Bakondi György: folyamatosan nő a határsértők száma

 Folyamatosan nő a határsértők száma, 2022-ben 269 254 migránst fogtak el a hatóságok, ez napi átlagban 738 embert jelent - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán Budapesten újságírók előtt, egy háttérbeszélgetésen.

    Bakondi György a növekedést érzékeltetve elmondta, hogy 2021-ben 122 239 határsértőt fogtak el, ami napi átlagban 335 embert jelentett.
    Emellett embercsempészés miatt tavaly 1924 embert fogtak el az előző évi 1277-tel szemben, ami szintén jelentős növekedést mutat.
    A magyar börtönökben már 2500 embercsempészt tartanak fogva, akik 73 országból érkeztek. Fogva tartásuk mintegy hárommilliárd forint többletköltséget jelent - közölte Bakondi György.
    A belbiztonsági főtanácsadó elmondta: a határőrizeti feladatokban mintegy 500 fegyveres biztonsági őr és 13 476 polgárőr is részt vett. Nőtt a külföldi erők létszáma is a szerb határszakaszon, Ausztria október 7-ig 52, azóta 70, Törökország 50, Csehország 237, Szlovákia pedig 39 rendőrrel segíti a munkát.
    Bakondi György jelezte: tavaly 706 magyar rendőr teljesített külföldön határőrizeti feladatokat, közülük 40-en Szerbiában, 349-en Észak-Macedóniában, 317-en pedig az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) kötelékében szolgáltak.
    A határőrizeti feladatok ellátása 2022-ben 650 milliárd forintba került, ennek 98,5 százalékát a magyar költségvetés fedezte - ismertette.
    A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta: Magyarországon változatlanul permanensen növekszik a határsértők száma, az ország továbbra is a balkáni útvonal fő irányába esik. Az ide érkezőket jellemzően embercsempészek segítik és nem rendelkeznek okmányokkal.
    Bakondi György gyakorinak nevezte a migránsok és embercsempészek által elkövetett erőszakos cselekményeket, köztük a felfegyverkezve történő határsértést. Tipikussá vált a fiatal férfiak általi csoportos elkövetés, és nemzetközileg is veszélyes személyek jelentek meg térségben - hívta fel a figyelmet.
    Hozzátette: a szervezett bűnözés teljes "módszertana" tapasztalható volt tavaly, sőt a szerb oldalon az embercsempészcsoportok közti területfelosztás, és az ezekkel kapcsolatos fegyveres összetűzés is megjelent.
    A belbiztonsági főtanácsadó tájékoztatása szerint a migránsok tavaly 265 esetben támadtak meg magyar járőrt a szerb határszakaszon, ebből 169-ben járművet, 43-ban műszaki berendezést rongáltak meg. A támadásokban 12 rendőr és 29 katona sérült meg a magyar határ őrizete közben - közölte Bakondi György.
    Kitért arra is, hogy Belgrádban 46 esetben nyújtottak be menekültkérelmet, közülük tízen menekült, húszan oltalmazotti státuszban részesültek, tizenhárom esetben pedig azért kellett megszüntetni az eljárást, mert a benyújtó ismeretlen helyre távozott.
    Az európai migrációs helyzetről Bakondi György elmondta: változatlan a három fő irány - az olasz, a spanyol és a balkáni -, és mindhárom útvonalon nőtt a migráció mértéke. Az illegális migránsok több mint fele tengeri útvonalon érkezett tavaly Európába, a legtöbben Tunéziából, Egyiptomból, Bangladesből, Szíriából és Afganisztánból.
    A balkáni útvonalon főként afganisztáni, szíriai, pakisztáni, marokkói és indiai migránsok érkeztek a magyar határhoz. Ezen az útvonalon a belbiztonsági főtanácsadó kulcsfontosságúnak nevezte Törökországot, ahol csak a regisztrált illegális bevándorlók között 3,6 millió szír és 400 ezer máshonnan érkezett ember tartózkodik, és folyamatos a kiáramlás az Európai Unió felé.
    Közlése szerint a török hatóságok falat építettek a szír és iráni határon is, és már 560 ezer szír állampolgárt telepítettek vissza Szíriába, a központi kormányzat által ellenőrzött területekre.
    Bakondi György rámutatott arra is, hogy az EU migrációs politikájában tavaly nem történt érdemi változás.
    Szólt arról, hogy az ukrajnai háború elől menekülve tavaly 1 025 667 ember érkezett Magyarországra, közülük menekültkérelmet 210-en adtak be, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást 186 756-an kérelmeztek, menedékes kérelmet 33 182-en nyújtottak be. Kijelölt szálláson a magyar hatóságok 13 472 embert helyeztek el, kórházi kezelésben pedig 674-en részesültek.
    A belbiztonsági főtanácsadó információi szerint egyre nő a menekültek száma az ukrán-magyar határon, emellett folyamatos illegális migrációs nyomás várható a szerb szakaszon is 2023-ban. Horvátország schengeni csatlakozása azonban módot ad arra, hogy erőket, eszközöket csoportosítsanak át a szerb határszakaszra - fűzte hozzá, kiemelve, hogy már több mint ezer határvadász teljesít szolgálatot a határon.

