Az Ukrajnának szállított brit tankok égni fognak!

Égni fognak a Nagy-Britannia által leszállítani tervezett Challenger 2 harckocsik is, a „különleges hadművelet” el fogja érni az összes célját – jelentette ki hétfőn Moszkvában Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője.

Korábban Rishi Sunak brit miniszterelnök hivatala közölte, hogy Nagy-Britannia a következő hetekben 14 Challenger 2 harckocsit ad át Ukrajnának, és a közeli napokban megkezdődik az ukrán katonák kiképzése ezek használatára.

„A különleges hadművelet folytatódik. Ezek a tankok ugyanúgy égnek és fognak égni, mint a többi. A különleges katonai művelet el fogja érni a céljait” – reagált Peszkov a brit döntésre reagálva.

A szóvivő információs manipulációnak nevezte azokat a híreszteléseket, amelyek szerint konfliktusos a Wagner katonai magánvállalat és az orosz védelmi minisztérium viszonya. Mint mondta,

mindenki a közös ügyért harcol, és emlékezni fognak mind a Wagner, mind a hadsereg hőseire.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz erők folytatták előrenyomulásukat Donyeck felé, ahol több mint ötven ukrán katonát megöltek, és egy páncélozott személyszállítót és nyolc járművet megsemmisítettek.

A tábornok szerint az ukrán erők vesztesége az elmúlt nap folyamán Kupjanszk térségében több mint harminc katona, két páncélozott harcjármű és három egyéb jármű, Liman közelében több mint 75 katona, három harckocsi, öt páncélozott harcjármű és egy kisteherautó, a donyecki régió déli részén pedig mintegy harminc katona, egy páncélozott harcjármű és két kisteherautó volt.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők két fegyver- és hadianyag-raktárra, 79 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 101 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást.

Megsemmisítettek egyebek között egy Grad sorozatvetőt, egy 2A36-os Giacint-B, egy 2C3-as Akacija és egy 2C1-es Gvozgyika önjáró tarackot, egy 2A65-ös Mszta-B egy D-30-as tarackot, valamint egy AN/TPQ-37-es és egy AN/TPQ-50-es ellentűzradart.

Az orosz légvédelem lelőtt három ukrán drónt, valamint hét HIMARS- és Uragan-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 372 repülőgépet, 200 helikoptert, 2885 drónt, 401 légvédelmi rakétarendszert, 7537 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 983 sorozatvetőt, 3841 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8066 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az orosz Fekete-tengeri Flotta fő kikötőjének otthont adó Szevasztopol felett tíz ukrán drónt lőttek le hétfőn. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.
A brit védelmi miniszter bejelentette az eddigi legjelentősebb segélycsomagot Ukrajnának

Ben Wallace, brit védelmi miniszter elmondta az alsóházban, hogy Nagy-Britannia 14 Challenger 2 harckocsit és 30 AS90 löveget küld Ukrajnának, hogy segítse őket az Oroszország elleni harcban – számolt be róla a The Guardian.

Ukrajna szövetségeseinek fel kell gyorsítaniuk közös erőfeszítéseiket, hogy gazdaságilag és katonailag továbbra is nyomást gyakoroljanak Vlagyimir Putyin elnökre – mondta Ben Wallace.

A bejelentéssel az Egyesült Királyság az első nyugati hatalom, amely alapharckocsikat (Main Battle Tank, MBT)  szállít az ukránoknak.

Nagy-Britannia néhány héten belül harckocsikat és önjáró lövegeket szállít az ukrán fegyveres erőknek – közölte vasárnap a londoni miniszterelnöki hivatal.

A Downing Street már előző este – akkor még számszerű részletek nélkül – beszámolt arról, hogy Rishi Sunak brit miniszterelnök telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek elmondta, hogy a brit kormány az eddigieknél intenzívebb támogatást kíván nyújtani Ukrajnának, és ennek jegyében Challenger 2 típusú harckocsikkal és további tüzérségi rendszerekkel látja el az ukrán hadsereget.

A vasárnap közzétett részletes ismertetés szerint

Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit kap Nagy-Britanniától, és a fegyverszállítási csomagban szerepel „hozzávetőleg harminc” AS90 típusú nagyméretű önjáró löveg is.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harmadik generációs harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben.

Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású AS90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél, és 1995-ig gyártották. Önsúlya 45,7 tonna, működtetéséhez ötfős személyzet szükséges.

A Downing Street vasárnapi beszámolója szerint Nagy-Britannia már a következő napokban elkezdi ukrán katonák kiképzését a Challenger 2 harckocsik és az önjáró lövegek üzemeltetésére.

