kampánykoordinátora egyike azoknak, akik az Amnesty International magyarországi irodájában dolgozott, és elmondása szerint a cégen belül rendszerszinten tapasztalt munkahelyi bántalmazást és nemi alapú diszkriminációt.
További munkatársak is tapasztaltak hasonlót, köztük Gere Zsófia, Zorigt Burtejin és Szalóki Ágnes fordult a nyilvánossághoz azért, mert hasonló jogsértéseket éltek át az NGO-nál – számolt be róla több balliberális portál mellett a Magyar Nemzet is. A lap az Open Democracy nevű – ugyancsak a milliárdos spekulánshoz köthető – szervezet által közzétett beszámoló alapján azt írta: a 37 éves Gere Zsófia állítása szerint nemi alapú diszkriminációt alkalmaztak vele szemben, amikor visszatért a munkahelyére, miután megszülte gyermekét.
Az Amnesty International egykori budapesti irodavezetője arról számolt be, hogy egy rutinszerű teljesítményértékelés során az egyik vezető megkérdezte tőle, mikor fogja abbahagyni a szoptatást. De arra is javaslatot tett, hogy Gere részmunkaidőben dolgozzon, csökkentett fizetésért.
Ez a videó az Amnesty International fennállásának 50. évfordulójára készült még 2011-ben. A világon előforduló vitatott bebörtönzésekre, eltűnésekre, gyilkosságokra, kínzásokra és az emberi jogok megsértésének más formáira hívták fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a szervezet minden esetben kiáll az emberi szabadság mellett. Az Amnesty két munkatársának korábbi, 2018-as öngyilkossága azonban rávilágított arra, hogy a szervezeten belül komoly gondok vannak.
A jelentés szerint meghökkentő számban történtek a szervezeten belül hatalmi visszaélések. A vezetők ócsárolták és nyilvánosan megalázták a munkatársakat, fenyegető, káromkodásokkal teli kijelentéseket tettek. Ezen kívül szexuális irányultság vagy bőrszín miatt diszkriminálták az ott dolgozókat.
A budapesti iroda a migrációs válság idején folyamatosan bírálta a magyar kormányt, valamint kiállt a Magyarországgal szembeni 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása mellett.
De ők voltak azok is, akik kiálltak Ahmed H., a röszkei tömegzavargás hangadója mellett.
Nemcsak az Amnesty International Magyarország, de a jelek szerint a szervezet nemzetközi titkársága is lábbal tiporta a saját alapértékeit – legalábbis a 2020 októberében közzétett, de a sajtóban nem közölt, 46 oldalas belső jelentés szerint, amely bemutatja, hogy a szervezet londoni irodájának vezetői faji alapon is diszkriminálták a munkatársakat. Mint ismert, néhány nappal korábban a Soros György érdekeltségébe tartozó Amnesty International magyarországi szervezetét is nemi diszkriminációval vádolták meg.
Az Amnesty Internationalnak (AI) nemcsak a magyar központja, hanem a nemzetközi titkársága is több ízben vétett a szervezet alapértékei ellen – derült ki a Howlett Brown tanácsadó cég által végzett fókuszcsoportos vizsgálat eredményeiből, amelyet George Floyd halála és az abból kibontakozó Black Lives Matter mozgalom kapcsán rendeltek meg. A szervezet nemzetközi vezetői ugyanis úgy vélték, hogy a rasszizmus kódolva van az Amnesty szervezeti modelljébe – olvasható a Magyar Nemzet cikkében. Az írás kiemeli: mindez azért fontos fejlemény, mert néhány nappal korábban a Soros György érdekeltségébe tartozó AI magyarországi szervezetét nemi diszkriminációval vádolták meg. Az ügy pikantériája, hogy az Amnesty kétes ügyeit a szintén Soroshoz köthető openDemocracy nevű portál leplezte le.
A sajtóban 2020-ig nem közölt, 46 oldalas belső jelentés szerint a londoni iroda vezetői faji alapon is diszkriminálták a munkatársaikat. Mint kiderült, az Amnesty International nemzetközi titkárságának külső arculata nagyon különbözik a belső arculatától. A szervezetben a fehér privilégiumok kultúrája dominált, ahol a fekete bőrű munkatársak képességeit rendszeresen megkérdőjelezték, a kisebbségi etnikumhoz tartozó munkatársak pedig úgy érezték, hogy a projektek során elnyomják és háttérbe szorítják őket.
A dolgozók állítása szerint a vezető beosztású munkatársak rasszista hangnemben, „az n betűs szót” (néger) használva beszéltek velük, a kollégákat pedig túl érzékenynek bélyegezték, ha panasszal éltek. A londoni titkárság (Amnesty International UK) egy volt munkatársának beszámolója szerint fekete nőként mentálisan folyamatosan kimerült egy olyan környezetben, amely ellenséges volt a feketékkel szemben. Mint mondta, kollégái megjegyzést tettek a hajára, negatív utalásokkal illették a „városi” akcentusát, és „fekete lányként” emlegették. Egy másik nyilatkozó, aki három évig dolgozott a Soros-féle szervezetnél, a The Guardiannek elpanaszolta, hogy a titkárságnál végzett munka tönkretette az önbizalmát és a képességeibe vetett hitét is.
„Nem hittem, hogy elég képzett vagyok a munkámhoz, hogy bármely szervezet valaha is felvesz, nemhogy előléptetne, így folyamatos depresszióban és szorongásban szenvedtem” – mondta a 31 éves férfi, aki azt állította, hogy a kisebbségi etnikumhoz tartozó munkatársakat figyelmen kívül hagyták az előléptetéseknél, és a bérek felülvizsgálata során következetesen a magas jövedelmű fehér felső vezetőket részesítették előnyben.
Hasonló következtetésre jutott a KonTerra Group által végzett, pszichológusok által vezetett vizsgálat is, amelyet azt követően végeztek el, hogy 2018-ban az Amnesty két munkatársa öngyilkos lett. A 475 dolgozóval készült interjú alapján a jelentésben megállapították, hogy a nemzetközi titkárságban mérgező a munkakörnyezet, a munkatársak zaklatásnak, illetve nyilvános megaláztatásnak vannak kitéve, a faji, a nemi, az etnikai hovatartozás és a szexuális orientáció miatt folyamatos a diszkrimináció, továbbá fenyegető, káromkodásokkal teli kijelentések is hangzottak el a vezetők részéről.
Mérő Vera pénteki bejegyzésében arra is kitér, hogy „Az Amnesty Magyarország Elnökségének a nyilvánvaló célja az, hogy a botrányt elkerülje, és ezért, az eltussolás érdekében, nem válogatnak az eszközökben.” Utóhangjában pedig hozzáteszi: bár ügyükben a helyreállító igazságszolgáltatási folyamat elvileg most is tart, az Amnesty honlapján megtalálható 2021-es dokumentum szerint a panaszuk „lezárt” státussal szerepel.
A szervezet a belső vizsgálatról készített összefoglalóban azt írta, tisztában vannak azzal, hogy emberi jogokkal foglalkozó civil szervezetként kiemelt felelősségük van a munkavállalói jogok tiszteletben tartása terén is. Mint fogalmaztak, mindent megtesznek azért, hogy az Amnesty Magyarország munkáltatóként is példamutató lehessen.