Miközben Magyarország már másfél millió menekültet fogadott Ukrajnából, tovább zajlik a védekezés a déli határon az illegális migráció ellen. A hirado.hu forgatócsoportja áprilisban Szerbiában járt, hogy kiderítse, milyen körülmények uralkodnak hazánk közvetlen szomszédságában. „Ez a határ kemény. Nehéz átjutni. Vannak olyanok, akik már 24-25 alkalommal is megpróbálták” – mondta az egyik migráns a hirado.hu-nak. . Egy másik illegális bevándorló pedig arról beszélt, bár tudják, hogy az illegális határsértés bűncselekmény, de újból és újból jönni fognak.

Továbbra is rengeteg migráns tartózkodik a délvidéki Sid városában. Az egyre nagyobb rendőri jelenlét ellenére sok illegális bevándorló rendszeresen bejár a település központjába, rontva ezzel az ott élők biztonságérzetét. A helyiek szerint az újonnan érkező migránsoknak sok pénzük van, ez abból is látszik, hogy egyre több közöttük a jól öltözött, és a város boltjaiban is sokat vásárolnak – hangzott el az M1 Híradójában.

Bevásárlószatyorral a kezükben járják a migránsok a szerb-horvát határhoz közeli Sid város utcáit az M1 riportjában. A közmédia riportjában bemutatott marokkói csoport néhány napja érkezett az országba, de már mennének is tovább. Azt mondják, az út egyre nehezebb, de mégis megpróbálnak az unió területére jutni.

„Öt napja vagyok Szerbiában. Ez egy nagyon jó ország, de nem maradok itt. Horvátországba megyek, onnan Szlovéniába, és végül Olaszországba” – mondta egy marokkói férfi.

Annak ellenére, hogy a szerb rendőrség folyamatosan járőrözik a környéken, a migránsok így is bemerészkednek a központba.

„Siden sok migráns van. A főutcákat elkerülik, mert a rendőrség folyton begyűjti őket. Ennek ellenére még mindig sok migránst lehet itt látni” – mondta egy sidi fiatal.

Habár a migránsok rendre azt mondják, egy jobb élet reményében vágnak útnak, a sidi lakosok szerint azért nem lehet olyan rossz dolguk: drága ruhákban járnak, és rengeteg pénzt költenek a boltokban.

„Sokkal jobban öltözöttek érkeznek most, mint korábban és nagyon hamar tovább is mennek. Azok közül, akik régebben érkeztek, még mindig sokakat lehet látni itt az utcákon. Ezeknek viszont, akik mostanában jönnek, több pénzük van, és rögtön tovább is mennek. Jobban öltözöttek mint mi, és ez látszik is rajtuk” – mesélte egy helyi lakos.