A londoni kormányfői hivatal szóvivője szerint ez is része annak a programnak, amelynek keretében több ezer ukrán katona kapott nagy-britanniai kiképzést az elmúlt hat hónapban.

A tájékoztatás szerint

a brit kormány a jövő héten világszerte aktív diplomáciai tevékenységbe kezd, miután Rishi Sunak miniszterelnök utasította a kabinet vezető tagjait a nemzetközi fellépés előmozdítására az Ukrajna elleni orosz invázió első évfordulójának közeledtével.

A brit kormány védelmi és biztonsági illetékeseinek megítélése szerint erre alkalmat teremtett, hogy Oroszország meghátrálásra kényszerült az Ukrajnában tevékenykedő orosz erők utánpótlási problémái és moráljuk zuhanása miatt. A miniszterelnök ezért arra biztatja London szövetségeseit, hogy az Ukrajnának szánt idei segítségnyújtás terveit a lehető leggyorsabban valósítsák meg a maximális hatás elérése végett – hangsúlyozza vasárnapi tájékoztatásában a Downing Street.

A londoni kormányfői hivatal szóvivője szerint Rishi Sunak egyértelmű álláspontja az, hogy az elhúzódó állóháború csak Oroszország céljait szolgálná, ezért ő és kormányának tagjai a következő napokban és hetekben felveszik a kapcsolatot a szövetségesekkel a Vlagyimir Putyin orosz elnökre gyakorolt nyomás erősítése érdekében.

Sunak és a szövetséges partnerek azon lesznek, hogy Ukrajna a lehető legerőteljesebb helyzetben, a katonai, gazdasági és diplomáciai erő pozíciójából kezdhesse meg a jövőbeni béketárgyalásokat, és biztosíthassa az erős alapokon nyugvó tartós békét

– fogalmaz vasárnapi nyilatkozatában a Downing Street.

Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója volt 2022-ben az Egyesült Államok után, de harckocsik szállítására most először tett ígéretet az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta.

A német fegyverek létfontosságúak Ukrajna túléléséhez – fogalmazott a dpa német hírügynökségnek adott interjúban vasárnap Olekszij Makejev berlini ukrán nagykövet.

A diplomata arra kérte a német kormányt, hogy mielőbb szállítson országának Leopard 2 harckocsikat.

„Kevés időnk van a tárgyalásra. Azt várjuk, hogy a szövetségeseink megértsék ezt és ennek megfelelően cselekedjenek”

– hangsúlyozta.

Január 20-án az Ukrajnát támogató nyugati országok a Németország nyugati részén fekvő Ramstein légi támaszponton találkoznak, hogy megvitassák az Ukrajnának az Oroszországgal szembeni harchoz nyújtott további katonai támogatást.

Nagy-Britannia az első ország, amely bejelentette: nyugati gyártmányú harckocsikat fog szállítani Ukrajnának.

Lengyelország és Finnország német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat készül küldeni. A német kormány még nem foglalt állást a kérdésben.

Makejev kijelentette, hogy Leopard harckocsik nélkül nem lesz lehetséges további, orosz megszállás alatt lévő területek visszafoglalása.

„A német gyártású légvédelem segít nekünk a rakéták elfogásában, a német harckocsik pedig a segítségünkre lesznek további területek felszabadításában. Az orosz erők pedig kevesebb atrocitást fognak elkövetni” – monda.

„A német fegyverek életeket mentenek meg”

– nyomatékosította.

A Rheinmetall német fegyvergyár közölte, hogy időbe telik, mire a harckocsikat le tudnák szállítani Ukrajnának.

„Még ha meg is hozzák holnap a döntést, hogy szállíthatjuk a Leopard harckocsijainkat Kijevbe, a szállításra a jövő év elejéig várni kell”

– mondta a Bild am Sonntag című lapnak Armin Papperger, a Rheinmetall elnök-vezérigazgatója.

A Rheinmetallnak huszonkét Leopard 2 harckocsija van, valamint nyolcvannyolc Leopard 1 modellje.

Makejev ismételten hangoztatta, hogy Ukrajna helyettesítő háborút vív az összes támogatója érdekében.

„Senki más nem harcol Oroszország ellen, csak az ukránok”

– mondta.

„Oroszország nemcsak Ukrajna, hanem Európa és az egész civilizált világ ellen harcol. Ebben a harcban az ukránok vannak a frontvonalon.”

„Nem kérünk német vagy amerikai katonákat, csak fegyvereket”

– tette hozzá a berlini ukrán nagykövet.

