Világossá vált, hogy Brüsszelben már dolgoznak a tizedik szankciós csomagon

A zsákutcát jelentő szankciók és a több száz millió eurós fegyverszállítások helyett az Európai Uniónak inkább az ukrajnai béketeremtésre kellene összpontosítania – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A tárcavezető az EU-s külügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az Európai Bizottság már dolgozik az Oroszországgal szembeni tizedik szankciós csomagon, és a javaslat előrehaladott állapotban van, azt a tagállamok többsége is támogatja.

Kiemelte, hogy a találkozó elején bejelentkezett az ukrán diplomácia vezetője is, aki az orosz nukleáris szektor szankcionálására szólított fel, és ennek az EU-n belül is van bizonyos támogatottsága.

„Úgy látom, hogy hiába kezdődött új esztendő, a háborús attitűd nem változik, s ugyanaz a háborús hangulat uralkodik”

– fogalmazott Szijjártó Péter.

Kifejtette: „mivel egyetlen egy európai ország, egyetlen egy európai nemzet sem tehető felelőssé a háborúért, ezért indokolatlan elvárásokat támasztani egymással szemben”.

A külügyminiszter elmondta, a tanácsülésen kiderült, hogy az Európai Békekeretből újabb 500 millió eurót csoportosít át az Unió, az Ukrajnába történő fegyverszállítások utólagos finanszírozására, illetve 45 millió eurót, hogy hozzájáruljon a korábban megkezdett ukrán katonákat kiképző misszió működéséhez.

A miniszter kiemelte: „Béke kell, béke kell minél előbb”.

Mint mondta, minél messzebb helyezkedik el Ukrajnától, annál kevésbé van jelen a béke elkötelezettsége érdekében. Hozzátette: minden olyan lépés hazánk érdekeivel ellentétes, amely a háború eszkalálódásához vezethet.

Szijjártó Péter ezután felvetette az ukrajnai magyar nemzeti közösséggel szembeni „koncentrált és súlyos támadások” kérdését.

Azt is elmondta, hogy az elmúlt hetekben koncentrált és súlyos támadás zajlik a magyar nemzeti közösséggel szemben Ukrajna nyugati felében. Kifejtette: magyar nemzetiségű iskolaigazgatókat, pedagógusokat rúgnak ki hirtelen nagy számban indoklás nélkül, illetve intézeteket köteleznek arra, hogy eltávolítsák magyar nemzeti jelképeiket. Ezek mind egy súlyos magyarellenes koncentrált támadás jelei – emelte ki.

Mint mondta, ez elfogadhatatlan, és ezzel szemben az Európai Uniónak is fel kell lépni.

Aláhúzta, Ukrajna egy tagjelöltségi státusszal rendelkező ország, és minden államnak, amely tag szeretne lenni az Uniónak, tiszteletben kell tartania a közös szabályokat.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy vissza kell térni a 2015-ös nemzetiségi szabályozáshoz. Véleménye szerint minden olyan intézkedés, mint a magyar tannyelvű iskolák ellehetetlenítése, nagyon megnehezíti Magyarország jövendőbeli Ukrajnát támogató döntését.

Szijjártó Péter az üggyel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: egyelőre úgy tűnik, az ukránok nem vesznek figyelembe semmilyen figyelemfelhívást az európai államok részéről.

Körvonalazódik az újabb, tízedik uniós szankciós csomag

Szijjártó Péter elmondta, az már világossá vált, hogy az uniós bizottság már dolgozik egy 10. szankciós csomagon, amelynek a tagállamok döntő többsége a támogatásáról tett tanúbizonyságot.

Mint mondta, a felszólalt ukrán kollégája követelte az orosz nukleáris energia szankcionálását.

A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: az elmúlt egy év világos bizonyíték rá, hogy a szankciók nagyobb károkat okoznak nekünk, mint Oroszországnak.

Hozzátette: Magyarországon a paksi atomerőmű a villamosenergiatermelés mintegy felét teszi ki. Az atomerőmű nélkül nem biztosított Magyarország energiaellátása – mutatott rá.

A miniszter azt is elmondta, hogy az új paksi atomerőmű építésének szerződéseit 9 évvel ezelőtt írta alá a kormány, és hazánk energiaellátása nem garantált a Paks 2 megépülése nélkül sem a jövőben.