Szerbiában nagyon súlyos a migrációs helyzet. 2022-es adatok szerint mintegy 100 ezer illegális bevándorlót regisztráltak országban, ami jóval meghaladja a korábbi évek számait.

Két, terrorizmussal gyanúsított, nemzetközi körözés alatt álló afgán migránst fogtak el a szerb rendőrök egy Szabadka melletti táborban. Franciaország adott ki elfogatóparancsot ellenük súlyos terrorista cselekmények elkövetése miatt. Egyikük tábornok, a másik mesterlövész volt az afgán hadseregben – hangzott el az M1 Híradójában.

Illegális migránsokra csaptak le a szerb kommandósok csütörtökön egy Szabadka melletti erdőben. Fegyvereket, lőszereket és kábítószert is találtak a bevándorlóknál. Nem messze innen van ugyan befogadóközpont, de a migránsok mégis inkább sátortáborokban bujkálnak, valószínűleg nem véletlenül.

„Az akció során az erdőben 105 migránst találtunk. Közülük 25-en biztonsági szempontból is érdekesek: ketten Afganisztánból származnak. Bizonyos európai országok nagyon érdeklődnek a két afganisztáni migráns iránt, ellenük elfogatóparancs van érvényben súlyos terrorista-cselekmények elkövetése miatt” – mondta a szerb Határrendészeti Igazgatóság vezetője.

„Az afgán hadsereg egyik tábornokát, és tisztjét foghatták el a szerb hatóságok” – ezt írja a helyi sajtó, amely fotót is közölt a két terroristagyanús migránsról. Az egyik hírportál szerint egyikük Mer Hamza lehet, az afgán hadsereg egyik korábbi tábornoka. Őt Franciaországban körözik, terrorizmussal kapcsolatos súlyos bűncselekmények miatt.

A másik férfi Abdul Bashir Hashimi, az afgán hadsereg kiképzett mesterlövésze. Az úgynevezett „313” csempészszervezet egyik vezető embere.

„Kommandós voltam Afganisztánban. Sokat harcoltam a seregben” – ezt még korábban mondta az M1 stábjának egy afgán férfi. Az M1-en az elmúlt években többször is beszámoltak arról, hogy rengeteg kiképzett harcos lehet a szerb-magyar határon feltorlódott migránsok között.

Ausztria az idén is szorosan együtt kíván működni Magyarországgal és a nyugat-balkáni államokkal a migráció fokozódása elleni fellépésben – jelentette ki Gerhard Karner osztrák belügyminiszter kedden.

Gerhard Karner – Karl Nehammer kancellárral együtt – abból az alkalomból nyilatkozott, hogy Szerbia év elejétől felfüggesztette a vízummentességet India számára, enyhítve ezzel a migrációs nyomáson. Mindketten üdvözölték ezt a lépést, utalva arra, hogy szerepet játszott benne az a megállapodás, amelyet Karl Nehammer Aleksandar Vucic szerb elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel írt alá novemberben.

„Hat a migrációs fék” – fogalmazott a kancellár a megállapodást említve.

Gerhard Karner felhívta a figyelmet arra, hogy az említett szoros együttműködés döntő tényező „az embercsempész-maffia elleni küzdelemben”.

Az osztrák belügyminisztérium szerint tavaly 18 ezer menedékkérelmet nyújtottak be indiai állampolgárok Ausztriában. November végi adatok szerint mindössze 33-an kaptak közülük menekültstátuszt, és csaknem 3500 kérvényt elutasítottak. 8750 eljárást még nem zártak le.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter és indiai hivatali partnere, Szubrahmanjam Dzsaisankar hétfőn Bécsben „migrációs és mobilitási partnerség” keretében megállapodtak, hogy India visszafogadja illegálisan Ausztriába érkezett állampolgárait.