A nemzetközi közösségnek különleges törvényszéket kellene létrehoznia, hogy bíróság elé állítsa Vlagyimir Putyin orosz elnököt és rendszerét az Ukrajnában elkövetett háborús bűneik miatt – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfőn a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) tartott vitaindító beszédében.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az orosz vezetést felelősségre kell vonni a csaknem egy éve kezdődött ukrajnai háborúja miatt. Annalena Baerbock ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ez nem lehetséges az ICC keretein belül, mivel Oroszország nem fogadja el a büntetőbíróság joghatóságát.

Hozzátette: az sem valószínű, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ICC elé utalná az ügyet, mivel Oroszország állandó tagja a tanácsnak, így élhet vétójogával.

Annalena Baerbock szerint egy különleges bíróság létrehozása nem feltétlenül az „ideális megoldás”,

azonban szükségszerűen pótolja a nemzetközi jog hiányosságait, és „világos üzenetet” küld az orosz vezetésnek. A külügyminiszter elmondása szerint megvitatta a különleges bíróság létrehozásának lehetőségét Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel múlt heti kelet-ukrajnai látogatása alkalmával.

Mint mondta, egy ilyen bíróság legitimitását és pártatlanságát az biztosítaná, ha a törvényszék Ukrajnán kívül jönne létre, a nemzetközi partnerek pénzügyi támogatásán keresztül, különböző országok ügyészeinek és bíráinak részvételével. „A bíróság az ukrán büntetőjogból vezetné le joghatóságát” – tette hozzá.

A német miniszter a nemzetközi büntetőjogi rendszer reformját is javasolta annak érdekében, hogy az ICC az agressziós bűncselekményeket is vizsgálhassa. A büntetőbíróság joghatósága jelenleg csak a háborús és az emberiség elleni bűncselekményekre, valamint népirtásra terjed ki.

A különleges bíróság létrehozását az Európai Unió is támogatja.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke novemberben kijelentette, hogy egy ilyen törvényszék megalakulása lehetővé tenné a büntetőeljárás lefolytatását azok ellen az orosz vezetők ellen is, akik egyébként mentességet élveznének, mivel Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát.

Karim Khan, az ICC főügyésze szerint azonban a különleges törvényszék csak fokozná a „jogi széttagoltságot”, továbbá a megfelelő finanszírozással és eszközökkel a büntetőbíróság is képes lenne felelősségre vonni az orosz vezetést az agressziós bűncselekmények elkövetése miatt.

Hadifoglyok, köztük elsősorban a sebesültek Oroszország és Ukrajna közötti cseréjéről, valamint a törökországi gázközpont kialakításáról tárgyalt telefonon más témák mellett Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.

„Mindkét fél megerősítette, hogy kész az orosz-török együttműködés átfogó továbbfejlesztésére. A prioritások között szerepel az együttműködés az energiaágazatban, beleértve az orosz földgázszállításokat és egy regionális gázközpont létrehozását Törökországban” – áll a moszkvai tájékoztatásban.

Kitérve az ukrajnai helyzetre, a két vezető beszélt egyebek között a foglyok, köztük elsősorban a sebesültek lehetséges cseréjéről. Az erre szolgáló humanitárius folyosó központjává Isztambul válhatna.

A Kommerszant című lap a török elnöki hivatalra hivatkozva azt írta, hogy Erdogan ismételten kifejezte készségét a közvetítésre az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus megoldásában.

Putyin elítélte az ukrán hatóságok „destruktív politikáját”, és kitért a Kijevbe irányuló növekvő nyugati fegyver- és katonai felszerelésszállítások kérdésére. Az orosz elnök képmutatásnak nevezte, hogy Ukrajna elutasította a karácsonyi tűzszünetet.

Az elnökök emellett a gabonaegyezmény végrehajtásáról és a török–szíriai kapcsolatok normalizálásáról is tárgyaltak. Megvitatták a török fél arra irányuló kezdeményezését, hogy indítsanak konzultációkat Oroszország, Törökország és Szíria képviselőinek részvételével.

December 28-án a három ország védelmi miniszteri egyeztetést folytatott; 11 év óta ez volt az első ilyen szintű hivatalos kapcsolatfelvétel Ankara és Damaszkusz között. Ezt követően megkezdődött a három ország külügyminiszteri találkozójának előkészítése.

A két vezető idén immár második alkalommal folytatott telefonbeszélgetést. Először január 5-én léptek kapcsolatba egymással.

Akkor Putyin arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy nyitott a párbeszédre Ukrajnával, amennyiben Kijev teljesíti a vele szemben megfogalmazott orosz követeléseket.

Erdogan a maga részéről felvetette, hogy a tárgyalásokra való felhívást „egyoldalú tűzszünettel” kellene alátámasztani, amit Moszkva meg is hirdetett az ortodox karácsony alkalmából, de Kijev elutasította.