Magyarország nem fog támogatni semmi olyan szankciós intézkedést, amely érinti a nukleáris energiát. A nemzeti energiaellátás tekintetében nincs semmilyen kompromisszum – húzta alá Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy ha előterjesztést hoznak, az ne érintse a nukleáris energiát. Szijjártó elmondta, a Bizottság álláspontja szerint, akár a hét második felében is előállhatnak a szankciós tervezettel.

Kiemelte: Magyarország továbbra is a béke pártján áll.

A szélsőbal régóta követeli, hogy a tiltások körébe bevonják a nukleáris energiát is. Ha az EU kormányai komolyan veszik a háború leállítását, akkor az európai atomenergia-ipart le kell választani a Kreml köldökzsinórjáról és helyette a takarékosságra, valamint a megújuló energiára kellene fókuszálni– nyilatkozta a CNBC-nek még a nyolcadik csomag elfogadása utána Ariadna Rodrigo, a Greenpeace fenntartható európai pénzügyekért felelős menedzsere.

AZ ELŐZŐ PAKKOK AZ OROSZ OLAJRA, A GÁZRA, VALAMINT A SZÉNRE FÓKUSZÁLTAK, ÍGY PRÓBÁLTAK MEG – RÖVID TÁVON NEM SOK SIKERREL, VISZONT JÓKORA INFLÁCIÓVAL – FENYEGETŐ NYOMÁST GYAKOROLNI MOSZKVÁRA.

A korlátozások azonban nem túl eredményesek, a vezetékes gázszállítások csökkenését az LNG-szállítások növekedése kompenzálja – jóval drágábban. Az orosz LNG legnagyobb vásárlói közé Franciaország, Kína és Japán tartozik.

A nyolcadik szankciós kör tárgyalásai során Magyarország és Bulgária fejezte ki a legerősebb tiltakozást a nukleáris területek bevonása ellen, s ez minden bizonnyal most sem lesz másképp. Hasonlóan állhat a kérdéshez az európai atomenergia-nagyhatalomnak számító Franciaország is. Az atomenergia mellett foglalt állást Lengyelország is; az amerikai Westinghouse-t kérte fel tervezett új erőművi építkezéseinek első fázisára, egy másik pedig lengyel és dél-koreai együttműködésben épülne meg.

A GOND EZZEL CSAK AZ, HOGY ELŐBBI A TERVEK SZERINT 2033-BAN ÁLLNA ÜZEMBE, A REAKTORT 2026-BAN KEZDIK EL ÉPÍTENI.

Az orosz energiahordozók híján a lengyelek így kénytelenek hosszú távon is a magas energiaárakat elfogadni.

Oroszország miniszterelnök-helyettese, Alekszandr Novak az orosz állami televízióban is közvetített kormányülésen ismertette, hogy Oroszország költségvetési bevételei az olajból és gázból 28 százalékkal, azaz 2500 milliárd rubellel (36,71 milliárd dollár) emelkedtek 2022-ben – számolt be róla a Reuters. Az 51 éves politikus azt is kifejtette, hogy a Gazprom 2022-ben 15,5 milliárd köbméterre növelte a gázszállításokat. 

KÍNÁBA A POWER OF SIBERIA GÁZVEZETÉKEN KERESZTÜL, AZ OROSZ KŐOLAJTERMELÉS MINTEGY 2 SZÁZALÉKKAL 535 MILLIÓ TONNÁRA EMELKEDETT, A KŐOLAJEXPORT PEDIG 7 SZÁZALÉKKAL BŐVÜLT.

Közben rekordot döntött 2022-ben az orosz-kínai külkereskedelem: újra csúcsra ugrott a két állam gazdasági kapcsolata. Olyannyira, hogy Kína külkereskedelmi forgalma Oroszországgal 1280 milliárd jüanra (70 ezer milliárd forintra) ugrott a múlt esztendőben. Az Oroszországba irányuló kínai áruforgalom volumene hat egymást követő hónapban növekedett, Oroszország pedig tavaly megduplázta a vasúton Kínába szállított autógáz (LPG) mennyiségét, mivel a Kreml új piacokat keres a büntetőintézkedések miatt kieső európaiak helyett az energiaforrásai számára.

Brüsszelben azt is fontolgatják, hogy a szankciókat kiterjesztik Iránra is valamilyen mértékben, válaszul arra, hogy Teherán katonai drónokat szállít Oroszországnak. A kérdés ezek után már csak az, hogy az ismét regionális befolyásának növelésére törekvő, jelentős olajtermelő közel-keleti állam milyen válaszlépéseket akar tenni az EU-felé.

Az erős oroszellenességükről ismert balti államok egyik képviselője, Urmas Reinsalu észt külügyminiszter a Politicónak nyilatkozva azzal érvelt a további szankciók mellett, hogy „az európai országoknak meglehetősen magasan vannak a gáztartalékai". A diplomata nyilván nem olvasta a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közelmúltban publikált figyelmeztetését, amely óva intette az uniós kormányokat és Brüsszelt attól, hogy elbízza magát a gáztárolók magas töltöttségi szintje miatt. Az IEA szerint 

EURÓPÁNAK MÁR MOST EL KELLENE KEZDENIE A FELKÉSZÜLÉST A JÖVŐ TÉLRE,

mert a várhatóan visszaeső orosz gázimport és az LNG növekvő felhasználása miatt gázhiány alakulhat ki.

Szijjár

MAGYARORSZÁG RAGASZKODIK AHHOZ, HOGY A TAGÁLLAMOK SZUVERÉN JOGA ELDÖNTENI, HOGY MILYEN ENERGIAHORDOZÓKAT VÁSÁROLNAK, MILYEN MENNYISÉGBEN, KITŐL ÉS MILYEN ÁRFORMULA ALAPJÁN.

„Sőt, ezek jelentős része üzleti titok, az energiaellátáshoz fűződő titok és nemzetbiztonságilag is érzékeny információ" – tette hozzá.

A miniszter szerint az európai vezetőktől egészen „őrült" ötletek is elhangzottak, például az, amely szerint nemcsak felső, de alsó korlátot is kellene szabni a gázárnak, hiszen a túlságosan alacsony ár nem késztetné a fogyasztókat takarékoskodásra.

BRÜSSZEL ÉRTHETETLEN OKOKBÓL IDŐRŐL IDŐRE FELVETI AZ ÁRSAPKA ÖTLETÉT, NEM TÖRŐDVE AZZAL, HOGY MOSZKVA EGYÉRTELMŰVÉ TETTE: ÁRKORLÁTOZÁSOK ESETÉN AZONNAL BESZÜNTETI A SZÁLLÍTÁSOKAT.

A felső árkorlát ellen egyébként az elfogultsággal igazán nem vádolható holland gáztőzsdét felügyelő hatóság is kifejezte ellenérzéseit. A holland pénzügyi hatóság (AFM) közölte, hogy a TTF gáztőzsdén a határidős ügyletek árának korlátozására tett kísérletek negatív következményekkel járhatnak, beleértve a gáz fizikai hiányát is. Brüsszel árkorrekciós mechanizmus kidolgozását szorgalmazta, dinamikus árplafont javasol a tőzsdei határidős árakra, ezzel gondolván elkerülni a jegyzések szélsőséges ingadozását.A BRÜSSZELI NONSZENSZEK KÖZÉ TARTOZIK A KÖTELEZŐ KÖZÖS GÁZBESZERZÉSI PLATFORM KIALAKÍTÁSA IS.A magyar miniszter hasonlóan vélekedett az úgynevezett szolidaritási mechanizmusról szóló javaslatról is.

Vészhelyzet esetén a magyar tárolókból elfogadnák azt az orosz földgázt, amelyet ki akartak iktatni az európai piacról? Ha elfogadják, akkor miért akarják kiiktatni, mennyiségi problémákat okozva ezzel?

- fogalmazott Szijjártó Péter.

A szankciós politika nem elvi kérdés, emiatt ugyanis az energiaárak az egekbe szöktek, ez pedig évente 10 milliárd eurós hiányt jelent a magyar gazdaságban - mondta Orbán Viktor miniszterelnök korábban.

A kormányfő kifejtette: ebből 6 milliárd eurót a gazdaságnak kell "lenyelnie", míg 4 milliárd, vagyis mintegy 1600 milliárd forintos teher a költségvetésen marad. Hangsúlyozta: ez az az összeg, amit az ország nem tud társadalmi célokra, például béremelésekre vagy adócsökkentésre fordítani.

Ebből a szempontból nem tűnik túlzónak a magyar szankcióellenes politika - hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök az eseményen kifejtette: ma több barátunk és több szövetségesünk van a nemzetközi térben, mint korábban volt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök.